13. Túlnyomásos szellőzés fogalma, A túlnyomás létrehozásának módja. A túlnyomásos szellőzés alkalmazási területe.
Helyiségek mesterséges általános szellőzése
Mesterséges szellőzésnél a szellőzési célra megmozgatott levegő-térfogatáramok a szellőztetett helyiségben a külső vagy a környező légtérhez képest túlnyomást vagy depressziót létesíthetnek. Ennek figyelembevétele rendkívül fontos a kitűzött célnak és a helyi adottságoknak legjobban megfelelő rendszer kiválasztásakor. A szellőztetett helyiség nyomásviszonyainak helyes meghatározása nagy körültekintést, a munkafolyamat és a környezet gondos tanulmányozását igényli. Általános érvényű szabály nincs, de a kővetkezőkben tárgyalt szempontok útmutatásul szolgálhatnak az egyes rendszerék alkalmazására.
Túlnyomásos szellőzés
Túlnyomásos szellőzés alkalmazásakor a szellőztetett helyiségben néhányszor tíz pascal túlnyomást létesítünk. A túlnyomás előidézheti, hogy a helyiségben levő szennyező anyagok egy része szervezetlenül (ajtó, ablakrések) a környező légtérbe áramlik, és ott esetleg további ártalmakat okoz. Ezért gáz-, gőz- és porszennyeződéseknél, valamint kellemetlen szag fejlődésekor túlnyomásos szellőzést ne alkalmazzunk.
A túlnyomást úgy hozzuk létre, hogy a helyiségbe szervezetten befúvott levegő térfogatáramát nagyobbra vesszők, mint a szervezetten eltávozó levegő .térfogatáramát.
A levegőmérleg tehát:
Vbe = Vel + Vrés
ahol Vrés az ajtó- és ablakréseken, illetve az egyéb, nem szellőzési célból kialakított
nyílásokon át távozó levegő térfogatárama.
A túlnyomásos szellőzést elsősorban a meleg levegő és a felesleges nedvesség (köd) elvezetésére alkalmazzuk: Ilyen rendszert létesítőnk akkor is, ha a szellőztetendő helyiséget a környezet hatásaitól akarjuk megvédeni. Ez utóbbi esetre jellemző példa a szennyezett környezetben levő kezelőfülkék vagy irodahelyiségek túlnyomásos szellőzése, de ez a rendszer célszerű minden olyan helyiségben is, ahol kályhafűtés van.
A bevezetett levegő a helyiségből (ha ártalmas vagy kellemetlen szennyeződést nem tartalmaz) legegyszerűbben, túlnyomászsalukkal vagy légelvezető kürtőkkel vezethető el. A helyiségben létesítendő túlnyomás általában 10...50 Pa. Túlnyomászsaluk vagy légelvezető kürtők alkalmazásakor e viszonylag kis túlnyomásnak megfelelően kell méretezni a légelvezetést.
Előfordulhat, hogy a szennyezett levegő eltávolításához külön ventilátoros elszívóberendezés szükséges. A helyiségben fenntartandó túlnyomás biztosítására - figyelembe véve a helyiség tömítetlenségeit és a nyílászáró szerkezetek nyitását - az elszívásra kerülő légmennyiség csak mintegy 60...80 %-a lehet a befúvásra kerülő légmennyiségnek. A befúvásra kerülő térfogatáramot az előzőekben leírtak alapján állapítjuk meg.
Feltétlenül szükség van megfelelő keresztmetszetű légelvezető nyílásokra, mert elhagyásuk esetén az ajtók, ablakok környezetében fokozott huzatjelenségek lépnek fel A levegőelvezetési helyek kijelölése nemcsak a szennyeződés koncentrációjának helyenkénti növekedése, hanem az elvezetési helyek környezetében fellépő nagyobb légmozgás miatt is gondosan mérlegelendő. A szervezetlenül kiáramló szennyező anyagok miatt a tiszta szellőző levegő vételi helyének meghatározása is körültekintést igénylő feladat.
A szellőzési célra szánt levegőt a helyiségbe vezetése előtt gyakran szűrésnek vetjük alá, és télen, néhány kivételtől eltekintve, a felmelegítéséről is gondoskodni kell. Az előzetes szűrés a gyakorlatban rendszerint porszűrés. A levegő temperálására a légpótlásnál, illetve a légfűtő berendezéseknél alkalmazott elvek és megoldások - értelemszerű alkalmazással - használhatók. A betáplált levegő huzatmentes és egyenletes elosztása sokszor teljesíthetetlen feladat elé állítja a tervezőt.
Általános tapasztalat, hogy sok, egyébként helyesen méretezett berendezést á kedvezőtlen bevezetésből adódó kellemetlen légmozgások miatt nem üzemeltetnek. Ez a körülmény a - befúvószerkezetek és a várható érintkezési sebességek helyes, a munkaegészségügyi igényeket is kielégítő megválasztásának szükségességére mutat rá. A néhány méterrel hosszabb légbefúvó vezeték és a több befúvónyílás vagy rács alkalmazásából származó elenyésző beruházási többletköltség vagy az esetleg néhány százalékkal nagyobb energiaszükségletből adódó nagyobb üzemeltetési költség nem lehet akadálya az egyenletes és huzatmentes levegőelosztásnak. A túlnyomásos szellőzés megoldható központi (centrális) és egyedi (decentralizált, pl. termoventillátoros) berendezéssel is. | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
