Berendezések próbanyomásának értéke:
- NYEBSZ szerint,
- KBSZ szerint,
ahol:
pp- a próbanyomás (bar. túlnyomás),
pe- az engedélyezési nyomás (bar. túlnyomás),
Rm20- a megengedhető feszültség 20 °C-on,
Rmt - a megengedhető feszültség a tervezési hőmérsékleten.
Ha az engedélyezési nyomás 4 bar túlnyomásnál kisebb, a próbanyomás legalább 1 bar-ral nagyobb legyen, mint az engedélyezési nyomás.
A nyomóközeg általában víz, ritkábban semleges gáz.
A nyomáspróba sikeres és a berendezés biztonságtechnikai szempontból üzemképes, ha:
- a próbanyomást tömören tartja,
- a lemezillesztési helyeken, a szegecskötéseknél, csavarkötéseknél szivárgás nincs,
- a lemezfelületek épek,
- a szerelvények, a fedelek tömörek,
- rendellenesség nem észlelhető.
A nyomáspróba eredményét a hatóság a gépkönyvhe bejegyzi, rögzíti eljárása adatait, műszaki megállapításait; minősíti a nyomáspróba eredményét, rendelkezik a teendő intézkedésekről, megadja a használati engedélyt. Sikertelen vizsgálat esetén elrendeli a nyomáspróba megismétlését.
Biztonsági szelepek vizsgálata
A hatóság végzi:
- meg kell állapítani, hogy számuk, keresztmetszetük, kivitelezési módjuk és elhelyezésük megfelel-e a szabvány előírásainak, továbbá ellenőrizni kell a biztonsági szelep bizonylatait,
- el kell végezni a szerkezetének vizsgálatát, ellenőrizni kell az ellensúly nagyságát, a szeleprugó alkalmasságát,
- szelepnyitási próbát kell végezni.
Közvetlen rugóterhelésű biztonsági szelepnél a szelepnyitási próba próbapadon is elvégezhető.
Ha a biztonsági szelepet a gyártóműben hitelesítették, az első üzembevétel előtti helyszíni vizsgálat során a hatóság csak szelepnyitási próbát végez, ellenkező esetben elvégzi a biztonsági szelep teljes vizsgálatát és hitelesítését is.
Ha a biztonsági szelep alkalmas, a hatóság a mért adatokat a gépkönyvbe bejegyzi, a szelepet pedig lebélyegzéssel hitelesíti.
Szelepek alkalmasságát, a berendezés időszakos (3 ill. 6 évenkénti) nyomáspróbája alkalmával a hatóság ellenőrzi.
37. Ismertesse egy gőzkazán helyszíni vizsgálatának lefolyását.
A berendezés gyártása, üzemeltetése, meghibásodása során hatósági helyszíni vizsgálatok kellenek. A hatóság megtagadhatja a vizsgálatot, ha annak műszaki, személyi, tárgyi, adminisztratív feltételeit nem kielégítően biztosítják, a vizsgálat folyamatos elvégzését hiányosságok több mint egy órán át akadályozzák.
A legfontosabb hatósági vizsgálatok:
- szerkezeti vizsgálat,
- berendezés nyomáspróbája,
- biztonsági szelepek (nyomáshatárolók) vizsgálata.
Szerkezeti vizsgálat
A berendezést le kell állítani és le kell hűteni, hogy -5 °C és +45 °C között legyen. Le kell választani más berendezésektől, ezután szabad tisztítás, szerelés, javítás, vizsgálat céljából bemenni, ha a töltetmaradék nem káros, vagy robbanásveszélyes.
Berendezést kívül-belül tisztítva, száraz állapotban, belül és a varratok környezetében fémtisztán kell bemutatni. Új berendezést bevonattal ellátni nem szabad. A burkolatot, szigetelést 15 évenként kell lebontani a szerkezeti vizsgálathoz. Külső felületéről a festéket nem szükséges eltávolítani, csak ha a berendezés állapota alapján a vizsgálatot végző elrendeli.
Vizsgálandó részt hozzáférhetővé kell tenni, leszerelhető szerkezetet amely gátolja a vizsgálatot el kell távolítani, a vizsgálatot zavaró más munka nem végezhető.
