15.      Mi az épületvillamossági berendezés?

Az épület tartozékát képező olyan kisfeszültségű berendezés, amely az ottani tartózkodást, közlekedést és általános tevékenységet szolgálja.

16.      Ki a szakképesített és ki a kioktatott személy, mi a helyismereti vizsga?

szakképesített személy: az illetékes szerv által igazolt erősáramú villamos képesítéssel rendelkezik

kioktatott személy: meghatározott villamos berendezés használatára, kezelésére és szerelési részmunka elvégzésére, az esetleges védőintézkedésekre bizonyíthatóan kioktatást kapott

helyismereti vizsga: a vállalat hatáskörében szervezett, helyismereti követelményeket is tartalmazó vizsga(rendszer), mely a vállalat meghatározott berendezésein – a vizsga fokozatától függő – feladatok ellátására képesít.

.17 Ki a munkavezető, szerelési intéző és a szerelési felügyelő?

munkavezető: személyre szóló, helyhez és időhöz kötött, szóbeli vagy írásbeli megbízással rendelkező személy, aki az adott munkacsoportban dolgozók tevékenységét összehangolja, munkájukat szervezi, gondoskodik biztonságukról és tevékenységüket ellenőrzi.

szerelési intéző: az üzemeltető által kijelölt olyan személy, aki az idegen vállalat által végzett munka esetén a munkával kapcsolatos üzemi intézkedéseket, az üzemre háruló biztonsági intézkedéseket elrendeli.

szerelési felügyelő: az üzemeltető által kijelölt olyan személy(ek), aki(k) az idegen vállalat által feszültség alatt vagy feszültség közelében végzett munkát előkészíti és felügyeli.

18. Ismertesse a személyek I…V. csoportokba sorolását!

I.: a mindenki által használható villamos berendezést üzembentartó, azokat rendszeresen használó személyek (nincs villamos szakképzettségük, nincsenek kioktatva)

II.: az üzemi villamos gépek használatával és kezelésével megbízott személyek (szakképzettségük nincs, de betanították őket)

III.: egyes kijelölt villamos berendezésben meghatározott villamos tevékenység ellátásával megbízott személyek (szakképzettségük nincs, de betanították őket)

IV.: az előzőeket meghaladó villamos munkákat végző személyek (szakképzett és kioktatott)

V.: a villamos munkát vezető, irányító személyek, akiket munkaadójuk ezzel megbíz

19. Melyek az idegen vállalat munkavégzésének személyi feltételei?

-            az idegen vállalat köteles kijelölni egy – a munka jellegének megfelelő képzettségű – munkavezetőt

-            a munkát végzők alkalmasak legyenek a feladat elvégzésére, ki kell oktatni őket a munkavédelmi szabályokra és az elsősegélynyújtásra, ill. a helyi sajátosságokra

-            az üzemeltetőnek ki kell jelölnie egy szerelési intézőt

-            ha feszültség alatt álló üzemi berendezésen vagy feszültség közelében végeznek munkát, az üzemeltetőnek V. csoportba tartóz szerelési felügyelőt is ki kell jelölnie

-            írásban kell rögzíteni a munkavégzés feltételeit

-            a tényleges állapotnak megfelelő névsor átadása az üzemeltetőnek a munkát végzőkről, a változások írásbeli közlése

20. Ki és milyen munkát végezhet épületvillamossági berendezésekre csatlakozó fogyasztókészülékeken?

-            a rendeltetésszerű, ill. a kezelési utasítás szerinti használathoz nincs semmilyen személyi követelmény

-            karbantartást, tisztítást – amennyiben nem igénylik a burkolat megbontását, és a kezelési utasítás megengedi – szintén bárki végezhet

21. Melyek a munkahely megközelítését és az ott tartózkodást biztosító eszközök, valamint a biztonságos munkavégzést lehetővé tevő eszközök?

-            eldőlés ellen biztosított létra (ha a munkavégzés helye a padozatról kézzel nem érhető el): fa vagy szigetelőtalpú fémlétra

-            állványzat (bonyolult, hosszabb munka esetén): láblecsúszásgátlóval, mellvéddel legyen ellátva (az állvány padlózata és a korlát szigetelő anyagból legyen, vagy legyen elszigetelve a földtől)

-            magasban végzett munkához: munkaöv vagy biztonsági hevederzet

A biztonságos munkavégzést lehetővé tevő eszközök:

-            figyelmeztető táblák

-            szigetelő leplek, idomdarabok az esetleg megérinthető és feszültség alatt álló szerkezeti részek lefedésére

-            a munkahely körülhatárolása (lánccal, kötéllel, léccel) + tiltó tábla

-            villanyszerelő védőlábbeli

-            hosszúszárú bőrkesztyű

-            (ív elleni arcvédővel felszerelhető) fejvédő sisak (fejsérülés veszélye esetén)

-            (kézilámpa)

22Melyek a szükséges mérő és mentőeszközök?

