KÉMIAI BIZTONSÁG
VESZÉLYES ANYAG, VESZÉLYES  TECHNOLÓGI VEGYIPARI FOLYAMATOK BIZTONSÁGA

MIÉRT KELL A MUNKAVÉDELMI SZAKEMBERNEK E TÉMÁVAL FOGLALKOZNIA

KÉMIAI BIZTONSÁG

TANTÁRGYI KÖVETELMÉNY

AZ ÉLET MINDEN  TERÜLETÉN HASZNÁLNAK, HASZNÁLUNK ANYAGOT, VEGYIANYAGOT

AZ ANYAGOK, VEGYIANYAGOK KÜLÖNBÖZŐ TULAJDONSÁGOKKAL RENDELKEZNEK,AMELYEK KÁROSAK, ÁRTALMASAK IS LEHETHETNEK

ALAPFOGALMAK

ANYAG = VEGYIANYAG

BIZONYÍTJA:

anyag a levegő, a víz, a konyhasó stb, mely ANYAGOK egyben vegyi anyagok is.

Tiszta levegő: O₂ és N₂         ELEMEK

Víz: H₂O                                                 VEGYÜLET          

Só:       NaCl                               VEGYÜLET                                              

MIT NEVEZÜNK VEGYIANYAGNAK?

ELEMEK és VEGYÜLETEK ÖSSZESSÉGE

ELEMEK:  kb 108 db, Periódusos rendszer tartalmazza

VEGYÜLETEK: kettő vagy több elem kémiai reakciójával létrejövő anyag, vegyi anyag

Közel 10 millió vegyi anyagot ismertek meg eddig  a világon, azonosító szám a CAS szám

VEGYI ANYAGOK

ELEMEK: kb. 108

VEGYÜLETEK:  kb 10 millió

                        SZERVETLEN: savak, lúgok, sók

                        SZERVES:

                                   nyílt szénláncú, zárt szénláncú,              telített, telítetlen vegyületek

pH   hidrogén ion koncentráció negatív logaritmusa   (oldatok)

CAS SZÁM

(Chemical Abstracts Sercice Registry Number)

VEGYI ANYAG AZONOSÍTÓ SZÁM világviszonylatban regisztrálnak minden , a természetben előforduló, mesterségesen előállított vegyi anyagot, függetlenül attól, hogy alkalmazzák a gyakorlatban, vagy sem.

Mi a gyakorlati jelentősége?

Vegyi anyag azonosító számként a felhasználási folyamatban alkalmazni kell:

CIMKÉN

BIZTONSÁGI ADATLAPBAN

Ez a szám egyértelműen azonosítja a vegyi anyagot.

VEGYI ANYAGOK TULAJDONSÁGAI

FIZIKAI TULAJDONSÁGOK  pl.: szín, szag, hőmérséklet, nyomás, sűrűség, relatív sűrűség

FIZIKAI –KÉMIAI TULAJDONSÁGOK elsősorban a tűzveszélyesség  szempontjából fontos tulajdonságok  pl: gyulladási hőmérséklet, lobbanáspont, robbanási koncentrációk

KÉMIAI TULAJDONSÁGOK  (Toxikológiai)

            pl. kémiai affinitás, méregerősség

KÖRNYEZETI TULAJDONSÁGOK pl. ártalmas az élő vizekre

VESZÉLYES ANYAG

MUNKAVÉDELMI, TŰZVÉDELMI  és KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL is fontos ismerni a vegyi anyag tulajdonságait a MEGELŐZÉS érdekében

Tulajdonságok ismeretében lehet és KELL megelőző intézkedéseket tenni.

