Államvizsga kérdések
Anyagmozgatás biztonságtechnikája
1. Az anyagmozgató rendszerek működése során előforduló leggyakoribb baleseti veszélyforrások és kiküszöbölésük módjai.
Az anyagmozgató gépekből, szállítógépekből anyagmozgató rendszerek alakíthatók ki.
Az ilyen anyagmozgató rendszer megbízhatóságához, biztonságos, balesetmentes működéséhez az szükséges, hogy a folyamatos anyagmozgató rendszer:
· elemei egymással összehangoltan adják át, vegyék át a szállítandó anyagot, alkalmasak legyenek az adott anyag mozgatására,
· a környezetbe beilleszkedjen, azzal megfelelő kapcsolata legyen,
· különféle információkat adjon és kapjon.
Baleseti veszélyforrások és kiküszöbölésük módjai:
· A folyamatos működésű szállítógépek és az anyagmozgató rendszer más elemeivel való kapcsolataiból származó veszélyek.
Az összhanghoz, veszélymentes üzemhez összhangnak kell lenni:
- az anyag és a rendszerben lévő szállítógépek tulajdonságai között,
- az anyagáramlási intenzitás és a szállítógépek teljesítménye között,
- az anyag átadásának, átvételének térbeli feltételei között,
- az anyag átadásának, átvételének időbelisége között,
- esetleg más, speciális tényezők között.
· A folyamatos működésű szállítógép környezeti kapcsolatainak hiányosságaiból származó veszélyek (emberek, más gépek, berendezések, felszerelések).
Alapvető követelmény a szállítógép közelében dolgozók (kezelő, gyártók, felhasználók, karbantartók, felülvizsgálók) biztonságának, egészségének a védelme.
· A folyamatos működésű szállítógépek és a környezet információs zavarából adódó baleseti veszélyek. Ezek akkor állnak fenn, ha az információs zavar kihat a szállítógép biztonságos működésére, biztonsági állapotára.
Döntőek az anyagmozgató rendszer indítására, leállítására és üzembiztos állapotára vonatkozó információk.
A rendszerben található folyamatos működésű szállítógépek indítási és leállási feltételei azonosak az előzőekben megismertekkel, azzal a kiegészítéssel, hogy itt még sorrendi feltétel is van. Indításkor a gépeket a célállomástól a szállítási iránnyal ellentétes sorrendben (visszafelé), leálláskor pedig fordítva (a szállítási iránynak megfelelő sorrendben) kell a rendszert működésbe hozni, illetve leállítani.
Veszélyforrások:
· A gép nem várt elindulása, megállása a szállítógép közelében tartózkodókat felkészületlenül érheti, ezért baleset következhet be (pl. túl közel tartózkodnak a géphez, hozzáérnek mozgó szerkezeti részekhez stb.).
· A szállított anyag mozgási állapotának megváltozása (pl. anyagfeltorlódás, elsodrás, elütés, anyag stabilitás változás miatti lecsúszás, leesés stb.).
· Vonóelem szakadás.
· Végtag, ruha, haj beszorulhat, becsípődhet.
Okok:
· Vigyázatlanság, figyelmetlenség.
· Illetéktelen beavatkozás.
· Kimaradt energia visszatérése.
· Szabályok be nem tartása.
Kiküszöbölés módjai:
· Az indító személy előzetesen győződjön meg az indítás veszélytelenségéről.
· A gép közelében tartózkodókat előzetesen hangjelzéssel figyelmeztetni kell az indításról.
· Beláthatatlan pálya esetén:
- Minden belátható szakasz végén figyelő elhelyezése, aki figyeli a pályát és jelzést ad az indítás veszélytelenségéről.
- A kezelő csak akkor indíthat, ha mindegyik szakaszról indítójelzést kapott.
- Előzetes hangjelzés ilyenkor is kell.
- Korszerűbb megoldás: → Kamerákkal figyeli a kezelő a teljes pályát.
