1. Daruk biztonságos kialakítása: a tervezés és létesítés biztonságtechnikai követelményei, daruk elemeinek, villamos berendezéseinek kialakítása.
- A tervezés és létesítés biztonságtechnikai követelményei
- MSZ 19170 tartalmazza.
- Fő műszaki jellemzői a vonatkozó műszaki szabványoknak megfelelők legyenek.
- A daru teherviselő szerkezetei közül a daruhíd, az oszlop, a gém, a konzol és az alváz (forgó), a macskaváz főtartója, a kerékszekrény, a tengely, a csap és a horoghíd szavatolt minőségű anyagból készüljön.
- A közúton közlekedő daru feleljen meg a közúti közlekedés szabályairól szóló rendeletek műszaki előírásainak is.
- A vasúti vágány mellett vagy felett üzemelő daru feleljen meg a vasút területére érvényes vasúti előírásoknak is.
- Gépi hajtású emelőmű esetén a teher legyen leengedhető energia kimaradáskor is.
- A darun fel kell tüntetni a teherbírást és el kell helyezni az üzemeltetési szintről jól látható feliratot vagy táblát: „Függő teher alatt tartózkodni életveszélyes és tilos!”.
- A darunak azokon az üzem közben elmozduló részein, amelyek veszélyt jelenthetnek, biztonsági figyelmeztetés legyen. (fekete-sárga ferde csíkozás).
- A hidraulikus berendezés szerkezeti egységein fel kell tüntetni fő jellemzőit.
- A hidraulikus berendezés olyan legyen, hogy előírás szerinti üzemeltetés esetén ne idézhessen elő veszélyhelyzetet.
- A daru hajtás elemeinek szilárdságát számítással, vagy vizsgálatokkal kell igazolni.
- A hidraulikus darun legyen túlterhelés-gátló.
- A daru mozgó részei és a környezetében lévő álló vagy mozgó létesítmény között legyen legalább akkora szabad távolság, amely lehetővé teszi a daru, a környezete és az üzemeltetési technológia szerint ott tartózkodó személyek számára a biztonságos mozgást és üzemeltetést (a távolságokat szabvány írja elő).
- Energia kimaradás utáni visszatéréskor a hajtások önmaguktól ne induljanak el.
- A villamos emelődob pályájának végén véghelyzet-kapcsolót és ütközőt kell elhelyezni.
- A tartószerkezetet be kell kötni az érintésvédelmi rendszerbe.
- A függőkapcsolót a villamos vezetéktől függetlenül, 50 kg teher megtartására alkalmas függesztő-elemre kell rögzíteni.
- Az emelőgép vagy a fő hajtóegység energiaellátásának megszűnése esetén valamennyi bekapcsolt hajtás önműködően álljon meg akkor is, ha a vezérlőelemek nincsenek null helyzetben.
- A daru acélszerkezetét az MSZ 9749 szerint kell méretezni. Ez tartalmazza az acélszerkezet üzemi csoportba való sorolását (4 csoport), a terhek és erőhatások számításának módját, az anyagok megválasztásának szempontjait és a megengedhető feszültségeket, az általános méretezési előírásokat, a részletes méretezési előírásokat és a szerkezeti elemek szerkezeti előírásait.
- A daru gépészeti egységeit az MSZ 9750 szerint kell üzemi csoportba sorolni a működési idő fokozat és a terhelés fokozat alapján. Előbbit a gépészeti egység tervezett élettartama alatt működésben töltött órák száma, utóbbit a tényleges terhelés és a névleges teherbírás hányadosából számított tényező alapján kell meghatározni. A szabvány csoportszám értékeket is ajánl különböző esetekre.
- A sodronykötél, kötéldob és a kötélkorong fő méreteit az MSZ 19176-6 szabvány szerint kell meghatározni. A kötélátmérőt a húzóerő nagysága és az üzemi csoportszám, illetve a kötél fajtájának figyelembe vételével lehet kiszámítani. A kötéldob és a kötélkorong legkisebb megengedett átmérője szintén meg van adva a kötélátmérő, a kötélvezető elem beépítési helye és az üzemi csoportszám függvényében.
- Villamos berendezések kialakítása
- Az MSZ 4850 Daruk villamos berendezéseinek általános műszaki követelményei és vizsgálata tartalmazza a legfontosabb előírásokat.
- Ezen felül alkalmazni kell az általános jellegű előírásokat is, mint az MSZ 1600 Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű villamos berendezések számára (helyette MSZ 2364-et), valamint az MSZ 1585 Erősáramú üzemi szabályzat című szabványsorozatokat.
2. Daruk biztonsági berendezései, állékonysága.
Biztonsági berendezések:
MSZ 19171 tartalmazza.
- A gépi hajtású emelő- és gémbillentő műnek önműködő, zárt rendszerű fékszerkezettel kell rendelkeznie.
- Ha a fék a motor és a hajtómű között van, akkor a fék a hajtómű tengelyére hasson.
- Az emelőmű fékjét úgy kell méretezni, hogy az bármilyen üzemi körülmények között biztonságosan lefékezzen és megtartsa a terhet.
- A gépi hajtású haladóműnek fékkel kell rendelkeznie, ha az emelőgép, daru: szabadtéri, zárttéri, talajszint feletti pályán, vagy padlószinti pályán, távvezérlésű, lejtős pályájú. Ez a fék – autódaru, gumikerekes, lánctalpas és járműdaru kivételével – önműködő zárt rendszerű legyen.
- Gépi hajtású forgatóművet ugyancsak fel kell szerelni fékkel.
- A fékrugó nyomórugó legyen.
- A féksúlyt véletlen elmozdulás vagy leesés ellen biztosítani kell.
- A darun legyenek véghelyzet-kapcsolók, mozgáshatárolók, hidraulikus vagy pneumatikus szelepek.
- A véghelyzet-kapcsolót mechanikus kényszerkapcsolat működtesse és kényszer kikapcsolású legyen. Működése után legyen lehetőség az ellentétes irányú vezérelt mozgásra.
- A gémes darura és a konzolos bakdarura, ha a konzolján futómacska mozog, túlterhelés-gátlót kell szerelni, amely a daru teherbírásának túllépésekor kikapcsolja az összes üzemi mozgást, kivéve a tehersüllyesztést és a felborító nyomatékot csökkentő mozgásokat.
- Egyéb biztonsági berendezések
- Önjáró darun a vezetőfülkében vagy a vezetőhelyről jól látható helyen el kell helyezni a daru dőlésszögét jelző szerkezetet.
- Ha a daru kinyúlásának változásával változik teherbírása is, a teherbírás mutató a tényleges kinyúlásnak megfelelő teherbírást mutassa. A mutató legyen jól látható a vezetőhelyről.
- A megengedett teherbírás meghatározásához alkalmazható a gém dőlésszöge is.
- A szabadtéri darura szélnyomás-mérőt kell szerelni, ha a szélterhelés veszélyhelyzetet idézhet elő.
- A daru sínpályájának végein ütközőbakokat kell elhelyezni, amelyek megakadályozzák, hogy a daru lefusson a pályáról.
- A sínpályás darut (kézi hajtású kivételével) rugalmas ütközőkkel kell ellátni.
- A futókerekek vagy a futómű tengelyének törésekor bekövetkező elbillenés megelőzésére biztonsági keréktámaszt kell elhelyezni a darura és a futómacskákra.
- Talajszinti darupálya esetén a daru kerekei elé védősarut kell felszerelni , ha a futómű szerkezeti kialakítása más módon nem akadályozza meg, hogy a pályára esett idegen tárgy a daru kerekei alá ne kerüljön.
- A távvezérelhető vagy a fülkéből vezérelt darukat a vezérlőhelyről működtethető figyelmeztető hangjelző berendezéssel kell ellátni.
- A szabadtéren üzemeltetett darukat sínfogóval kell ellátni.
- Ha a daru üzemeltetése olyan, hogy horogból kiakadhat a teherfelvevő vagy a felfüggesztő eszköz, a horgot az ezeknek az eszközöknek a kiesését megakadályozó kiakadás-gátló szerkezettel kell felszerelni.
Daruk állékonysága:
- A daru felborulása az okozott nagy anyagi káron felül fokozottan balesetveszélyes is, mert a darukezelő és a daru környezetében tartózkodó személyek veszélybe kerülhetnek.
- A daru állékonyságát az acélszerkezet tervezésekor az MSZ 9749 szabvány szerint ellenőrizni kell: a darut a billenő él körül felborító erők nyomatékának (MB) kisebbnek kell lenni, mint a stabilizáló erők nyomatéka (MS) a biztonsági tényezővel (B) osztva.
MB ≤ MS
A B biztonsági tényező értékét öt féle terhelési esetre adja meg a szabvány.
- Azokon a magas építésű darukon, ahol az állékonyságot túlterhelés esetén veszély fenyegeti, túlterhelés-gátlóval vagy nyomaték-határolóval védekeznek a felborulás ellen.
- Szabadban működő daruk esetében ki kell mutatni a megszaladással szembeni biztonságot: az üzem közben megengedett erejű szél nem tolhatja el a darut a pályán, a rögzítő féket és a motort ennek megfelelően kell méretezni.
3. Daruk dokumentációja, üzembe helyezése, időszakos ellenőrző vizsgálata.
Daruk dokumentációja:
- Emelőgép napló (az emelőgéppel kapcsolatos üzemeltetői tapasztalatok (műszakonkénti vizsgálatok pl.) és az üzembiztonsággal kapcsolatos eseményeket tartalmazza).
- Darukönyv (a biztonságos üzemeltetéshez szükséges, valamint a főbb karbantartási műveletekkel kapcsolatos adatokat és feljegyzéseket tartalmazza).
- Teherfüggesztő eszköz üzemeltetési dokumentációja
- Emelőgép használati utasítása
- Szerelői nyilatkozat
- Üzembe helyezési engedély
- Időszakos vizsgálatok dokumentumai
- Megfelelőségi tanúsítás vagy nyilatkozat
Daruk üzembe helyezése:
- Valamennyi veszélyes, így az anyagmozgatás területén üzemeltetett munkaeszközt is (darut is) használatba vétel előtt üzembe kell helyezni.
- Az üzembe helyezés több részből tevődik össze, először a gyártói üzembe helyezés zajlik, majd ezt követi a munkavédelmi szempontú üzembe helyezés.
- A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele az üzembe helyezést megelőző, az emelőgép telepítésével, összeépítésével kapcsolatos munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat megfelelő eredménye. Ez a vizsgálat munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül.
- Az előzetes vizsgálat megfelelősége megállapításának, valamint a dokumentációk birtokában az üzemeltető írásban rendeli el a veszélyes munkaeszköz munkavédelmi szempontú üzemeltetését.
Időszakos vizsgálatok:
- Az anyagmozgatás gépeit meghatározott időközönként a műszaki állapot ellenőrzése céljából rendszeresen felül kell vizsgálni.
- Az időszakos vizsgálatok elvégzéséről az emelőgép tulajdonosának kell gondoskodnia.
- A szerkezeti, valamint fővizsgálatok módjára és gyakoriságára az emelőgépre – fajtára/típusra – vonatkozó nemzeti szabványt (üzemi csoportszámtól függően)vagy a gyártó utasításának rendelkezéseit kell figyelembe venni. Ha egyik sincs, az általános tapasztalatok szerint kell.
- A vizsgálatok elvégzését a vizsgálatokat végzőnek az emelőgép (daru) dokumentációján kell rögzítenie, utalva a vizsgálatról készült azonosító jelzésekre.
- A vizsgálatot végzőnek nyilatkoznia kell az emelőgép (daru) állapotáról.
- E vizsgálatok közé tartoznak a következők:
- 1-4 havonta kell végezni.
- Ellenőrizni kell, hogy a gép szerkezeti elemein nincs-e sérülés, kopás, maradó alakváltozás vagy egyéb rendellenesség (pl. csavar-, vagy ékkötés lazulás, repedés, törés).
- Vizsgálat módja: szemrevételezés, tapintás, mérőeszközös és üresjárati (működési) vizsgálat.
Üresjárati vizsgálat: terhelés nélkül kell végezni. Ennek során az összes mozgatóművet mozgásba kell hozni a dokumentációkban megengedett összes mozgáskombinációk és mozgástartomány figyelembe vételével, a véghelyzet-kapcsolók működtetéséig.
- A vizsgálatot végezheti: emelőgép ügyintéző.
- 0,5-3 évente kell végezni.
- Fővizsgálat során vizsgálni kell mindazokat, melyeket a szerkezeti vizsgálat esetében, de ezen kívül ki kell térni az alábbiak vizsgálatára:
→ Az emelőgép és környezete kapcsolatának biztonságos volta.
→ Az emelőgép szabályszerű üzemeltetésének vizsgálata.
→ A fő műszaki jellemzők megegyeznek-e a gépkönyvi adatokkal.
→ Az emelőgép előírt biztonságtechnikai berendezései és dokumentációja megvan-e.
- Vizsgálat módja: szemrevételezés, tapintás (sérülés, repedés), mérőeszközös (mérőszalag stb.), mérőműszeres (ha a mechanikai és műszaki jellemzők mérőeszközzel nem mérhetők), üresjárati, üzemi terheléses és statikai vizsgálat.
Üzemi terheléses vizsgálat: A mozgatóműveket ugyanolyan szempontok szerint kell működtetni, mint az üresjárati vizsgálatkor. A változó teherbírású emelőgépeket a kezelési utasítás szerint, ennek hiányában pedig legalább a legnagyobb és legkisebb teherbírású helyzetben is vizsgálni kell. A féket legalább három alkalommal kell működtetni (vizsgálni). A kétfékes emelőmű fékjeinek előírás szerinti működését külön is vizsgálni kell.
Statikai vizsgálat: Az emelőgépet névleges teherbírásának 1,25-szörösével kell terhelni, ha egyéb előírás nem határoz meg ennél nagyobb értéket. A terhet 100-200 mm magasra emelve legalább 10 percig kell ebben a helyzetben tartani. Változó teherbírású gépet a legnagyobb és a legkisebb teherbírású helyzet figyelembe vételével is vizsgálni kell statikailag 1,25-szörös terheléssel. A vizsgálat után ellenőrizni kell, nem következett-e be a biztonságos üzemeltetést veszélyeztető elváltozás (alakváltozás, lehajlás). A túlterhelés-gátlót a vizsgálat idejére ki kell iktatni. Az alakváltozás mértékét a jegyzőkönyvben meg kell adni.
- Az emelőgép ügyintéző jogosult elvégezni.
- Időszakos biztonsági felülvizsgálat
- 5 évente kell elvégezni, vagy az emelőgép környezetének megváltozásakor.
- Vizsgálni kell a következőket:
→ Az emelőgép szerkezeti kialakítása, gépészeti és villamos berendezése, valamint biztonsági berendezései megfelelnek-e az üzembe helyezés időpontjában érvényes biztonsági és egészségvédelmi követelményeknek, eredeti funkciójának megfelel-e, környezetének jellemzői azonosak-e a tervezéskor és gyártáskor figyelembe vetteknek.
→ Vizsgálni kell az emelőgép korszerűsítésének szükségességét, elsősorban a veszélyek csökkentése érdekében.
→ Az emelőgép dokumentációjának megléte, valamint a dokumentáció megfelel-e a tényleges állapotnak.
- Jegyzőkönyvet kell a felülvizsgálatról készíteni és a vizsgálatot végzőnek aláírásával kell hitelesíteni.
- Nyilatkozni kell az üzemben tarthatóságról.
- Emelőgép szakértő végezheti.
- Műszalonként végzendő.
- Emelőgép kikapcsolt állapotában.
- Szemrevételezésből, üresjárati vizsgálatból és az állagmegóvást szolgáló tisztogatásból áll
- Az emelőgép kezelő végzi.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