VESZÉLYES ANYAG, VESZÉLYES KÉSZÍTMÉNY FOGALMA

Az a vegyi anyag, készítmény, amely fizikai, fizikai –kémiai, toxikológiai és/vagy környezeti tulajdonságai alapján veszélyes, ártalmas az emberre és/vagy a környezetre

KÉSZÍTMÉNY: két vagy több veszélyes anyagot tartalmazó keverék vagy oldat;

KEVERÉK,OLDAT

KEVERÉK: vegyi anyagok fizikai halmaza  Szilárd anyagokra szabatos

ELEGY: folyékony és gáz(gőz) halmazállapotú vegyi anyagok keveréke

OLDAT: oldandó anyag+oldószer, feloldás = oldat

Köd, szmog

VEGYIANYAG AZONOSÍTÓSZÁMOK AZ EU-ban

EU-szám:  EINECS és ELINCS szám

- A kereskedelmi forgalomban levő vegyi anyagok európai leltárában (EINECS: az 1981. szeptember 18-án az Európai Közösség piacán jelen lévő valamennyi anyagot tartalmazó Létező Kereskedelmi Anyagok Európai Jegyzéke;) szereplő összes anyagnak van egy azonosítási kódszáma.

- A 67/548 (EGK) irányelv alapján nyilvántartott összes anyag kap egy azonosítási kódszámot, melyet a nyilvántartott vegyi anyagok európai listájában (ELINCS: az 1981. szeptember 18-át követően az Európai Közösségben, illetve az Európai Unióban  törzskönyvezett új anyagokat tartalmazó Törzskönyvezett Vegyi Anyagok Európai Jegyzéke;)

KÉMIAI BIZTONSÁG JOGI SZABÁLYOZÁSÁT INDOKOLTA 1.

-                     Az ember és a környezet megvédése a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények életciklusa bármely szakaszában kifejtett káros hatásaitól,

-                     Az Alkotmányhoz kapcsolódva - biztosítani Magyarországon is a természetes személyek kémiai biztonsághoz való jogát.

-                     Figyelembe venni a vegyi anyagok gyorsulva növekvő tételszámát, hogy a kontrollálatlan kemizáció globális környezetkárosodást, tömeges egészségkárosodást és tömeges balesetet (kémiai katasztrófát, haváriát) okozhat

-                     érvényesüljön az az elv is, hogy a fenntartható fejlődés feltételeit biztosítja a jogi szabályozás.

-                     Garantálja az áruk szabad áramlását, nem ír elő felesleges költségekkel járó eljárásokat, a szabályozás bekapcsolhatóvá teszi az országot az EU piacába, feladat-megosztásokat tesz lehetővé az EU tagországaival. ( pl. törzskönyvezés)

-                     A gyorsuló ütemben növekvő kemizáció kockázatai.

-                     A magyarországi kémiai biztonság széttagolt, korszerűtlen, „engedélyezés-elvű”,piacgazdaság követelményeinek nem felelt meg

-                     Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása, EU jogharmonizáció.

AGENDA 21

Az ENSZ 1972-ben a Stockholmban rendezett ún. első Környezetvédelmi Világkongresszuson a kémiai biztonsági programmal foglalkozott.. A kémiai biztonság azonban a kemizáció nem kívánatos kockázatainak csökkenése a várttól elmaradt - továbbfejlesztést igényelt.

1992-ben a Rio de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Világkonferenciát záró Föld-Csúcson a 178 ENSZ tagállam közül 172 ország államelnökei, kormányfői írták alá az ún. Agenda 21-t. Ennek 19. fejezete  helyes vegyi anyag kezelés a környezet védelme és az emberi egészség védelme mellett a társadalom és a gazdaság fejlődésének fenntartását is célul tűzi ki.

AGENDA,                  IFCS

Az Agenda 21 - és ezen belül a kémiai biztonság átfogó programjának - megvalósítására 1994-ben Stockholmban életrehívták a Kémiai Biztonság Kormányközi Fórumát (Intergovernmental Forum on Chemical Safety, rövidítve: IFCS).

Az IFCS megfogalmazásában: a kémiai biztonság a vegyi anyagok termeléséből, tárolásából, szállításából, feldolgozásából, felhasználásából, lerakásából adódó rövid és hosszú távú, ember- és környezetkárosító hatások megelőzése.

