VILLAMOSSÁG BIZTONSÁGTECHNIKÁJA  II. félév

1.      A villamos szerkezet, termék, gyártmány fogalma

villamos szerkezet: önálló, céljának betöltésére önállóan is képes, komplett egység, mely áramforráshoz való csatlakoztatásra alkalmas. Készülhet az alkalmazás helyszínén vagy előregyártott termékként is.

villamos termék: önállóan is forgalomképes, nem az alkalmazás helyszínén készült egység (önálló feladat ellátására vagy alkatrész céljára). Nem feltétele, hogy áramforrás csatlakoztatásra alkalmas legyen. (Egy általános célú termék akkor válik villamos termékké, ha vele szemben villamos természetű követelményt támasztanak.)

villamos gyártmány: nagyobb darabszámban készülő, azonosításra alkalmas jellel ellátott termék, amelynél követelmény az egyes termékek kialakításának és minőségének azonossága (nem villamos részeivel szemben is számottevő villamos követelmény merül fel)

2.      Mik a villamos termékszabványok és nemzetközi hátterük?

Azokat az előírásokat tartalmazzák, amelyek megszabják

-         milyen – az általános előírásokon túlmenő – követelményeket kell kielégítenie egy meghatározott terméktípusnak biztonság, illeszthetőség, minőség, felhasználhatóság és egyéb szempontokból

-         milyen adatokat és jelöléseket kell rajtuk feltüntetni

-         mit kell a kísérő dokumentációban megadni

-         a követelmények teljesítését milyen vizsgálatokkal kell ellenőrizni.

Vannak közös követelményeket tartalmazó termékcsoport-szabványok, és az egyes termékszabványok csak az ehhez képest szükséges eltéréseket tartalmazzák.

Nemzetközi háttér:

CEE: háztartási és hasonló készülékek szabványai (ma már csak minősítés és tanúsítás)

IEC: átvette a CEE szabványállományát és továbbfejlesztette IECEE jelzéssel

magyar szabványok: szó szerint átvett, az eredetivel azonos számú MSZ-IEC, MSZ-KGST, MSZ-EN

3.      Mik a villamos termékek vizsgálatára vonatkozó előírások, robbanásbiztos termékek vizsgálata?

-         típusvizsgálatok: a gyártmány kialakítása mire teszi alkalmassá a vizsgált típust, hol vannak e típus gyenge pontjai

-            minősítő vizsgálatok: a végleges típus ellenőrzése, jogi minősítése (szabvány által előírt vizsgálatok, nem lehet a gyártmányt tovább alakítgatni)

-            prototípus vizsgálatok: roncsolásos

-         darabvizsgálatok: azon főbb biztonsági és használati jellemzők ellenőrzése, amelyek ki vannak téve a gyártási hibáknak (nem roncsolásos)

-         sorozatvizsgálat: a gyártás bizonyos sorozatának szórását ellenőrzi (nem minden darabon)

-         ellenőrző vizsgálat: hatósági vizsgálat (van-e érvényes megfelelőségi tanúsítás, azonos-e a minősítés alapjául szolgáló példánnyal, darabvizsgálatok megvoltak-e)

Kisfeszültségű termékek vizsgálata és minősítése, külföldi gyártmányok hazai forgalombahozatala: MEEI (Műszaki Biztonsági Főfelügyelet)

Robbanásbiztos villamos gyártmányok vizsgálata és tanúsítása: EX Vizsgáló Állomás kft.

4.      Milyen a villamos termékszabványok tartalmi és szerkezeti felépítése?

Közös követelmények: termékcsoport-szabványban, az egyes termékek szabványaiban csak az ettől eltérő követelményeket szabályozzák.

Felépítés:

-         meghatározások, jelölések

-         általános előírás (konkrét előírás nélküli nyilatkozat, a biztonságért kizárólag a gyártó felelős)

-         a vizsgálatok rendje (a felsorolási sorrend a vizsgálatok elvégzésének kötelező sorrendjét is jelenti)

-         névleges értékek megadása

-         az érintésvédelmi osztályok és a CEE szerinti védettségek teljes felsorolása (előírás nélkül)

-         feliratok és jelölések: a feltüntetendő feliratok és jelölések tartalma + a használati útmutató tartalma

-         áramütés elleni védelem

-         indítás

-         felvett teljesítmény és áram    ^{üzembiztonsági követelmények}

-         melegedés

-         túlterhelhetőség

-         a szigetelés jósága meleg állapotban

-         zavarszűrés

-         nedvességállóság vizsgálata (védettségi fokozatok: CEE )

-         szigetelés és villamos szilárdság hideg állapotban (a nedvesítés hatása alatt)

-         belső túláramvédelem

-         tartós üzemeltetés követelményei

-         szakszerűtlen működtetés

-         stabilitás, mechanikai sérülés veszélye

-         mechanikai szilárdság

-         szerkezeti előírások

-         belső huzalozás

-         alkatrészek

-         hálózati csatlakozás és külső hajlékony vezetékek követelmények

-         hálózati kapcsok követelményei

-         a védőcsatlakozás kiviteli részletei

-         csavarok, összekötések

-         kúszóáramutak, légközök

-         a szigetelőanyagok ellenállóképessége a kúszóárammal, hővel, tűzzel szemben

-         korrózióállóság

-         a villamos termék ne keltsen/bocsásson ki káros mértékű sugárzást

-         egészségvédelem

5.      Melyek a főbb termékvizsgálati módszerek és eszközök?

-         a védettség vizsgálata

-         mechanikai vizsgálatok

A külső burkolat ingakalapácsos vagy rugós kalapácsos vizsgálata (az ütési energia meghatározható), esetleg húzóerő hatására bekövetkező deformáció vizsgálata (adott hőmérsékleten!)

