1.) Az egészség fogalom és annak WHO- definíciója, a népegészségügyi jellemzők legfontosabb befolyásoló tényezői, a foglalkozási expozíció, a foglalkozási ártalom, a fokozott expozíció, a foglalkozási mérgezés a munkaegészségügy és a munkahigiénés prevenció meghatározói, egymással való kapcsolatrendszere.

WHO szerint: az egészség a testi, szellemi és szociális jólét állapota.

Népegészségügyi jellemzők legfontosabb tényezői:

- egészségügyi ellátás színvonala                                                                           10 %

- gazdasági körülmények                                                                                      70 %

- életmód, táplálkozás, lakás, kulturális tevékenység, környezeti ártalmak              20 %

A genetikai adottságoknak is van kis szerepe.

Foglalkozási expozíció: a dolgozó testét, szellemét, pszichéjét a munkavégzéssel összefüggésben a munkakörnyezetből elszigetelten vagy egyidejűleg érő hatások (noxák) együttese. (fizikai, kémiai, lelki hatások)

Fokozott expozíció: jogi kategória, a betegség előtti állapotot jelöli. Előírt határértékeket meghaladó terhelés. 22 féle vegyi anyagra és zaj hatására alakul ki.

Foglalkozási ártalom: a munkakörülmények olyanok, amelyek következménye a dolgozó egészségére múlékony vagy vissza nem fordítható módon hatással van.

Foglalkozási betegség:            olyan jellegű egészségkárosodás, amely bejelentésre és kivizsgálásra kötelezett. A munkavégzéssel ok-okozati összefüggésben van.

Foglalkozási mérgezés: kémiai eredetű egészségkárosodás, amely a munkavégzéssel összefüggésben alakul ki. Rövidtávon jelentkezik belégzésre, illetve hosszú lappangási idő után jelentkezik.

Munkaegészségügy: a munkahigiénia gyakorlati megvalósulása. Ellenőrzi és hatósági eszközökkel kikényszeríti a munkahigiénés követelmények érvényesítését.

Célja: olyan munkakörülmények megteremtése, hogy a dolgozók egészségét, testi, genetikai és pszichés jelleggel ne befolyásolják károsan.

Az expozíció nem szükségszerű következménye az ártalom, a betegség, a mérgezés. Cél a prevenció.

2.) A hazai népegészségügyi mutatók legfontosabb jellemzői, mortalitási adataink európai- és világátlaghoz való viszonyulása, a legfontosabb megbetegedési- és halálozási okok, a munkaegészségügyi prevenció hatékonyságnövelésének, a munkahigiénés EU-harmonizáció megvalósításának várható eredményei.

A hazai népegészségügyi mutatók a világ illetve az európai értékeket önmagunkhoz viszonyítva kedvezőtlenül alakulnak. Az európai férfiak és nők élettartama nő, a magyar nők, de főleg a férfiak élettartama csökken. Idő előtt halunk. Ez a perspektíva cselekvésre ösztönöz. A férfiak daganatos megbetegedéseiben világelsők vagyunk.

A szív és érrendszeri okok Európában csökkenő tendenciát mutatnak férfiak és nők esetében egyaránt, Magyarországon ennek az ellenkezője érvényesül, különösen a férfiaknál.

1990-95 között 20 %-kal nőtt a tuberkulózisos esetek száma. A magyar férfiak korcsoportonkénti halálozása többszöröse az osztrák férfiak halandóságának.

Tragikusan növekedett az öngyilkosságok száma, amely a lelki egyensúly hiányára vezethető vissza. (pl. munkanélküliség)

Vezető halálokok:- szív és érrendszeri betegségek                           50-51 %

- daganatos betegségek                                      22 %

- gyomor és bélrendszeri                                    8 %

- balesetek, mérgezések

- légúti betegségek,

- öngyilkosságok.

Növekedik a szájüregi daganatos betegségek száma. Magyarországon az egészségügy válságban van. A prevenció nem kap kellő figyelmet.

A prevenció három fokozata:

1.          Elsődleges betegségek előfordulásának kizárása ellenálló képesség növelése, általános egészségnevelés

2.                  Tünetmentes állapot mellett azonnali kezelés előzetes és időszakos vizsgálatok, szűrések

3.                  Előrehaladott állapotú betegek gyógyítása
Terápiák.

Népegészségügy: a társadalom egészének szervezett tevékenysége

Mutatói:                élveszületési arányszám

természetes szaporodás

halálozási arányszám

3.) A munkakörnyezeti noxák népegészségügyi kihatásai, a munkahigiénés prevenció strukturális lehetőségei, a munkáltató, a munkavállaló legfontosabb munkahigiénés kötelezettségei, a munkaegészségügyi biológiai monitorozás jelentősége

A noxák: expozíciós tényezők, amelyek hátrányosan befolyásolják a munkavállalók egészségét (pl. zaj, rezgés), fizikai, fizikai-kémiai noxák.

A munkakörnyezet, munkaegészségügy megítélésében közrejátszik a környezet is. Az 1990-es évek közepén a foglalkozásegészségügyi kontroll nem volt teljeskörű. Sokan eltitkolták a munkakörnyezet káros hatásait, következményeit, mert féltek munkahelyük elvesztése végett. Így sok esetben az agyatok titokban maradtak. A munka higiénia a jelen mellett a jövőre is irányul.

Prevenció:             - primer hatások kiküszöbölésére irányul

-az előzetes és időszakos vizsgálatokkal az expozíció elkerülésére

- van foglalkozási megbetegedés, de van esély a gyógyulásra (terápia)

A károsító tényezők a különböző populációkra eltérően hatnak. A fiatalabb szervezet általában ellenállóbb, edzettebb. Fontos a megelőzés szempontjából, hogy a jogszabályi előírások meg legyenek a károsító hatásokra vonatkozóan.

A munkavállalók legyenek tudatában annak, hogy milyen anyagokkal dolgoznak. Tudniuk kell, hogy bizonyítottan rákkeltő anyaggal kerülhetnek kapcsolatba. Fontos a technológiai fegyelem betartása. Veszélyes anyag esetén zárt technológiát kell alkalmazni. A munkáltató köteles egyéni védőeszközöket biztosítani, azok használatát gyakoroltatni. Fontos a megfelelő életvitel Pl. a vegyi anyagok hatását fokozza a túlzott alkoholfogyasztás.

Munkavállaló kötelezettségei: technológiai fegyelem betartása,

egyéni védőeszközök használata és a kollektív védelem alkalmazása

orvosi vizsgálaton való részvétel szociális létesítmények használata

4.) a Foglalkozásegészségügyi szolgálat munkavállalókkal és a munkakörnyezettel összefüggő tevékenysége, az ANTSZ-szel való kapcsolata, a munkahelyi rehabilitáció és egeszségpromóció lehetőségei

A munkavállalókat tógldlkozásegészségügyi osztályokba kell sorolni.

A foglalkozásegészségügyi szolgálat tevékenységei:

-        a munkahely veszélyforrásainak feltárása folyamatos ellenőrzéssel. Részvétel a kockázatelemzés elkészítésében,

-        javaslattétel a munkakörnyezeti terhelés csökkentésére a tervezés és a létesítés során, illetve folyamatosan - hatósági jogkör nélkül,

-        a munkavállalók egészségi állapotának figyelése az előzetes, időszakos és soron kívüli vizsgálatok útján,

-        a foglalkozási megbetegedések diagnosztizálása és részvétel annak kivizsgálásában, fiatal munkavállalók és terhes nők számára a megfelelő munkakörnyezet kiválasztása, kezdeményezi a szakorvosi vizsgálatokat az első és másodfokú munkaköri alkalmassági vizsgálathoz,

-        részt vesz a kollektív és egyéni védőeszközök kiválasztásában, megszervezi a munkavállalók sürgős ellátását,

-        részt vesz az elsősegélynyújtók alap- és továbbképzésében,

-        részt vesz a „havária” (katasztrófavédelmi) tervek kidolgozásában.

A foglalkozásegészségügyi szolgálat lehet helyben vagy másutt is. Szakmai irányítója az ANTSZ. A feladatot a munkáltató elláthatja önállóan vagy szolgáltatás keretében, amiért a munkáltató díjat fizet. A munkáltató köteles szerződéses keretek között igénybe venni a foglalkozásegészségügyi szolgáltatást.

A foglalkozásegészségügyi szolgálat:

-        alapszolgáltatókból,

-        szakellátókból,

-        Országos Munkahigiénés és Foglalkozásegészségügyi Intézetből (OMFI) épül fel

Alapszolgálat: 1 orvos, 1 ápoló

Szakellátás: megyénként 2-3, a fővárosban 6, országosan 52 szakellátó hely van.

Kapcsolatok:    Fodor József Országos Közegészségügyi Központ     
                        Országos Kémiai Biztonsági Intézet    
                        Sugárbiológiai és Sugáregészségügye Kutató Intézet

5.) Az általános és specifikus munkahigiénés prevenció tételes lehetőségei, az ANTSZ munkaegészségügyi feladatköre, hatósági eszköztára, a munkaegészségügyi normatívák humáncentrikus értékelése.

Általános prevenció:

A foglalkozást ártalmak megelőzésére a munkahelyek létesítése, átalakítása során nyílik lehetőség. Törekedni kell arra, hogy kívülről se károsodjanak a foglalkoztatottak Már a szervezés során törekedni kell a. jogszabályi előírások érvényesülésére.

Fontos az alapterület, belmagasság, megvilágítás, fűtés, szellőzés, a dolgozók komfort érzése. A megfelelően kialakított munkahelyet rendszeresen karban kell tartani Lényegesek az időszakos munkahelyi ellenőrzések ( létesítés és üzemeltetés ) minden munkahelyen.

Specifikus prevenció:

A dolgozó környezetét valamilyen specifikus tényezők veszélyeztetik, amely miatt a munkahelyi környezetet ennek figyelembevételével kell kialakítani. Lényeges már a hely kijelölése. Már a tervezési fázisban is speciálisan kell eljárni. (geológia, épületburkoló anyagok)

Vizsgálati szempontok:

-        a geológiai, környezetszennyezési tényezők vizsgálata,

-        védőtávolságok vizsgálata, környezet vizsgálata,

-        havaria helyzetek előbecslése,

-        a lakókörnyezet értékelése,

-        megközelíthetőség értékelése,

-        egészségügyi ellátás hozzáférhetősége.

ANTSZ:

-        hatósági feladatkört lát el, az 1957. évi IV. tv. alapján ellenőriz,

-        szakhatóságként működik közegészségügyi helykijelölésnél,

-        az ellenőrzéséről jegyzőkönyv készül,

-        szabálysértést kezdeményezhet,

-        részt vesz a foglalkozásegészségügyi megbetegedések kivizsgálásában,

-        foglalkozásegészségügyi szolgálat működését engedélyezi,

-        munkatevékenységet felfüggeszthet,

-        műszaki átadásban részt vesz.

Humáncentrikus értékelés:

Nem veszi figyelembe az egyéni érzékenységet, átlag populációra érvényes. Ugyanolyan expozíciós tényezők a dolgozók szervezetében eltérő mértékű hatást válthat ki. Az embert a környezetében is más és más inger éri, amelyek befolyásolhatják az expozíció hatásait

Határérték:           - nem biztos, hogy kialakul károsodás

- nem biztos, hogy senkinél nem alakul ki egészségkárosodás