A töltet kémiai szennyeződése. A töltetbe idegen ionok, oldható vegyületek kerülnek. Nem lehet vas készülékben desztillált vizet, alumínium edényben szeszt készíteni. Mérgező sókat képeznek p1. a réz, az ólom és ötvözeteik.

A vegyületek megbontása. A metángázt a nikkel, vagy a réz a C-vitamint bontja.

A korrózió elleni védekezés

A korrózió természetes folyamat, fizikai és kémiai törvényszerűségek következménye.

A védekezés lehet: -konstrukciós védelem, -passzív védelem, -aktív védelem.

Konstrukciós korrózióvédelem

A korrózió elleni védekezés már a tervezőasztalon kezdődik. A berendezést olyan anyagokból és olyan módon alakítjuk ki, hogy az a korróziónak a legjobban ellenálljon.

A helyes anyagválasztás. A szerkezeti anyagot korrózió szempontjából is helyesen válasszuk meg.

A helyes kialakítás. Kerüljük a szűk, hozzáférhetetlen zugok kialakulását, az anyagszerkezetükben eltérő elemek összeépítését.

Passzív korrózióvédelem

Az anyag felületére réteget viszünk fel, amelyek lehetnek, fémes-, keramikus-, vagy műanyagok.

Bevonatok

A felületen szilárdan kötött, vékony (kb. 0.1-1 mm-es) védőréteg.

Fémes bevonatok. Tűzi, galvanikus, fémoxid és fémsó bevonatok.

Műanyag bevonatok. Lángszórással felvitt, műanyag lakkok (klórkaucsuk).

Festékbevonatok. A légkörnek ellenállók (míniumozás, szintetikus zománcfestékek); hőálló festékek (szilikon); saválló festékek (kaucsuklakk); lúgálló festékek (epoxilakk).

Borítások

Teljes felületén szilárdan kötött, a bevonatnál vastagabb (kb. 1-2 mm-es) védőréteg.

Fémes borítások. Plattírozott lemez, ráolvasztott védőréteg, homogén ólmozás.

Műanyag borítások. Fóliák, vékony lemezek felragasztása, rámelegítése vagy polimerizálása a védendő felületre. A gumiborítás lehet gumilemez ragasztással, vagy kaucsuk felkenése utáni vulkanizálással.

Keramikus borítások. Zománcozás, a felületre szórással, mártással, majd ráégetés.

Bélések

Edény alakjához simuló, lazán behelyezett, vastagabb (2-100 mm-es) védőréteg, amely csak helyenként kötött a védendő felülethez.

Fém bélések. 2-5 mm vastag rozsdamentes acéllemezből

Műanyag bélések. 3-6 mm vastag PVC-ből, gumiból.

Keramikus bélések. Tartályok belső felületének kicsempézése, kifalazása.

Aktív korrózióvédelem

A töltet korróziós hatását, vagy elektrokémiai hatásoknál a szerkezeti anyag oldódását csökkenti, esetleg meg is akadályozza.

Inhibitorok alkalmazása. Kismennyiségű, 1 % alatti vegyi anyag, amelyet a korrózív töltetbe adagolva, csökken a korrózió sebessége. A fém felületén vékony védőréteget hoz létre. Van anódos, katódos vagy anódos-katódos inhibitor.

Katódikus védelem. Az elektrokémiai korróziók csökkentésének elektromos módszere, mely kétféle lehet.

Külső áramforrás nélküli, ahol az elektrolitnak számító töltetbe egy segédelektródot helyeznek, amely elektronegatívabb mint a szerkezeti anyag, és a két anyagot fémesen összekötik. Így a segédelektród lesz az anód, ez károsodik.

Külső áramkörös, ahol egy segédelektród és a szerkezet közé egyenáramú áramforrást kötnek, a negatív pólust a szerkezetre, a pozitívat a segédelektródra kötik. Földbe fektetett tartályoknál, távolsági csővezetékeknél használják, az utóbbinál a feszültségesés miatt a rendszert szakaszonként meg kell ismételni.