→ Indítás előtt hang- és fényjelzés.
· Több együttműködő gép (rendszer) esetén:
- Meggyőződni a veszélytelenségről.
- Hangjelzés indítás előtt.
- Az anyag haladási irányát tekintve a legtávolabbi gépet kell először elindítani és aztán visszafelé haladva sorban a többit.
- Leállításnál a feladást kell előbb megszüntetni, utána az anyag haladási irányban haladva sorban a többit. Teher lehetőleg ne maradjon a berendezésen.
- Korszerűmegoldás: → Az indítás és leállás megfelelő reteszeléssel csak a megfelelő sorrendben kapcsolható.
2. A segédeszköz nélküli kézi anyagmozgatás egészségi ártalmai, a biztonságos munkavégzés feltételei.
Egészségügyi ártalmak:
· Fizikai erőkifejtés szükségessége hát és deréktáji fájdalmak kockázatával járhat, ha:
- Túl megerőltető.
- Csak a törzs fordításával végezhető.
- A teher hirtelen elmozdulhat (a test labilis helyzetében következhet be).
- Ha nem kerülhető el, hogy előrehajolt helyzetben történjen az emelés.
· Megnövekszik a hátsérülés kockázata, ha:
- Fizikailag alkalmatlan (adottság) az adott tevékenység végzésére.
- Gerincelváltozása van, ami a gerincsérülésre fokozott hajlamot jelent.
- Munkavégzésre alkalmatlan ruházatot, lábbelit, vagy más személyes tárgyat visel.
- Nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel, gyakorlattal.
· Hát- és deréktáji mozgásszervi megbetegedések.
- Ezek hosszú ideig rejtve maradhatnak.
- Elsősorban a gerinc és a mellette lévő lágy részek (többnyire izmok) munka közbeni sérülései (húzódás, szakadás, bevérzés).
· Porckorong sérülések.
Magas, nem egyenletes terhelések esetén.
Sérülés kockázatát növelik a következők:
· Teher:
- Túl nagy, vagy nehéz.
- Nehéz megfogni ill. megtartani.
- Instabil, vagy tartalma elmozdulhat.
- Olyan módon van elhelyezve, hogy tartása ill. mozgatása csak a törzstől bizonyos távolságra vagy a törzs elforgatásával, hajlításával lehetséges.
- Körvonala, vagy halmazállapota miatt ütődésnél sérülést okozhat.
· Munkakörnyezet:
- Nincs elég hely (főként függőleges irányban) a teher mozgatására.
- A teher nem emelhető biztonságos, vagy a munkavállaló alkalmas testhelyzetében.
- A terhet változó szinteken kell mozgatni.
- A padlózat labilis, vagy a láb szilárdan nem támasztható meg.
- A padlózat egyenetlen → botlásveszély.
csúszik → elcsúszás veszély.
- Hőmérséklet, páratartalom, vagy a szellőzés nem megfelelő.
· Tevékenység:
A kockázat nő, ha a következők közül egy, vagy több tényező van jelen:
- Elsősorban a gerincet érintő gyakori, vagy lassan tartó erőkifejtés.
- A testi pihenési vagy regenerációs periódus elégtelen.
- Emelési, letevési vagy továbbítási távolságok túlzottan nagyok.
- A munkaritmust és a munkavégzés sebességét a munkafolyamat a munkavállaló által befolyásolhatatlan módon határozza meg.
A biztonságos munkavégzés feltételei:
· A nagy tömegű terheket csak egyenes háttal, hajlított térddel, lassú felemelkedéssel szabad megemelni.
· A megemelés előtt biztos alátámasztási helyzetbe kell a lábakat elhelyezni.
· A terhet mindig biztonságosan, vagyis egész tenyérrel megmarkolva kell megfogni.
· Ügyelni kell arra, hogy a teher tömegközéppontja a lehető legközelebb legyen a testhez.
· Nagy tömegű, terjedelmes terheket nem a test előtt, hanem a vállon, vagy a háton kell szállítani.
· A teher egyenletes elosztása kisebb terhelést eredményez.
· A hosszú tárgyak (pl. csövek, rudak) vállon vagy háton történő szállítása estén ügyelni kell arra, hogy a tárgy első vége legalább 2 m-el a padló felett legyen és a szállított tárgy ne érjen szigeteletlen villamos vezetékhez.
· A teher letevése előtt mindig meg kell győződni arról, hogy az adott helyre biztonságosan letehető-e, nem fog-e felbillenni, leesni vagy felborulni.
· Az ujjsérülések megelőzésére célszerű a lerakási helyre előzetesen alátéteket helyezni.
· Tehernormák (Közlekedési BEO szerint):
Terepemelkedés
0 % 1 % 2 %
3. Kézi anyagmozgató eszközök /egyszerűbb segédeszközök, kézi szállítóeszközök, kézi emelő eszközök/ biztonságos kialakítása és használata.
Segédeszközök:
· Általános követelmények:
- Kialakításuknál fontos szempont, hogy tömegük kicsi legyen, használatuk ne fárassza ki a dolgozót.
- A kézsérülések elkerülése érdekében fontos a fogantyúk, nyelek megfelelő megmunkálása, szilárdsága, műszaki állapota.
- Sérült hiányos, törött, nem megfelelő eszközt használni tilos.
· Veszélyek:
- Ha a teher jellemzőinek bármelyike a megengedett vagy a kezelhető méretet meghaladja, a teher lezuhanhat.
- A baleset gyakran a dolgozó elcsúszása, megbotlása miatt következik be.
- A fogantyúkkal ellátott segédeszközöknél gyakori a kézsérülés.
- A teher nem megfelelő megfogása a segédeszközzel is a teher leeséséhez vezethet.
· Használat általános szempontjai:
- Lapát: a megterhelés (a lapát tömegét is beleszámítva) 18 év feletti nő esetén 5 kg, 18 év feletti férfi esetében legfeljebb 8 kg lehet.
- Fogószerkezetek:
→ Csak a kialakításnak megfelelő terhek mozgatására használható.
→ Sérült, kopott, megrongálódott fogószerkezetet nem szabad használni.
- Kézi tapadókorongok: a gumi szívókorongot vagy mágnes betétet használat előtt ellenőrizni kell, hogy biztosított-e a megfelelő sík felfekvési felület és megfelelő-e a szívó ill. mágnes-hatás.
- Görgők:
→ Acélcsövek, rudak, hengeres keményfagörgők, ha 20-20 cm-el hosszabbak, mint a teher szélessége.
→ Legalább 2 db-ot kell a teher alá tenni.
→ Feltétel a megfelelő teherbírás.
→ A görgőket a megemelt teher alatt rúddal vagy kalapáccsal kell beállítani, kézzel igazítani tilos.
- Emelőrudak:
→ Csak megfelelő teherbírású, egyik végén él alakúra kiképzett acélrúd alkalmazható.
→ Emelés közben tilos az emelőrúddal szemben állni vagy ráállni.
→ Görgős emelőrudak nehéz terhek padlózaton való rövid távú mozgatásához használhatók.
- Korcsolyák:
→ A mozgatott teher tömegének megfelelő teherbírású fából vagy acélból készített tartók.
→ A tartók felső végeit beakasztható kampókkal kell ellátni és szétcsúszás ellen biztosítani kell.
→ A teher mozgatása közben a tartók között, illetve előtt senki sem tartózkodhat.
- Kenderkötelek: használatának előfeltétele a kötélátmérő helyes megválasztása, valamint az előírt terhelési próba megléte.
- Létra:
→ Ha a szintkülönbség meghaladja a 2 m-t.
→ A támasztólétrát rögzíteni kell kampóval, a kétágú létrát biztosító lánccal.
→ Sérült, törött létra nem használható.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