Az IFCS munkája nyomán nyilvánvalóvá vált, hogy az egyes országok eredményes kémiai biztonságának előfeltétele a korszerű törvényi szabályozás.

KÉMIAI BIZTONSÁG

kémiai biztonság: a kemizációból, a vegyi anyagok életciklusából származó, a környezetet és az ember egészségét károsító kockázatok kezelését, csökkentését vagy elkerülhetővé tételét  célul kitűző, illetőleg megvalósító intézmények, tevékenységek olyan összessége, amely egyidejűleg tekintetbe veszi a fejlődés fenntarthatóságának szükségességét;

vegyi anyag életciklusa: a vegyi anyag országon belüli előállításától vagy behozatalától az országból való kiviteléig, újrahasznosításának vagy ártalmatlanításának befejezéséig terjedő, a vegyi anyaggal végzett tevékenységek által szakaszolt időszakok összessége;

KÉMIAI BIZTONSÁGHOZ JOGSZABÁLYI ALAPOK

1993.évi XCIII.tv. munkavédelemről

2000.évi XXV.tv. a kémiai biztonságról (Kbt)

Kbt végrehajtására ágazati miniszteri rendeletek:

25/2000.(IX.30.)EüM-SZCSM rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról

            ÁK, CK                       MK értékek

1993. ÉVI XCIII.tv. (Mvt) 87.§.

Veszélyes anyag: minden anyag vagy készítmény, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén veszélyforrást képviselhet, így különösen a

- robbanó,

- oxidáló,                                            - sugárzó,

- gyúlékony,                                        - fertőző,

- mérgező,- maró,

- ingerlő,

- szenzibilizáló,

- rákkeltő,

- mutagén,

- teratogén,

egyéb egészségkárosító

NEM TARTALMAZZA A KÖRNYEZETRE VESZÉLYEST, ÁRTALMAST!

Kémiai bizt. tv. szerint:

az anyagok és készítmények fizikai, fizikai-kémiai és kémiai tulajdonságai alapján, tűz- és robbanásveszélyesség szerint:

robbanó anyagok és készítmények

 az olyan folyékony, képlékeny, kocsonyás vagy szilárd anyagok és készítmények, amelyek a légköri oxigénnel vagy anélkül, gyors gázfejlődéssel járó hőtermelő reakcióra képesek, és amelyek adott kísérleti körülmények között, illetőleg nyomásra vagy hőre felrobbannak,

 oxidáló anyagok és készítmények

azok az anyagok és készítmények, amelyek más, elsősorban gyúlékony anyagokkal érintkezve erősen hőtermelő reakciót adnak,

 fokozottan tűzveszélyes anyagok és készítmények    OTSZ „A”

 azok a folyékony anyagok és készítmények, amelyeknek lobbanás- és forráspontja rendkívül alacsony,

 azon gázok, amelyek a környezeti hőmérsékleten és nyomáson a levegővel érintkezve gyúlékonyak,

Kbt szerinti veszélyes anyagok

tűzveszélyes anyagok és készítmények                      OTSZ „B”

- a levegőn, normális hőmérsékleten öngyulladásra képesek,

- szilárd halmazállapotban valamely gyújtóforrás rövid ideig tartó behatására könnyen meggyulladnak, majd a gyújtóforrás eltávolítása után tovább égnek vagy bomlanak,

- olyan folyékony anyagok és készítmények, amelyek nagyon alacsony lobbanásponttal rendelkeznek,

- vízzel vagy nedvességgel érintkezve könnyen gyulladó gázt fejlesztenek, veszélyes mennyiségben,

kismértékben tűzveszélyes anyagok és készítmények;

- olyan folyékony anyagok és készítmények, amelyek alacsony lobbanásponttal rendelkeznek;

Kbt szerinti veszélyes anyagok

tűzveszélyes anyagok és készítmények                      OTSZ „B”