Mérőeszközök:

-            feszültség jelenlétének kimutatása kisfeszültségű hálózaton:

o       próbalámpa (két sorbakapcsolt izzó csatlakozó vezetékkel ellátva)

o       kétsarkú feszültségellenőrző (világító diódák és 20 mA-nél nagyobb fogyasztást biztosító terhelő-ellenállások vannak beépítve)

o       egysarkú feszültségkémlelő (fázisceruza: kizárólag épületvillamossági berendezésben, ahol csak egy fázis férhető hozzá könnyűszerrel)

A névlegesnél jelentősen kisebb, de még veszélyes feszültséget nem jelzi!

o       nagyfeszültségű feszültségkémlelő: nagyobb fénykibocsátású glimmlámpával, és fel vannak tüntetve rajta a feszültséghatárok, amelyek között alkalmazható

o       pontos feszültségkimutatás: voltmérővel (kisfeszültségű berendezéseknél megengedett)

-            árammérés vezetőkben:

o       vezetékbontás nélkül: lakatfogóval (nyitható-zárható vasmagú gyűrűs áramváltóból és ampermérőből áll

Mentőeszközök:

-            mentődoboz (a munkahely jellegétől és a létszámtól függő nagyságú)

-            szabadvezetéki oszlopon végzett munka esetén: mentőkötél az áramütött földre engedéséhez

-            nagyfeszültségű munkahelyen: kapcsolórúd az áramütött eltávolítására

23. Melyek a villamos berendezés üzemeltetésével kapcsolatos utasítások és dokumentumok?

-            általános üzemeltetési utasítások

-            villamos berendezések kezelése, használata, üzemvitele

-            üzemviteli dokumentumok

o       üzemi napló

o       üzemviteli utasítás (kezelési utasítás)

-            kapcsolási jogosultság, kapcsolási és munkautasítások

24. Milyen módon kell dokumentálni a kapcsolási jogosultságot és utasításokat?

Az épületvillamossági és világítási berendezéseken kívül minden más villamos berendezés kapcsolására csak az üzemeltető által erre felhatalmazott személy jogosult (min. II. csoport).

-            a rendes üzemi tevékenységgel kapcsolatos tevékenység, az ehhez tartozó kapcsolási jogosultságot az üzemviteli utasításban célszerű rögzíteni

-            Minden rendkívüli esetben az üzemi személyzetet utasításokban kell értesíteni.

Névjegyzék kell az utasítások kiadására és vételére jogosultakról, ezt ki kell függeszteni, ill. csatolni az üzemi naplóhoz .

Utasítás kiadása: írásban vagy szóban (a szóban kiadottat visszamondással kell igazolni, az üzemi naplóban rögzíteni)

25. Melyek a feszültség alatt álló berendezésen végezhető egyszerűbb tevékenységek és azokat kik végezhetik?

-            Egyszerűbb munkák, melyek során nem kell megérinteni a feszültség alatt álló részt (pl. izzó- vagy fénycsőcsere, kismegszakító vagy áram-védőkapcsoló visszakapcsolása, biztosítócsere). Bárki elvégezheti.

-            Minden egyéb munkát min. III. csoportba tartozó személy végezhet.

-            Kezelőfogantyúval kezelhető késes biztosítóval terhelést kapcsolni, vagy zárlatgyanús berendezésre rákapcsolni: min. IV. csoportba tartozó személy (ha az előírt védőeszközök rendelkezésre állnak)

26. Milyen módon végezhető javítás, karbantartás a különféle villamos berendezéseken?

-            üzemi villamos berendezés esetén: kezelő személyzet (villanyszerelő) értesítése (feladatai az üzemviteli utasításban rögzítettek), felettes értesítése

Ha a hiba személyi biztonságot veszélyeztet, tűzveszélyt vagy súlyos anyagi kárt okozhat: azonnali intézkedés (a hiba behatárolása, megszüntetése), jelentés utólag

-            épületvillamossági és háztartási berendezés esetén: a kisebb hibát bárki elháríthatja (izzó- vagy fénycsőcsere, kismegszakító vagy áram-védőkapcsoló visszakapcsolása, biztosítócsere), a nagyobb hibákat min. IV. csoportba tartozó személy

27. Milyen berendezést kell feszültség alatt állónak tekinteni?

Mindaddig feszültség alatt állónak kell tekinteni az egyszer már feszültség alá helyezett berendezést, amíg a feszültségmentesítést szabályosan végre nem hajtották.