-         hőállósági vizsgálatok

-         nedvesség hatásának vizsgálata

-         szivárgó áram mérése

-         szigetelési ellenállás mérése

-         villamos szilárdság vizsgálata

-         a védőkapocs és a test közötti ellenállás vizsgálata

-         egyéb vizsgálatok

6.      Mi a védettség, és milyen eszközökkel lehet vizsgálni?

első számjegy: emberi test és szilárd anyagok behatolása elleni védettség (tapintóujj, tapintótű), por behatolása elleni védettség (talkumport keringető készülékben helyezzük el a vizsgálandó gyártmányt, melynek burkolatát vákuummal megszívják)

második számjegy: víz behatolása elleni védettség (esőztető berendezés, vízpermetezés adott nyomással, vízsugár, vízoszlop alá merítés)

8.      Milyen két vizsgálatot végeznek a hőállóság megállapítására?

-         A szigetelő anyagok nyomás alatti melegállóságának vizsgálatára: benyomódást vizsgáló golyó (a melegítőszekrényben adott hőmérsékletre felmelegített próbadarabra rászorított golyó meghatározott bemélyedést okozhat)

-         izzócsapos vagy izzóhuzalos vizsgálat: 300-960 ^oC-os izzócsappal vagy izzóhuzallal nyomás alá helyezve a próbadarab nem gyulladhat meg, vagy 30 s alatt önmagától ki kell aludnia (áramvezető részeket tartó, ill. tűzmentes elválasztást biztosító szigetelőanyagok)

9.      Hogyan végzik a nedvesség hatásának vizsgálatát?

A nedvesítő kamrás vizsgálatnak nincs önállóan kiértékelhető eredménye, csupán a szivárgóáram, a szigetelési ellenállás méréséhez, ill. a feszültségpróbához (villamos szilárdság vizsgálata) szükséges.

Közvetlenül a fenti vizsgálatok előtt állandó hőmérsékletű, magas relatív nedvességtartalmú levegőjű kamrába teszik a gyártmányt (amiről a szerszám használata nélkül eltávolítható részeket előzőleg eltávolították), és adott ideig ott tartják feszültségmentes állapotban.

10. Hogyan történik a szivárgó áram és szigetelési ellenállás mérése, mi a fémfólia szerepe?

szivárgóáram: a működő gyártmány ép szigetelésén keresztül a földelt, megérinthető külső felület felé folyó áram (max. 0,25-5 mA) Meghatározása üzemmeleg állapotban, a földtől elszigetelve, a hálózati táplálásról lekapcsolva, az egyik fázisvezetőre kötve történik, egyrészt valamennyi megérinthető rész, másrészt valamennyi, egymással összekötött tápvezető között. (Ha az érinthető rész szigetelőanyagú, fémfóliával kell lefedni.) Mérés: a feszültség bekapcsolása utáni 5. másodpercben.

szigetelési ellenállás mérése: egyenárammal, egyik oldalról valamennyi áramvezető vagy üzemszerűen feszültség alatt álló fém részek, másik oldalról

-            az üzemszerűen feszültség alatt nem álló, érinthető fém részek,

-            az üzemszerűen feszültség alatt álló, de normál üzemi állapotban nem érinthető fém részek,

-            a megerősítő csavarok

-            a készülék alá helyezett fémlap

-            a megérinthető szigetelő részekre ráterített fémfólia között.

(II. érintésvédelmi osztályú készülék megerősített szigetelésére: min. 7 MΩ, kiegészítő szigetelésre: 5 MΩ, alap- és üzemi szigetelésekre: 2 MΩ)

11. Mi a villamos szilárdság, mi írja elő a próbafeszültségeket, és hogyan kell vizsgálni?

villamos szilárdság:

A szigetelőképesség ellenőrzése nem öregedési próbákkal történik, hanem az üzemi feszültséghez képest jelentősen megemelt próbafeszültség rákapcsolásával.

próbafeszültség értékei: MSZ 8880-14

vizsgálata: A nedvességkezelés után a próbafeszültséget egyik oldalról az üzemszerűen feszültség alatt álló részek, másik oldalról az üzemszerűen feszültség alatt nem álló fémrészek, ill. az érinthető szigetelőanyagú burkolatokat lefedő fémfólia közé kell kapcsolni. Akkor megfelelő a villamos szilárdság, ha a vizsgálat során sem átívelés, sem átütés nem következik be. (Fontos: a próbafeszültség torzításmentes szinuszhullámú váltakozófeszültség legyen!)

12. Mennyi lehet, és hogyan kell vizsgálni az érintésvédelmi kapocs és a test közötti ellenállást?

Megengedett ellenállásérték: max. 0,1 Ω

Vizsgálata (MSZ 161): max. 12 V szekunder üresjárási feszültségű transzformátorral a készülék névleges áramának másfélszeresét (de min. 25 A-t) kell a védőkapocs és a test között átvezetni, és az ez által okozott feszültségesést megmérni.

13. Mi a kúszóáramút és a légköz, mi a szennyezettség hatása?

légköz: az a legkisebb távolság, amely két, egymástól eltérő potenciálú vezetőképes rész között a levegőn át mérhető

kúszóáramút: az a legkisebb távolság, amely két, egymástól eltérő potenciálú vezetőképes rész között egy szilárd szigetelőanyag felületén mérhető

A szennyezettség hatása:

14. Mely szabványsorozat foglalkozik az erősáramú berendezések üzemeltetésének biztonsági szabályaival?

-         MSZ 1585 Erősáramú Üzemi Szabályzat, mely 9 szabványból áll

-         MSZ 2364