- a levegőn, normális hőmérsékleten öngyulladásra képesek,

- szilárd halmazállapotban valamely gyújtóforrás rövid ideig tartó behatására könnyen meggyulladnak, majd a gyújtóforrás eltávolítása után tovább égnek vagy bomlanak,

- olyan folyékony anyagok és készítmények, amelyek nagyon alacsony lobbanásponttal rendelkeznek,

- vízzel vagy nedvességgel érintkezve könnyen gyulladó gázt fejlesztenek, veszélyes mennyiségben,

kismértékben tűzveszélyes anyagok és készítmények;

- olyan folyékony anyagok és készítmények, amelyek alacsony lobbanásponttal rendelkeznek;

TOXIKOLÓGIAI TULAJDONSÁG SZERINT:

nagyon mérgezőek  azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén igen kis mennyiségben halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okoznak,

 mérgezőek   azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén kis mennyiségben halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okoznak,

ártalmasak  azok az anyagok és készítmények, amelyek a belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okozhatnak, és nem sorolhatóak a nagyon mérgező vagy mérgező  veszélyességi osztályba

Kbt szerinti veszélyesség

 maró (korrozív) anyagok és készítmények - amelyek élő szövettel érintkezve azok elhalását okozzák,

irritáló vagy izgató anyagok és készítmények - olyan nem maró anyagok és készítmények, amelyek a bőrrel, szemmel vagy a nyálkahártyával való pillanatszerű, hosszan tartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okoznak,

túlérzékenységet okozó (allergizáló, szenzibilizáló)  amelyek ismételt belégzésüket, illetőleg a bőrön vagy a nyálkahártyán történő ismételt felszívódásukat követően túlérzékenységet okoznak. A túlérzékenység gyulladásos (bőr, nyálkahártya, kötőhártya), fulladásos reakcióban (tüdő) vagy a keringés összeomlásának formájában jelenhet meg,

karcinogén anyagok és készítmények szervezetbe jutva daganatot okoznak, vagy előfordulásának gyakoriságát megnövelik,

mutagén anyagok és készítmények  genetikai károsodást

Kbt szerinti veszélyesség

reprodukciót és az utódok fejlődését károsítók: megzavarják, általában gátolják a reprodukciót, illetve az utódokban morfológiai, illetőleg funkciós károsodást okoznak;

környezetre veszélyes anyagok és készítmények - amelyek a környezetbe jutva a környezet egy vagy több elemét azonnal vagy meghatározott idő elteltével károsítják, illetve a környezet állapotát, természetes ökológiai egyensúlyát, biodiverzitását megváltoztatják.

KÉMIAI BIZTONSÁGHOZ JOGSZABÁLYI ALAPOK

1993.évi XCIII.tv. munkavédelemről

2000.évi XXV.tv. a kémiai biztonságról (Kbt)

Kbt végrehajtására ágazati miniszteri rendeletek:

25/2000.(IX.30.)EüM-SZCSM rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról

            ÁK, CK                       MK értékek

ÁK, CK  és MK értékekre példa

25/2000. EüM-SZCSM r.-ből:

            Anyag  Képlet ÁK          CK                   MK

  BENZOL*** C6H6                          -          -                3                           

  ETIL-ALKOHOL     CH3CH2OH 1900    7600                                      

  FORMALDEHID     HCHO                        0,6      0,6     

  FOSZGÉN               COCl2              0,08    0,4                                         

  HIDROGÉN-FLUORID HF 1,5       2,5                            

  KLÓR           Cl2                              1,5      1,5                            

  CaCrO₄                                                                       0,05

   NiO₂                                                                                                     0,1 

KÉMIAI BIZTONSÁGHOZ JOGSZABÁLYI ALAPOK

26/2000.(IX.30.)EüM rendelet a rákkeltő anyagokról

41/2000. (XII. 20.) EüM-KöM együttes rendelet az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról

44/2000.(XII.27.) EüM rendelet

RÁKKELTŐ ANYAGOK

26/2000.EüM r.

expozíció: a munkahelyen jelen lévő rákkeltő(k) hatásának való kitettség, amely a munkavállalót - az adott munkakörnyezeti tényező ellen védelmet nyújtó egyéni védőfelszerelés nélkül - éri; a munkahely légterében az expozíció mennyiségi meghatározására az expozíciós koncentráció és az expozíciós idő szorzata szolgál;

expozíciós idő: a munkavállaló által a rákkeltővel szennyezett munkatérben eltöltött napi, heti, éves időtartam;

expozíciós koncentráció: az a munkahelyi légtérszennyezettség, amelyben a munkavállaló egyéni védőeszközök viselése nélkül végez munkát. Az expozíciós koncentráció munkahelyen megengedett értékeit külön jogszabály tartalmazza;

RÁKKELTŐ ANYAGOK

o       arzén-pentoxid; arzén-oxid                

o       arzénsav és sói                                               

o       azbeszt                                  

o       benzol            

o       1,3-Butadién             

o       cink-kromátok, köztük kálium-cink-kromát                                       

o       klór-metil-metil-éter; klór-dimetil-éter            

o       króm trioxid                           

o       vinil-klorid; etilén-klorid                     

o       kátrány, szén; szénkátrány ,  párlatok (ásványolaj), vegyileg közömbösített nehéz paraffinos; finomítatlan vagy közepesen finomított olaj

o       Keményfa por

o       STB.

RÁKKELTŐ ANYAGOK munkáltatói többlet feladatok

A munkáltató folyamatos nyilvántartást vezet azokról a munkavállalókról, akik munkavégzésük során rákkeltővel tevékenységet végeztek. A nyilvántartás tartalmazza

a) a munkavállaló nevét,

b) születési helyét, idejét,

c) az expozíciót okozó rákkeltő(k) nevét,

d) a munkavállaló napi, heti és éves expozíciós idejét, továbbá

e) az expozíciós koncentráció mért adatait anyagonként.

A munkáltató az adatokat legalább évente rögzíti a nyilvántartásban, a kiegészítést dátummal látja el, és az adatok érvényességét a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosával együtt aláírásával igazolja.

A foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa tájékoztatja a munkavállalót a rákkeltő expozíció okozta egészségkárosodásokról, illetve az általa végzett higiénés és alkalmassági vizsgálatok céljáról, várható eredményeiről.

Az orvosi feljegyzést és dokumentációt a foglalkozás-egészségügyi szolgálat az expozíció utolsó napját követő 40 évig megőrzi..

 A munkáltató minden év január 10-éig az ÁNTSZ –nek jelentést ad.

41/2000. (XII. 20.) EüM-KöM együttes rendelet

az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról   pl:

Halogénezett szénhidrogének   Nem használhatók fel belső égésű motorok üzemanyagainak adalékanyagaként és tüzelőanyagok adalékanyagaként.       

Vinil-klorid monomer
Aeroszolok hajtógázaként nem használható fel.           

KÉMIAI BIZTONSÁGHOZ JOGSZABÁLYI ALAPOK

8/2004. (XII. 1.) EüM-FVM-KvVM-GKM együttes rendelet

            az egyes veszélyes anyagok és veszélyes készítmények kivitelével, illetve behozatalával összefüggő bejelentési eljárás részletes szabályairól

2/2002.(II.7) SzCsM rendelet

            az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról

3/2003.(III.11.) FMM-SZCSM a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről

33/1998.(VI.24.) NM rendelet orvosi alkalmassági

KÉMIAI BIZTONSÁGHOZ KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK

1995. évi LIII. törvény

            a környezet védelmének általános szabályairól

2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról

98/2001.(VI.15.) Kormány rendelet veszélyes hulladék

1999.évi LXXIV.tv. katasztrófák megelőzése

2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet

a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről