Káprázáskorlátozás értékeléséhez a számításokat - amennyiben számítógépes program nem áll rendelkezésre - táblázat alapján célszerű elvégezni.

30. Világítási berendezések alapvető számítási eljárásai.

Alapvető számítási eljárásai a hatásfok módszer és a pont módszer.

Hatásfok módszerek

A szabványokban előírt megvilágításhoz (En) szükséges fényáram (Fn) meghatározása.                   Fn=AEn

Ezt kiegészítjük a világítási berendezések veszteségeit és a működés időbeni hatásait jellemző tényezőkkel. A veszteségeket egy világítási hatásfokkal (hv), az időbeni hatásokat egy tervezési tényezővel (p) jellemezve.                Fn=ApEn/hv

A világítási hatásfok, a két hatásfok szorzata.                                      hv=hL´hRG

A lámpatestből kisugárzott (FL) és a fényforrásokkal a lámpatestbe beépített (Ff) fényáramok aránya.

Külsőtéren hasznosnak csak a terület egy része tekinthető (AH), s ez kisebb mint a bevilágított terület.                                                hG=FH/FL

hG a geometriai hatásfok, azt mutatja meg, hogy mekkora fényáramhányad szolgálja a tervezett célt, s mekkora hányad világítja a „szomszéd kertjét".

Helyiség hatásfoknak (hR) nevezzük a munkasíkra eső fényáramnak (FH) és a lámpatestek fényáramának (FL) arányát.                                   hR=FH/FL

Számértékét a belső tér reflexiós viszonyai, a falak, a mennyezet a padlóburkolat, és a bútorok fényvisszaverési tulajdonságai, az ablakok méretei, függönyözésük, a helyiség geometriai méretei és méretarányai, valamint a világítás módja határozza meg. A helyiség hatásfok számlálójában szereplő hasznos fényáramban a lámpatestekből közvetlenül a munkasíkra eső és a határoló falakról a reflektált hányada is.

Pl.: a gömb felületének megvilágítása:               E=2D/A

Egy adott világítási berendezésnél a megvilágítás csupán a hely függvénye. Az üzemelése során, már figyelembe kell venni az időbeni változását is, tehát egy magára hagyott rendszernél a megvilágítás állandóan csökken. Ennek főbb okai:

-fényforrások fényáramának csökkenése, -egyesek kiégése, -lámpatestek elhasználódása.

Az avulási tényező a világítási berendezés névleges (En) és kezdeti (E0) megvilágításának aránya, a tervezési tényező pedig ennek reciproka.

v=En/E0;                   p=E0/En

A helyiség előírt megvilágításához (En) szükséges összes fényáram: F=pEnAhRhL

Az ehhez szükséges lámpatest:                         n=pEnA/hRhLFL

Egyszerűsített számítási eljárások

Számítási feladatot számítógépek végzik. Esetenként előtervi feladatokban, vázlattervekben továbbra is szükség van a „kézi” számításokra. Ezek gyors, csak közelítő eredményeket adó, egyszerűsített számítási eljárások.

Pont módszer

Már meghatároztuk az alkalmazásra kerülő lámpatestet, s a fényerősségek térbeli eloszlását. Ha a fényerősség egyenletében (I = dF/dW), a helyettesítéseket elvégezzük a végeredmény:               E=IJcosJ/r2

Egyenletünk a megvilágítás és a távolság között teremt kapcsolatot, ezt „távolsági törvényként" említik.

A távolsági törvény: a világítási távolság növelésével a megvilágított felület négyzetesen növekszik, így a megvilágítás négyzetesen csökken.

Ha egy adott felületet több lámpatest világít meg, a megvilágítások szuperponálódnak. Az úttest felületén a lámpatestek horizontális megvilágításai algebrailag összegeződnek, az úttesten álló emberarcát, azonban csak a nézés irányába eső lámpatestek világítják, tehát az akadály vertikális megvilágítását csak az akadály felületéről „látható” lámpatestek hozzák létre, ez a szuperpozíció tétel.

Gépi számítási eljárások

Hatásfok módszeren felépülő eljárások, mely megad néhány, a választott megoldásra jellemző részadatot, mint p1. a tervezett berendezés fajlagos teljesítményigényét, a világítási berendezés eredő hatásfokát stb.

Pont módszeren felépülő eljárások, a megvilágítás térbeli eloszlását jellemző görbéket, a megvilágítás domborzati képet, esetleg diagramot adnak meg.

Egy speciális változata, a pont módszeren és a hatásfok módszeren alapul, figyelembe veszi a reflexiókat. Ezek az un. interreflexiós módszerek, melyeknél több tízezer számítási lépést kell elvégezni a számítógépnek.

31. Világítási berendezések kapcsán ismertesse a szuperpozíció tételt.

Ha egy adott felületet több lámpatest világít meg, a megvilágítások szuperponálódnak. Az úttest felületén a lámpatestek horizontális megvilágításai algebrailag összegeződnek, az úttesten álló emberarcát, azonban csak a nézés irányába eső lámpatestek világítják, tehát az akadály vertikális megvilágítását csak az akadály felületéről „látható” lámpatestek hozzák létre, ez a szuperpozíció tétel.

32. Milyen tervezési alapadatokkal kell világítási berendezéseket kialakítani.

33. Melyek a jó megvilágítást meghatározó főbb tényezők.

Világítási berendezések felülvizsgálatára általános előírás, hogy az átadás-átvételi eljárása kapcsán minden világítási berendezés valamennyi paraméterét ellenőrizni kell és időszakosan felül kell vizsgálni. Részleges felülvizsgálatot a karbantartási időpont, vagy más megállapítások (pl. baleset-elemzés) megalapozása érdekében indokolt elvégezni. Rekonstrukció (20%-ot meghaladó) esetén teljeskörű felülvizsgálatot célszerű végezni.

A mesterséges világítás fénytechnikai felülvizsgálatát célszerű a villamos berendezések időszakos tűzvédelmi felülvizsgálatával együtt elvégezni (3-6-9 évenként).

Ellenőrizendő paraméterek

Megvilágítás

A mért értékek számtani átlagát kell meghatározni.

Térbeli egyenletesség

Fényes felületek kápráztathatnak, ezért a szabványok korlátozzák a fénysűrűséggel arányos megvilágítás minimális és maximális értékét.

Időbeli egyenletesség

A rövid idejű, periódikus egyenlőtlenségek stroboszkóp hatást eredményezhetnek. Nem észlelhető a három fázisra elosztott berendezéseknél és az elektronikus előtétről táplált fénycsöves berendezések.

A hálózati feszültségingadozás miatt rövid idejű aperiódikus egyenlőtlenségek zavarják a látási folyamatot. Ilyen a nagy áramlökéssel induló lift, vagy kompresszor.

A rövid idejű hálózati zavarok a kisülőlámpás berendezéseknél az újragyújtásnál problémákat vethet fel. Indokolt esetben átmeneti világítás létesítését kell kezdeményezni.

A világítási berendezések élettartama során bekövetkező fényáramváltozás miatt a megvilágítás meg nem engedett érték alá csökken.

Fényirány és árnyékosság

Szemrevételezéssel kell ellenőrizni.

Káprázáskorlátozás ellenőrzése

A gyártók megadják a lámpatestek fénysűrűségeloszlási görbéit, amit a szabvány értékekkel kell összevetni, s megállapítani, hogy megfelelnek-e a követelményeknek.

Ha tervdokumentáció rendelkezésre áll, elegendő annak vizsgálata, hogy megfelel-e a tervezettnek. Ha nincs dokumentáció, akkor a gyártó által megadott fénysűrűségeloszlási görbét kell összevetni a vonatkozó határérték görbével.

Ha nagyon régi berendezés felülvizsgálatáról van szó (típus nem állapítható meg), akkor szemrevételezéssel is eldönthető, hogy kápráztat-e.

Színvisszaadás és színhőmérséklet ellenőrzése

Helyiségen belül azonos színhőmérsékletű fényforrásokat kell alkalmazni, majd az alkalmazott fényforrás „bélyegéről" leolvasott adatok alapján vizsgálni, hogy megfelel-e a tervezettnek. Ha nincs dokumentáció, akkor a leolvasott adatokat kell a gyári katalógussal összevetni, hogy megfelel-e a vonatkozó szabványnak.

A nem üzemi világítások ellenőrzése

Ha terveztek nem üzemi világítást, akkor annak működőképességéről kell meggyőződni. Mérést csak szükségvilágításnál, és biztonsági világításnál kell végezni.

Minősítés

Paraméter szerint külön - külön és együttesen is minősíteni kell, ha bármely paramétere nem felel meg, a berendezést nem megfelelőnek kell minősíteni.

A vizsgálatot összefoglalással kell zárni. Megadni a tennivalókat, amelyek apján a megfelelő minősítést elérheti. A végén kell kitérni a konzekvenciáira. Hibák javításáig nem üzemeltethető, vagy a további üzemelés feltétele a karbantartás soron kívüli megkezdése.

Vizsgálatokat időszakonként meg kell ismételni.

34. Világítási berendezések ellenőrzésére vonatkozó előírások.

Világítási berendezések felülvizsgálatára általános előírás, hogy az átadás-átvételi eljárása kapcsán minden világítási berendezés valamennyi paraméterét ellenőrizni kell és időszakosan felül kell vizsgálni. Részleges felülvizsgálatot a karbantartási időpont, vagy más megállapítások (pl. baleset-elemzés) megalapozása érdekében indokolt elvégezni. Rekonstrukció (20%-ot meghaladó) esetén teljeskörű felülvizsgálatot célszerű végezni.

A mesterséges világítás fénytechnikai felülvizsgálatát célszerű a villamos berendezések időszakos tűzvédelmi felülvizsgálatával együtt elvégezni (3-6-9 évenként).

Ellenőrizendő paraméterek

Megvilágítás

A mért értékek számtani átlagát kell meghatározni.

Térbeli egyenletesség

Fényes felületek kápráztathatnak, ezért a szabványok korlátozzák a fénysűrűséggel arányos megvilágítás minimális és maximális értékét.

Időbeli egyenletesség

A rövid idejű, periódikus egyenlőtlenségek stroboszkóp hatást eredményezhetnek. Nem észlelhető a három fázisra elosztott berendezéseknél és az elektronikus előtétről táplált fénycsöves berendezések.

A hálózati feszültségingadozás miatt rövid idejű aperiódikus egyenlőtlenségek zavarják a látási folyamatot. Ilyen a nagy áramlökéssel induló lift, vagy kompresszor.

A rövid idejű hálózati zavarok a kisülőlámpás berendezéseknél az újragyújtásnál problémákat vethet fel. Indokolt esetben átmeneti világítás létesítését kell kezdeményezni.

A világítási berendezések élettartama során bekövetkező fényáramváltozás miatt a megvilágítás meg nem engedett érték alá csökken.

Fényirány és árnyékosság

Szemrevételezéssel kell ellenőrizni.

Káprázáskorlátozás ellenőrzése

A gyártók megadják a lámpatestek fénysűrűségeloszlási görbéit, amit a szabvány értékekkel kell összevetni, s megállapítani, hogy megfelelnek-e a követelményeknek.

Ha tervdokumentáció rendelkezésre áll, elegendő annak vizsgálata, hogy megfelel-e a tervezettnek. Ha nincs dokumentáció, akkor a gyártó által megadott fénysűrűségeloszlási görbét kell összevetni a vonatkozó határérték görbével.

Ha nagyon régi berendezés felülvizsgálatáról van szó (típus nem állapítható meg), akkor szemrevételezéssel is eldönthető, hogy kápráztat-e.

Színvisszaadás és színhőmérséklet ellenőrzése

Helyiségen belül azonos színhőmérsékletű fényforrásokat kell alkalmazni, majd az alkalmazott fényforrás „bélyegéről" leolvasott adatok alapján vizsgálni, hogy megfelel-e a tervezettnek. Ha nincs dokumentáció, akkor a leolvasott adatokat kell a gyári katalógussal összevetni, hogy megfelel-e a vonatkozó szabványnak.

A nem üzemi világítások ellenőrzése

Ha terveztek nem üzemi világítást, akkor annak működőképességéről kell meggyőződni. Mérést csak szükségvilágításnál, és biztonsági világításnál kell végezni.

Minősítés

Paraméter szerint külön - külön és együttesen is minősíteni kell, ha bármely paramétere nem felel meg, a berendezést nem megfelelőnek kell minősíteni.

A vizsgálatot összefoglalással kell zárni. Megadni a tennivalókat, amelyek apján a megfelelő minősítést elérheti. A végén kell kitérni a konzekvenciáira. Hibák javításáig nem üzemeltethető, vagy a további üzemelés feltétele a karbantartás soron kívüli megkezdése.

Vizsgálatokat időszakonként meg kell ismételni.

35. Világítási berendezések rendeltetés szerinti csoportosítása.

Lámpatest meghatározása: készülék a lámpa vagy lámpák fényének elosztására, szűrésére vagy átalakítására. Az MSZ a lámpából és lámpatestből álló készüléket világítótestnek nevezi.

Lámpatestek csoportosítása

Alkalmazási terület szerint: belsőtéri és szabadtéri lámpatestek.

Fényforrások szerint: izzólámpás, fénycsöves, kisülőlámpás stb.

Érintésvédelmi szempontból: I érintésvédelmi osztályú (védővezető csatlakoztatására alkalmas szerkezet van), II érintésvédelmi osztályú (megerősített, vagy kettős szigetelése van), III érintésvédelmi osztályú (érintésvédelmi törpefeszültségű).

Érintés és idegen test behatolása elleni védettség, valamint a víz és pára behatolása elleni védelem az IPXX jelek szerint.

A szerelés helyének gyúlékonysága szerint: - gyúlékony anyagra közvetlenül szerelhető és - gyúlékony anyagra közvetlenül nem szerelhető.

Fénytechnikai szempontból: - a fényeloszlási görbék alakja és - a fényeloszlás jellege szerint osztályozhatók.

Lámpatestek kápráztató hatását azok fénysűrűség-eloszlása alapján értékelhetjük. A fényeloszlási görbék, s a lámpatest geometriai méretei alapján a lámpatest fénysűrűség-eloszlása számítható:                     L(g)=k´I(J)/A(g)

Ahol:           L(g) a lámpatest felületének (g) irányú fénysűrűsége;

                   K fényáramszorzó, a fényforrások klm-ben kifejezett mérőszáma;

                   I(J) a fényeloszlási görbe (J) irányú fényerőssége;

                   A(g) a lámpatest felületének (g) irányú vetülete.

Káprázáskorlátozás értékeléséhez a számításokat - amennyiben számítógépes program nem áll rendelkezésre - táblázat alapján célszerű elvégezni.

36. Ismertesse a tartalékvilágítások rendszerét.

Tartalékvilágítások

A „vészvilágítás" és a „szükségvilágítás" ma már nem használható. Több speciális világítási megoldás gyűjtő fogalma a tartalékvilágítás. Két alapvető része a biztonsági világítás és a helyettesítő világítás.

Tartalékvilágítás

Helyettesítő világítás                            Biztonsági világítás

<