Rendelkezésre kell bocsátani minden okmányt, adatot, bizonylatot, naplót. Biztosítani kell eszközöket (létrát), műszereket, mérőeszközöket, szerszámokat, világítóeszközt, egyéni védőeszközt, öltözködési és tisztálkodási lehetőséget.
A vizsgálat célja, annak megállapítása, hogy a kivitelezés ill. a berendezés állapota kielégíti-e az engedélyek, szabályzatok, szabványok követelményeit. Kiterjed a berendezés szerkezeti elemeinek és felületeinek ellenőrzésére.
Az új berendezés szerkezeti vizsgálata a gyártóművi eljárás során a gyártóműben történik, a gyártás valamely fázisában, szigetelés, burkolás előtt.
A hatóság egyezteti a berendezést a műszaki iratanyaggal, ellenőrzi a nyomással terhelt részek fő méreteit, felülvizsgálja az anyagok szakértői és műbizonylatait; majd egyezteti azokat a felhasznált anyagokkal. Ellenőrzi a varratkészítést.
Új berendezésnél, ha az felállítás engedélyezési eljárás alá tartozik, a szerkezeti vizsgálat a felállítás helyén fejeződik be, ahol a hatóság meggyőződik a felállítás szabályszerűségéről, ellenőrzi a biztonsági és üzemi szerelvényeket, kezelőjárdákat, lépcsőket, létrákat, korlátokat, kapaszkodókat.
A használt berendezés szerkezeti vizsgálatára a használati engedély megújítását célzó eljáráskor kerül sor. A vizsgálat azonosítással kezdődik, a berendezésen levő adatok, a gépkönyv, az eljárási kérelemben szereplő adatok egyeztetésével. Megszemlélik kívülről, hogy az alapozást, a biztonsági berendezések kivitelét és állapotát. Megvizsgálják kívül-belül a tartány lemezeit, csatlakozó szerelvényeit.
A vizsgálatot végző a bemaródásokról lenyomatot készíttethet, a lemezeket megfúrathatja, a hőszigetelést lebontathatja, lemezrészekből szövetszerkezeti vagy elridegedési vizsgálatokhoz kivághat; elrendelheti a varratok röntgenvizsgálatát.
Vizsgálati jegyzőkönyvet kell kiállítani. Be kell jegyezni az észrevételeket, amelyek a berendezés üzembiztonságát veszélyeztetik vagy befolyásolják, a tett előírásokat, adott utasításokat, valamint a vizsgálatot végzőnek a nyomáspróba megtartására vonatkozó döntését.
Nyomáspróba
A hatósági nyomáspróba megtartásának előfeltétele:
- 3 hónapnál nem régebbi sikeres eredményű hatósági szerkezeti vizsgálat,
- sikeres bizonylatolt házi nyomáspróba.
Célja, hogy nem mutatkozik-e tömörtelenség, maradó alakváltozás, repedés.
A nyomáspróbához valamennyi nyílást, csatlakozást a próbanyomás nagyságának megfelelő szilárdságú záróelemmel kell ellátni.
A nyomáshatárolók csonkjait - egy kivételével - le kell zárni. Egy csonkon a biztonsági szelepet a próbanyomás értékénél 5%kal nagyobb nyitónyomásra kell beállítani, vagy más módon kell gondoskodni a próbanyomás lehatárolásáról. 1 db üzemi és 1 db ellenőrző nyomásmérőt kell egy háromjáratú csap vagy szelep csatlakozóira felszerelni.
A nyomáspróbánál használt szivattyúnak azonnal elzárhatónak és fokozatos nyomásnövelésre alkalmasnak kell lennie.
Berendezések próbanyomásának értéke:
- NYEBSZ szerint,
- KBSZ szerint,
ahol:
pp- a próbanyomás (bar. túlnyomás),
pe- az engedélyezési nyomás (bar. túlnyomás),
Rm20- a megengedhető feszültség 20 °C-on,
Rmt - a megengedhető feszültség a tervezési hőmérsékleten.
Ha az engedélyezési nyomás 4 bar túlnyomásnál kisebb, a próbanyomás legalább 1 bar-ral nagyobb legyen, mint az engedélyezési nyomás.
A nyomóközeg általában víz, ritkábban semleges gáz.
A nyomáspróba sikeres és a berendezés biztonságtechnikai szempontból üzemképes, ha:
- a próbanyomást tömören tartja,
- a lemezillesztési helyeken, a szegecskötéseknél, csavarkötéseknél szivárgás nincs,
- a lemezfelületek épek,
- a szerelvények, a fedelek tömörek,
- rendellenesség nem észlelhető.
A nyomáspróba eredményét a hatóság a gépkönyvhe bejegyzi, rögzíti eljárása adatait, műszaki megállapításait; minősíti a nyomáspróba eredményét, rendelkezik a teendő intézkedésekről, megadja a használati engedélyt. Sikertelen vizsgálat esetén elrendeli a nyomáspróba megismétlését.
Biztonsági szelepek vizsgálata
A hatóság végzi:
- meg kell állapítani, hogy számuk, keresztmetszetük, kivitelezési módjuk és elhelyezésük megfelel-e a szabvány előírásainak, továbbá ellenőrizni kell a biztonsági szelep bizonylatait,
- el kell végezni a szerkezetének vizsgálatát, ellenőrizni kell az ellensúly nagyságát, a szeleprugó alkalmasságát,
- szelepnyitási próbát kell végezni.
Közvetlen rugóterhelésű biztonsági szelepnél a szelepnyitási próba próbapadon is elvégezhető.
Ha a biztonsági szelepet a gyártóműben hitelesítették, az első üzembevétel előtti helyszíni vizsgálat során a hatóság csak szelepnyitási próbát végez, ellenkező esetben elvégzi a biztonsági szelep teljes vizsgálatát és hitelesítését is.
Ha a biztonsági szelep alkalmas, a hatóság a mért adatokat a gépkönyvbe bejegyzi, a szelepet pedig lebélyegzéssel hitelesíti.
Szelepek alkalmasságát, a berendezés időszakos (3 ill. 6 évenkénti) nyomáspróbája alkalmával a hatóság ellenőrzi.
38. Ismertesse egy olyan berendezés helyszíni vizsgálatának lefolyását, amely vízzel nem tölthető fel.
Gáznyomáspróba végezhető, ha a berendezés folyadékkal nem tölthető fel, vagy biztonsági okokból vizet még nyomokban sem tartalmazhat. A víz fölött gázpárnával végzett nyomáspróba is gáznyomáspróbának minősül.
Megelőző víznyomáspróba nélkül gáznyomáspróba akkor végezhető, ha a nyomástartó anyagára és hegesztett kötésére a nyomáspróba hőmérsékletén végzett ütőmunka vizsgálat eredménye kielégítő és a hegesztett kötések jóságát megfelelő roncsolásmentes vizsgálattal igazolták.
Olyan gáz alkalmazható, amely semmilyen káros hatást nem okoz. Általában nitrogént használnak. Levegő is felhasználható, ha az edény új, vagy olyan töltettel használták, amely a levegő oxigénjére nem reagál.
A próbanyomás létrehozható nagyobb nyomású edényből átvezetéssel, ha levegő, légkompresszorral is.
Nyomóvezetékbe két, elzáró szerelvényt kell egymásután beiktatni.
Szivárgás jelzésére használható p1. a szappanos oldat. Szokás a nyomóközegbe ammóniagázt keverni és jelzőközegként híg sósavat alkalmaznak, amelyek egyesülve fehér szalmiákkristályokat hoznak létre, amely fehér füst alakjában jelzi a szivárgás helyét. Megfelel híg sósavval átitatott rongy is.
A próbanyomás túllépésének megakadályozására olyan biztonsági szelepet kell alkalmazni, amely a tápvezetékkel azonos áteresztőképességű, tömören zár és 10%-kal nagyobb nyomáson a próbatöltetet elvezeti. A nyomóvezetékbe itt is két - egymástól függetlenül működő - kézi elzáró szerelvényt kell egymás után beiktatni, egyike nyomásszabályozásra alkalmas legyen.
A gáznyomáspróba nagysága és elvégzésének feltételei a víznyomáspróbáéval általában azonosak. Az üzem megbízottja gondoskodik a biztonsági óvintézkedésekről, a személyek eltávolításáról, és a nyomáspróbánál jelen kell lennie.
A próbanyomáson tartás ideje legfeljebb 5 perc lehet.
39. Ismertesse a kezelőszemélyzet képesítésével és ellenőrzésével kapcsolatos előírásokat.
Az üzembentartó annyi dolgozót köteles beállítani, amennyi a berendezés biztonságos üzemviteléhez, üzemen kívül helyezéséhez szükséges.
Köteles kijelölni azt a személyt, aki felelős és intézkedésre jogosult, nevét és beosztását az üzemrész bejáratánál ki kell függeszteni.
Gőzkazánok kezelői
Olyan dolgozó, aki az adott kazán kezelésére szakképzettséggel rendelkezik, az ismereteknek birtokában van, és megtartja a szabályzatban, utasításokban foglaltakat.
Kezelők mellett, vagy üzemen kívüli állapotban betanított dolgozók is megbízhatók egyes tevékenységgel, irányítás és ellenőrzés mellett. Betanított, akinek vizsgázott fűtő, kezelő, vagy gépész mellett eltöltött legalább hat havi gyakorlata van, rendszeres kioktatást kapott és erről az üzem felelőse írásbeli igazolást ad.
Ha az automatizálás foka olyan, a hatóság engedélyével az állandó kezelő beállításától el lehet tekinteni, de ez esetben is kell egy dolgozó az időszakos ellenőrzésre, akinek feladatát írásban ki kell adnia, az üzemi körülményeket pedig szükség szerint ellenőriztetni kell.
Nyomástartó edények kezelői
Az üzemeltető annyi szakképzett, illetőleg betanított dolgozót köteles beállítani, amennyi a nyomástartó berendezés biztonságos üzemeltetéséhez szükséges.
Szakképzettséget igazoló bizonyítványt, ill. a betanított dolgozókra vonatkozó igazolásokat, vagy azok hiteles másolatát a berendezés közelében kell tartani és ellenőrzés során a hatóságnak fel kell mutatni. Ha egy kezelő többfajta berendezés kezelését látja el, a megkívánt legmagasabb fokú képzettséggel kell rendelkeznie.
Kezelési utasítás
Kazán, ill. nyomástartó edény biztonságos üzembehelyezésére, üzemeltetésére, kezelésére, az üzem biztonságos leállítására írásos kezelési utasítást kell kidolgozni. Tartalmaznia kell a kazán-napló vezetésével, a szolgálat átadás-átvételével kapcsolatos teendőket is, és ki kell függeszteni.
Tartalmát az érintett dolgozókkal ismertetni kell, a kezelő, az ellenőrző, a karbantartó részére át kell adni és annak elsajátításáról meg kell győződni. Technológiai változtatás esetén a régi utasítást be kell vonni és újat kel1 kidolgozni.
40. Ismertesse a nyomástartó berendezés meghibásodásakor, robbanásakor követendő eljárást.
A robbanás az edény határoló falának vagy szerkezeti részeinek olyan meghibásodása, amely a belső nyomásnak a légköri nyomásra való hirtelen lecsökkenését idézi elő. Sérülések, amelyek a berendezés nyomás alatt álló részén folytonossági hiányt, alakváltozást okoztak, vagy a berendezés alátámasztását veszélyezteti.
Berendezések robbanása, sérülése, személyi sérülést okozó meghibásodása esetén az üzembentartó köteles rövid úton bejelentést tenni, majd ezt 24 órán belül írásban részletesebben is megismételni.
A robbanás, sérülés helyszínén változtatást eszközölni nem szabad, kivéve, ha a további károk, megelőzése szükségessé teszi.
A hatósig vagy az általa kijelölt bizottság a helyszínen:
- fényképeket, vázlatokat, leírásokat készít,
- ellenőrzi a megelőző üzemi viszonyokat,
- megvizsgálja a sérült berendezést, annak tartozékait, környezetét,
- meghallgatja szemtanúkat, az illetékes személyeket, a kezelőket és erről jegyzőkönyvet vesz fel,
- tanulmányozza az okmányokat, üzemi naplókat,
- elrendeli az alkatrészek, tartozékok laboratóriumi műszeres vizsgálatait,
- tanulmányozza a házi kivizsgálás adatait.
Eredményéről jegyzőkönyvet készít, amelyet az üzemeltető megbízottja is aláír. Intézkedik az edény további sorsa felől. | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