9. Hogyan számítjuk ki a belső túlnyomással terhelt, hengeres tartányköpeny szükséges falvastagságát? Miért nem alkalmas ez a méretezés vastagfalú köpenyre?

A levezetés csak vékony falú köpenyre jó, ahol a falban ébredő húzófeszültségek eloszlása egyenletesnek vehető. Vastag falú köpenyben az érintőleges feszültségek eloszlása nem egyenletes, hanem a falvastagság mentén változik.

10. Hogyan számítjuk ki a belső túlnyomással terhelt, domborított edényfenekek szükséges falvastagságát? Ismertesse és indokolja a domborított edényfenekekben kialakuló feszültségeloszlást! Rajzoljon helyes és helytelen köpeny és fenékcsatlakozásokat, azonos, i11. jelentősen eltérő favastagságok esetén!

11. Hogyan számítjuk ki a belső túlnyomással terhelt, kúpos edényfenekek szükséges falvastagságát? Ismertesse és indokolja a kúpos edényfenekekben kialakuló feszültségeloszlást! Rajzaljon helyes és helytelen kúpos edényfenék és hengeres köpeny csatlakozást!

12. Hogyan számítjuk a nyomással terhelt sík edényfenekek, sík körlapok szükséges falvastagságát? Ismertesse a nyomástartó edényeknél használatos sík edényfenekeket, tárcsafenekeket és ezek helyes, ill. helytelen csatlakoztatását a hengeres köpenyhez!

Veszélyes terhelésű edényeknél nem jellemző a sík edényfenék.

Sajtolt és kovácsolt edényfenekeket ismerünk. A kovácsolt jobban illeszkedik a köpenyhez, ha a pereme el van véknyitva.

13. Hogyan számítjuk a vékonyfalú, egyenes és hajlított csövek falvastagságát sztatikus belső túlnyomású igénybevétel esetén? Rajzoljon helyes és helytelen csőcsonkbehegesztéseket, csőcsonkkialakításokat!

14. Ismertesse a merev- és laza csőkarimákat, a különféle tömítési módokat! Hogyan számítjuk a biztonságos tömítéshez szükséges, minimális csavarerők, (a minimális tömítőerő) nagyságát?

Csőkarimák fajtái: - hegeszthető toldatos, - felhegesztett sima, - hasított, - laza, - vak.

Az egyik leggyakrabban használt a hegeszthető toldatos karima, amely kovácsolással készül, a levékonyított hengeres szakasszal hegesztik a csővéghez.

A sima karima a legegyszerűbb és leggyakrabban használt karima, esztergálással készül és közvetlenül a csővéghez hegesztik.

Hasított karimát akkor alkalmazunk, ha gyakran kell megbontani a leszorító csavarokat.

A laza karimákat saválló acél, réz, és alumínium csöveknél alkalmazzák.

A karimák tömítőfelületeit a tömítés módja határozza meg:

Átmenő tömítés, ahol a tömítőanyag a karimák teljes felületét beborítja.

Munkaléces tömítés, ahol a tömítés felfekvő felülete lényegesen kisebb mint az átmenő tömítésnél és a csavarokon belül helyezkedik el.

Félig rejtett tömítés, ahol a tömítés a karimába süllyesztve helyezkedik el, így a nyomás nem fújhatja ki.

Rejtett tömítés, ahol a tömítés az egyik karimába esztergált horonyba helyezkedik el és a másik karimából kiálló szád gyűrűvel szorítják le.

A csavaroknak a tömör zárás érdekében 3 feltételt kell teljesíteniük:

- a csavarok szorító ereje akkora legyen, hogy maximális belső túlnyomásnál a tömítés mértékadó felületének nyomása a tervezési nyomásnak 1,2 szerese legyen (ne szivárogjon),

- nyomáspróbánál a tervezési nyomásnál nagyobb próbanyomást is biztonsággal elviseljen,

- akkora szorítóerőt biztosítsanak, hogy a tömítés egyenlőtlenségeit kiegyenlítse, annak pórusait zárja.

A szükséges leszorító erőt a legnagyobból kell meghatározni és ebből a szükséges csavar magkeresztmetszetet.

15. Mit értűnk vakkarimán, mi az igénybevétele és hogyan méretezzük a szükséges vastagságát? Rajzoljon tömítéssel, vakkarimával lezárt csőcsonkot!

Csővégek, valamint a köpenyen lévő kör alakú nyílások lezárására alkalmazzuk. Egy csavarfuratokkal ellátott síklemez.

Méretezése a síklemezek méretezésének elmélete alapján történik.

A karimák tömítőfelületeit a tömítés módja határozza meg:

Átmenő tömítés, ahol a tömítőanyag a karimák teljes felületét beborítja.

Munkaléces tömítés, ahol a tömítés felfekvő felülete lényegesen kisebb mint az átmenő tömítésnél és a csavarokon belül helyezkedik el.

Félig rejtett tömítés, ahol a tömítés a karimába süllyesztve helyezkedik el, így a nyomás nem fújhatja ki.

Rejtett tömítés, ahol a tömítés az egyik karimába esztergált horonyba helyezkedik el és a másik karimából kiálló szád gyűrűvel szorítják le.

S0=C[Ö(Fmax/dm)]+c

C       megfogástól függő tényező

Fmax     szükséges csavarerők összege

dm         üzemi v. próbanyomásból adódik

c        falvastagsági pótlék

16. Hogyan csoportosítjuk a nyomáshatároló szerkezeteket? Melyiket mikor használjuk, használunk-e egy berendezésen több fajtát egyszerre? Mi a legfontosabb szabály a nyomáshatároló méretének meghatározásánál, ellenőrzésénél.

Edények biztonsági szerelvényei a következők lehetnek:

Biztonsági szelep

Olyan nyomáshatároló szerelvények, amelyek az edény nyomásának a legnagyobb megengedhető nyomást tartósan meghaladó növekedését önműködő nyitással s a töltet egy részének elvezetésével akadályozzák meg. A működést követően, önműködően lezárnak.

Csoportosíthatóak:

A szelep záróelemének terhelési módja szerint:

n     - mechanikus terhelésű,

-      rugóterhelésű,

-      súlyterhelésű,

-pneumatikus, vagy hidraulikus terhelésű

A szelepek működési módja szerint:

- közvetlen működésű, melyek záróelemét a töltet önműködően mozdítja el,

- közvetett működésű, melyek főszelepét a lefúvott töltet nyomása hozza működésbe.

A szelepek a záróelem elmozdulási módja szerint:

- a nyomásváltozással arányosan működő záróelem,

- nyomásváltozással nem arányosan (lökésszerűen) működő.

A szelep záróelemének emelkedése szerint:

- teljes emelkedésű biztonsági szelep (lökésszerűen működő szelepek),

- kis emelkedésű biztonsági szelep (arányosan működő szelep).

A biztonsági szelep olyan legyen, hogy az edényben a legnagyobb megengedhető nyomást 10%-kal meghaladó nyomás alakulhasson ki.

A biztonsági szelepek átmérője: 15-300 mm.

A szelep kialakítása tegye lehetővé ellenőrzését és a kényszernyitását.

A NYEBSZ előírása szerint minden nyomástartó edényen, ill. nyomástérén, legalább egy biztonsági szelepnek kell lenni.

Nem kell biztonsági szelep:

- 0,5 bar-nál kisebb túlnyomású edényre, ha biztonsági állványcsővel van ellátva,

- edényre, amelyre hasadótárcsa van engedélyezve,

- edényhez csatlakozó, zárószerevénnyel el nem zárható berendezésre,

- vákuum alatt működő edényre.

- rendszerbe beépített edényre, ha a rendszer úgy van biztosítva, hogy legfeljebb 10%-kal nagyobb nyomás léphet fel,

- elzáró szerelvény nélkül összekapcsolt több edény nyomáshatárolása közös biztonsági szeleppel megoldható, ha a nyomásnövekedés nem haladja meg a legkisebb nyomású edény legnagyobb megengedhető nyomásának 10%-kal növelt értékét.

Több szelep esetén egy szelep ennél a nyomásnál, a többi legfeljebb 2%-kal nagyobb nyomás elérésekor fújjon le.

Rugóterhelésű biztonsági szelep akkor alkalmazható, ha a rugó csak nyomásra van igénybe véve, nincs rugalmasságát befolyásoló hőhatásnak kitéve, és a rugófeszültség a hitelesítés után nem növelhető.

Súlyterhelésű szelepet mobil edényen alkalmazni nem lehet.

A biztonsági szelepek felszerelése és ellenőrzése

A szelepek és az edény közötti összekötő elemeknek akkora keresztmetszete legyen, mint a szelep beömlő keresztmetszete. Ha a lefúvás a kezelőszemélyzetre veszélyes lehet, a kiömlő anyagot csővezetéken kell elvezetni.

A szelep teljesítőképességét az elvezetőcső ne csökkentse.

Az edény nyomásterétől a biztonsági szelep ne legyen távolabb a szelep átmérőjének 200-szorosánál, és a hozzá vezető cső a szelep keresztmetszetének 1,25-szöröse legyen.

A biztonsági szelep és a védendő berendezés közé elzárószerkezetet közbeiktatni, leágazást készíteni nem szabad. A hatóság engedélyével, ha az emberre veszélyes a töltet, lehet elzáró szerkezet, de ólomzárral kell biztosítani.

A szelepszár hossztengelye függőleges legyen, súlyterhelésű szelepek karjának fogáspontja, valamint az ellensúly támadáspontja egy vízszintesre essen.

A biztonsági szelepek alkalmasságát és üzemképességét ellenőrizni kell. Műbizonylattal nem rendelkező biztonsági szelepek alkalmazása tilos.

A műbizonylatnak tartalmaznia kell:

- a gyártó nevét, jelét,

- az azonosítási számot (gyári számot),

- a gyártás évét,

- a szelep típusát,

- a névleges átmérőt és nyomást a szelep ki- és belépő oldalán,

- a fúvóka átmérőjét; a fúvóka keresztmetszetét,

- a közeget és jellemzőit (amelyhez a szelep alkalmas),

- az a teljesítménytényezőt (a vizsgálattal meghatározott 90%-át),

- a megengedett hőmérsékletet,

- a megengedett ellennyomást,

- nyitónyomást és értéktartományát,

- a szelep fő elemeinek anyagjellemzőit,

- a szelep típusvizsgálatáról szóló tanúsítványt,

- a szelepház víznyomáspróbájának nyomásértékét,

- a tömörzárási vizsgálat tanúsítását,

- a szelep és segédszerkezeteinek megváltoztatása, illetve megváltoztatása elleni védelmét.

Minden szelepen - adattáblán, vagy házon - fel kell tüntetni:

- a gyártó neve vagy jele,

- az azonosítási szám,

- a gyártási év,

- a szelep típusjele,

- a csat1akozó csonkok névleges nyomása és átmérője,

- az á teljesítménytényező,

- a nyitónyomás.

Új szelep felhelyezése, vagy a régi lecserélése előtt, azokat a hatóság ellenőrzi, beállítja, s beüti a fémbélyegzőt.

Hitelesített szelepen a felhasználó változtatás nem végezhet.

A rugóterhelésű szelepek beállítása az állítócsavar segítségével próbapadon történik.

A biztonsági szelepeket időszakosan ellenőrizni kell, ajánlatos legfeljebb 2 évenként elvégezni, a karbantartásával egybekötve.

A biztonsági szelepek általában nem alkalmazhatók a következő esetekben: