DARUK 11. Melyek a daruk üzemeltetésére von.ó EBSZ I.fej. 8.pont fontosabb előírásai?

Az emelőgépet csak a használati utasításban meghatározott módon és célra szabad használni.

A gépi hajtású emelőgéphez naplót kell rendszeresíteni, és abban a műszakonkénti vizsgálatokat és az esetleges meghibásodásokat és azok elhárításának tényét rögzíteni kell.

Az emelőgépre felmenni vagy arról lejönni csak a gép álló állapotában.

Emelőgéppel személyeket emelni csak erre a célra tervezett és tanúsított kiegészítő felszereléssel, illetve az erre az üzemmódra alkalmassá tett emelőgéppel szabad.

Emelőgéppel csak függőleges irányú erőhatást szabad közvetlenül kifejteni. Állékonyságát pótlólagos ellensúllyal növelni TILOS !

Ha a teher kötözésével (rakodásával) egynél több személyt bíznak meg, az egyiket közülük meg kell bízni az emelőgép kezelő irányításával. Minden műszak megkezdése előtt meg kell vizsgálnia az emelőgép biztonságát érintő berendezések hatékonyságát, így különösen:

- a vészleállítót, amely az emelőgép üzemét lekapcsolja; -figyelmeztető, jelző berendezéseket; -minden hajtóművet és a köteleket, láncokat; -a véghelyzet kapcsolókat; -minden mozgás fékjét; -a reteszeléseket; -a teherbírás, illetőleg a kinyúlás jelzőket; -az emelőgép egyéb biztonsági berendezéseit, amelyek az emelőgép felszereléséhez tartozó eszközökkel megvizsgálhatók; -valamint a használati utasításban előírt egyéb berendezéseket és védőeszközöket.

Ha olyan hiányosságot vagy rendellenességet tapasztal, amely az emelőgép biztonságos üzemeltetését veszélyezteti, az emelőgépet csak a hiányosságok vagy rendelleneségek megszüntetése után helyezheti üzembe.

A hangjelzések a következők legyenek:

- egy rövid jel: figyelmeztetés az egyes munkaműveletek megkezdése előtt; -két rövid jel: ha az utasítás nem egyértelmű, vagy a terhet nem lehet biztonságosan mozgatni; -folyamatos jel: veszélyhelyzet.

Nem végezheti az emelést addig, amíg a teher veszélyes körzetét az ott tartózkodó személyek el nem hagyják.

Az irányítótól kapott jelzés vagy utasítás végrehajtását köteles megtagadni, ha az: -ellentétes a jelen szabályzattal vagy használati utasítással, és/vagy; -megítélése szerint az balesetet vagy anyagi kárt okozhat.

Az emelőgép főkapcsolóját azonnal ki kell kapcsolnia: -energiaellátás zavara esetén (feszültségkimaradás); -akkor, ha a vezérlőkapcsolóval a mozgatás nem állítható meg.

Az irányítónak az emelőgép kezelőt minden esetben irányítania kell: -olyan terhek kötözésénél, felemelésénél, amelyeket nem önműködő vagy a kezelőhelyről működtetett teherfelvevő eszközökkel vesznek fel; -olyan mozgások végrehajtásánál, amelyeknél a biztonságos mozgási folyamatot - beleértve a közlekedési viszonyokat - nem lehet a kezelőhelyről minden fázisában áttekinteni; -a feszültség alatt álló légvezeték vagy munkavezeték meg nem engedett megközelítésének megakadályozására.

A teherfelvevő eszközök méretét és elhelyezését úgy kell megválasztani, hogy a kötözőágak egymással bezárt szöge a 120°-ot ne haladja meg.

A terhet emelés és lehelyezés közben kézzel megfogni és vezetni, - ha indokolt - csak az alább felsoroltak betartásával szabad: -a tehertől nyújtott kartávolságnyira úgy kell elhelyezkedni, hogy a mozgást semmi ne akadályozza; -a terhet olyan pontján kell megfogni, hogy a kéz ne sérülhessen meg; -a terhet vállmagasságig szabad vezetni.

A terhet csak akkor szabad lerakni, ha: -a terület a teher lerakására előkészített állapotban van és rakodásra alkalmas; -a terület közlekedés, szállítás vagy egyéb munkavégzés céljára nincs kijelölve; -a hely teherbírása megfelel a teher tömegének.

Láncot tilos teherfelvevő eszközként tovább használni, ha: -egy láncszem 5%-os nyúlást szenved; -a láncszemet alkotó anyag átmérőjének a névleges értéke 10%-kal csökkent; -a láncszem belső nyílása több, mint 10%-kal tágult; -egy láncszemen deformáció, bevágás vagy repedés látható; -hiányzik a terhelhetőség jelölése, vagy felismerhetetlenné vált.

Acélsodronyköteleket nem szabad teherfelvevő eszközként használni, ha: -átmérője a névlegeshez viszonyítva 10%-kal csökkent; -az acélsodrony kötelet alkotó látható elemi szálak felületén a korrózió maradandó nyomot hagy (vakrozsda); -maradó nyomódásos, gyűrődéses, kibomlásos deformációt szenvedett; -80 °C-nál nagyobb hőhatás érte; -egy pászma elszakadt; -az elemi szálak törése, a kötél bármely szakaszán a megengedett értéket meghaladja.

Feszültség	Biztonsági távolság (m)
	(a)	(b)
1000 V-ig	2	1
1 kV-110 kV	6	3
110 kV-220 kV	7	4
220 kV-400 kV	8	5

Amennyiben az emelőgép magassága a 4 métert meghaladja és a vezeték szakasz nem feszültség-mentesíthető, nem határolható el, valamint az emelőgép legjobban kinyúló nem forgatható vagy süllyeszthető szerkezeti részei és a vezeték függőleges síkja közötti vízszintes távolság kisebb mint 30 m, illetőleg konzolos emelőgépnél 20 m konzol hossz felett kevesebb, mint a konzol hossza plusz 10 m, az emelési utasításban rögzíteni kell: -hogy a legkisebb biztonsági távolság határára jelzőőrt kell állítani [(a) oszlop]; -hogy a legkisebb biztonsági távolságot a vezetékkel párhuzamosan meg kell jelölni (pl. karók, jelzőszalag); -hogy a jelzőőrnek minden mozgást le kell állíttatnia, ha az emelőgép, a teher vagy a teherfelvevő eszköz megközelítette a jelzett vonalat; -a jelzőőr tartózkodási helyét. A jelzőőrt egyéb feladattal megbízni nem szabad.

Az egymás hatósugarába működő emelőgépek biztonságos üzemeltetésének feltételeit meg kell tervezni és utasításban kell rögzíteni. Az utasításnak ki kell terjednie: -a telepítésből, -az üzemeltetésből, -az együttes üzemeltetésből, -a környezetből az együttes üzemeltetésre ható veszélyek megakadályozására a várható kockázatok alapján. Az utasítás tartalmát az érintettekkel ismertetni kell igazolható módon.

F-1. Folyamatos működésű szállítógépek sajátos veszélyforrásai

A hevederes szállítószalagoknál a hevederszakadás okozhat anyagleesést. Az elszakadt és a hajtás által tovább mozgó heveder veszélyezteti a szállítószalag szerkezetét, a környezetben lévő tátgyakat, személyeket. A nedves, tapadó anyagot szállító szalagot el kell látni heveder és dobtisztító berendezéssel. Ezek a berendezések csak karbantartásukkor igényelhetnek emberi beavatkozást. A mobil szállítószalag stabilitását veszítheti, felborulhat, elmozdulhat vagy megváltozhat a szállítás síkja. Ezeket a szalagokat gyakran idegenek elől nem elzárt területen alkalmazzák, ezért célszerű elkeríteni, ill. a közelben tartózkodást megtiltani.

A csuklós szállítószalagok vonólánc szakadása lánctorlódást, a pálya egyes szakaszainak túlterhelését okozhatja. A vízszintestől eltérő pályájú csuklótagos szállítószalag vonóláncának szakadásakor az anyag a lánccal esetleg lefelé mozdulhat el, ezért ilyenkor a visszafutásgátló hatástalan. Megelőzés lehetséges a lánc rendszeres ellenőrzésével, a kopott láncszemek cseréjével. A mozgóasztalok vonólánca szakadásának következményei azonosak, mint a csuklótagos szállítószalagoknál. A függőkonvejorok vonóláncának szakadásakor a nagy tömegű lánc belóghat a munkatérbe, a függesztékkocsi visszagördülhet az emelkedő szakaszból, alul összetorlódhat, a rakomány leeshet. Ennek elkerülése érdekében célszerű az alacsony pályaszakaszt alulról burkolni, vmint az emelkedő pályaszakaszokba fogószerkezetet beépíteni.

A billenőelemes szállítógépek és az elevátorok hasonló módon viselkednek vonóelem szakadáskor. A függőleges vagy a ferde pályaszakaszon lévő billenőelemek, serlegek visszaeshetnek. A serleges elevátoroknál előfordulhat az ömlesztett anyagnak a burkolat és a serleg közé való beékelődésének a lehetősége is, ilyenkor üzemzavar jön létre. Rúd segítségével ez eltávolítható. Ez a művelet csak fesz.mentes állapotban lehet végezni.

A vonóelemes szállítógépek vonóeleme nagyfokú kopásnak van kitéve, ezért a vonóelem kopásnak ellenálló acélból vagy a kopást jól jelző acélsodrony kötélből készül. A veszély kiküszöbölhető a vonóelemes szállítópálya felülről való burkolásával.

A darabárukat szállító láncpálya vonóelemének a szakadása csak a nagy emelkedési szögű típusoknál jelent baleseti veszélyt a mozgatott áru visszaesése miatt, ami az anyagfeladást végző személyt veszélyezteti. A veszély megszüntethető a pályaszakasz feladóhely fölötti részének billenthető kialakításával, ami az esetlegesen visszacsúszó rakományt a leadóhelyhez hasonló csúszdára tereli, így nem engedi a feladóhelyre visszaesni.

A forgóelemes szállítógépek gyakran szükséges tisztítását csak a gép feszültség-mentesített állapotában szabad végezni.

A hajtott szállítópályákon az ívekben a rakomány kisodródásának megelőzésére korlátokat helyeznek el.

Mindegyik szállítópálya típus tartalmaz mechanikai veszélyeket (forgó-mozgó részeket) A teher a pályáról leeshet, ütközhet, energia váratlanul felszabadulhat, illetéktelen személyek hozzáférhetését meg kell akadályozni, kimaradt áram visszatérése miatt veszély, indítás, megállítás veszélye, anyag fel és leadás veszélye, anyag továbbítás veszélye, energiaellátás veszélye, egyéb üzemeltetési veszélyek(tisztítás, hevederszakadás, karbantartás.

F-2. Ismertesse a folyamatos működésű szállítógépek jellemzőit, csoportosításukat.

A folyamatos működésű szállítógépek az anyagot a pálya mentén állandó sebességgel azonos irányba továbbítják. Akkor is működnek, amikor az anyag feladásában szünetek vannak. Az anyagtovábbítás különböző módokon és különböző eszközökkel -gumihevederrel, lánccal, kötéllel, csővezetékben áramló gázzal vagy folyadékkal, a gravitáció vagy a tehetetlenségi erő felhasználásával - oldható meg.

A gépek ált-ban állandó telepítésűek. A mozgatott anyag lehet ömlesztett vagy darabáru.

A folyamatos működésű szállítógépek kialakítását döntően befolyásolják a mozgatott anyag tulajdonságai, valamint a fel és a leadás helye közötti anyagmozgatási út vonalvezetése. Felhasználási terület: a foly. műk. száll.gépek nemcsak az anyagok szállítását, vmint műveletek közötti mozgatását végzik, hanem lehetővé teszik azt is, hogy egyes technológiai vagy az árukezeléssel kapcsolatos műveleteket (pl: festés, hűtés, szárítás) a továbbított anyagon szállítás közben végezzenek.

Csoportosítás: a szerkezeti kialakítás, az anyagtovábbítás módja, a továbbítható árufajták jellege és más szempontok alapján történhet. Kialakítás szerint hordozóelemes vayg hordozóelem nélküli lehet a szállítóberendezés. A csatlakozási pontokon -feladási hely, leadási hely- az anyag fel, ill. leadása emberi erővel vagy más anyagmozgatógép segítségével történhet. A szállítható anyag fajtája szerint a következő csoportba soorolhatók: - csak ömlesztett anyagok szállítására alkalmas folyamatos működésű szállítógépek, pl: serleges elevátorok; - ömlesztett anyagok és darabáruk szállítására egyaránt alkalmas folyamatos működésű szállítógépek, pl: szállítószalagok; - csak darabáruk szállítására alkalmas folyamatos működésű szállítógépek, pl: függőkonvejor, görgősorok.

Ált-ban az anyagot közvetlenül mozgató szerkezeti elemet tekintik a csoportosítás és egyben az elnevezés alapjának. A gyakoribb folyamatos működésű szállítógépeket és főbb jellemzőiket LSD 5.1. TÁBLÁZAT

       A folymatos működésű szállítógépek az anyagot meghatározott útvonalon, illetve szállítópályán állandó (esetleg változó) sebességgel összefüggő anyagáramban vagy adagokra bontva, tartósan ugyanabban az irányban továbbítják. Elsősorban akkor célszerű az alaklmazásuk, ha azonos tulajdonságú anyagokat kell rendszeresen, nagy mennyiségben azonos fel- és leadóhelyek között továbbítani.

       Csoportosításuk:

-     hevederes szállítószalagok

-     csuklótagos -//-

-     függőkonvejorok

-     semleges elevátorok

-     kaprószalagok

-         szállítócsiga

4 rész 3. Ismertesse a hevederes szállítószalagok szerkezetét, működését, jelentősebb veszélyforrásait.

A hevederes szállítószalagok főként homok, kavics, szén, építőanyagok, ércek, gabona, cukorrépa stb és hasonló ömlesztett anyagok mozgatására alkalmasak, de darabáruk továbbítására is gyakran felhasználják őket. A rövidebb szállítószalagok egymás után kapcsolásával kialakított nagyobb szállítószalag-rendszerekkel gyakran több kilométeres távolságra is továbbítanak anyagokat. A szállítószalagok elrendezésének két változata van.

A heveder leggyakrabban gumival vagy műgumival bevont és összevulkanizált pamut, műszál vagy ezek keverékéből készült textil betétrétegekből és megfelelően kialakított külső védő gumi borítórétegekből áll. A heveder végdobokat kerül meg, felső ága szállítja az anyagot, az alsó ágon jut vissza a heveder a kiindulási végdobhoz. A mozgatáshoz szükséges húzóerőt a hajtódob súrlódással adja át. Az anyag közvetlenül a hevederen nyugszik.

A vázszerkezeten helyezkednek el a hevedert alátámasztó szerkezeti fő részek: hajtófej alátámasztás, pályaváz, a feszítőfej-alátámasztás.

A görgős alátámasztások a heveder szállító- és visszatérő ágait támasztják alá. A szállítóág görgői az ömlesztett anyagok mozgatására készült szállítószalagok esetében vályús elrendezésűek, a darabárut szállítók esetében egyenesek. A visszatérő ágat mindig síkgörgők támasztják alá

 A szalagdobok a heveder irányváltoztatásait teszik lehetővé. Rendeltetésüktől illetve elhelyezésüktől függően megkülönböztethetők: feszítődobok, hajtódobok, irányváltódobok, ledobódobok, terelődobok és végdobok.

A feladószerkezet (rendszerint surrantó) a továbbítandó anyagot jutatja a hevederre.

A ledobószerkezet (ledobódob, lekotrólap, lekotróeke vagy ledobókocsi) a továbbított anyagot eltávolítja a hengerről.

A hajtószerkezet a motorból, a fordulatszám-csökkentő szerkezetből, a hajtódobból és az ezeket összekötő tengelykapcsolókból áll.

A feszítőszerkezet feladata egyrészt a hajtódob előtt vagy után a kerületi erő átadásához szükséges húzóerő előállítása, másrészt a heveder túlzott belógásainak megakadályozása.

A tisztítószerkezete a hevederre és a terelődobra tapadt anyagokat tisztítják le.

Foly.műk.ű SZÁLL.GÉPEK 4. Ism.sse a serleges elevátorok szerk.ét, működését, jelentősebb vesz. Forr.ait

fej

hajtódob

serlegek

feszítődob

láb

Elevátorok fajtái: -serleges elevátorok, -karos elev., -rakodólap elev., -szállító láncpálya, -láncpálya.

Serleges: egyik oldalon felveszik az ömlesztett anyagot, átfordul az anyag, ott pedig leadják.

A serleges elevátorok könnyen ömlő (kevésbé tapadó) aprószemcséjű ömlesztett anyagok függőleges vagy közel függőleges irányú szállítására alkalmasak. Szállítóelemeik a vonóelemre erősített serlegek, melyek az elevátor alsó részén felvett anyagot a felső, hajtó lánckeréken vagy dobon átfordulva az elvezető surrantóba öntik.

A serlegek anyagát, alakját a szállított anyag tulajdonságai határozzák meg. A vonóelem lehet gumi, textil, vagy műanyag heveder, sodronyheveder, acélsodrony, kötél, szemes vagy csukló vonólánc.

Gondoskodni kell az elszállításáról. Részei: hajtódob, serlegek, vonóelem, feladó garat, elevátor láb, elevátor fej, burkolat, feszítődob. Ahol emberi kéz benyúlhat, ott gondoskodni kell burkolat kialakításáról.

Rajza:

Az elevátorgaratot tisztító ajtókkal kell ellátni. Az ilyen ajtókat ajánlatos oly módon kialakítani, hogy a mozgatandó anyag a kinyitásuk után könnyen eltávolítható legyen; a nyitásuk nem lehet azonnali.

Veszélyei: Történhet kézi anyagmozgatással pl.: ömlesztett anyag lapátolásával. Ömlesztett anyagnál eltömődhet a felrakodó rész vagy felgyűrődhet a leadó oldalon. Tartalmaz forgó-mozgó részeket. Energia felszabadulhat váratlanul. Ki kell zárni az illetékteleneket. El kell zárni az indító részt, vagy kulccsal való indítást kell alkalmazni, a kulcsot szekrénybe kell zárni.

A biztonsági berendezés nem kötelező, ha a szállított anyag tervezett tömege a felszálló ágon 300kg alatt van és a lánckerék tengelyek középpontjai között a függőleges távolság kisebb 5m-nél.

A ház nélküli serleges elevátorok esetében azokat a területeket, ahol a szokásos körülmények között anyagok leesése várható, védőeszközzel kell ellátni, vagy meg kell akadályozni az ilyen területekre való bejutást. Annak érdekében, hogy a serlegek ne kaparják az elevátor garatot, a feszítőkészüléket rendszeresen ellenőrizni kell, el kell végezni a beállítását és a karbantartását.

F-5. Függő konvejorok szerkezete, működése, jelentősebb veszélyforrások

A függőkonvejorok az üzemen belüli darabáru szállítás legnagyobb jelentőségű gépei. Ütemszerű termelés esetén, ahol nagy mennyiségű darabárut kell folyamatosan, lehetőleg kis munkaerő ráfordításával, azonos útvonalon az egyes munkahelyek, üzemrészek, üzemek és raktárak között továbbítani, elsősorban ezek bizonyulnak a leggazdaságosabbnak. Szállítóelemeik a szállítandó áru méreteinek és súlyának megfelelő tegerfüggesztékek (tálcák, villák, kosarak, ömlesztett anyagok szállítására alkalmas edénnyek és tartályok, stb) amelyek a magasban vezetett pályán vonóelemmel mozgatott futőművekre vagy a görgős vonóelemre vannak szerelve oly módon, hogy a tömegközéppontjuk mindig a pálya alatt helyezkedjen el.

Az egypályás függőkonvejorok függesztékei a vonóelemmel állandó kapcsolatban vannak, a vonóelem vonalvezetését a futómű pályája határozza meg.

A kétpályás függőkonvejoroknak két vezetősín rendszere van, az egyikben a görgőkre függesztett vonóelem, míg a másikben a függeszték halad. A függőkonvejor függesztéke a futőművel együtt üzemszerűen lekapcsolható a vonóelemről vagy rákapcsolható ma vonóelemre. A kétpályás függőkonvejor alkalmas arra, hogy a mozgatott  anyag más konvejorpályán folytassa útját anélkül, hogy a függesztékről az anyagot át kellene adni. A függesztékkocsi egyik konvejorpályáról a másikra emelő-süllyesztő szakaszok, vagy váltók segítségével haladhat át. Az emelő-süllyesztő szakasz különböző szinteken lévő konvejorpályákat köt össze, a váltó az azonos szintű konvejorpályák átadási helyén van beépítve. Az emelő-süllyesztő szakasz alkalmas a függesztéken lévő anyag más anyagmozgató eszközre való automatikus átadására, onnan való felvételére vagy munkahelyek anyaggal való ellátására is.

Technológiai feladatok ellátására mint merítőfürdőkben, szórókamrákban, alagútmedencékben, hűtő- és szárítótermekben való anyagszállításhoz is alkalmaznak megfelelő szerkezeti kialakítású konvejorokat.

A függőkonvejorok vonóláncának szakadásakor a nagy tömegű lánc belóghat a munkatérbe, a függesztékkocsi visszagördülhet az emelkedő szakaszból, alul összetorlódhat, a rakomány leeshet. Ennek elkerülése érdekében célszerű az alacsony pályaszakaszt alulról burkolni, vmint az emelkedő pályaszakaszokba fogószerkezetet beépíteni.

A függő konvejorok a hordozóelemes szállítógépek csoportjába tartozik. Két fajtája van: egypályás (itt csak szállítás van), ill. kétpályás(szállítás + egyéb feladatok). Pálya: hidegen hengerelt acél görgősor. A kétpályásnál a vonóelem folyamatosan működik, a kocsik pedig le és felszerelhetők. Ha a terhen más munkát is kell végezni, akkor levehető, utána vissza kell rakni. A sebessége változtatható.

F-6. A biztonságos indítás és leállítás veszélyei és elhárításuk feltételei a folyamatos működésű szállítógépeknél és több együttműködő gép esetén.

A gép nem várt elindulása, megállása a szállítógép környezetében tartózkodókat felkészületlenül érheti, baleset forrása. A szállított anyag mozgási állapotának megváltozása (pl:anyagfeltorlódás) is balesetveszélyes lehet. Elsősorban a technológiai rendszerekbe illesztett anyagmozgató berendezéseknél pl:konvejor fordul elő, hogy nem várt induláskor mozgásba kerülő géprészek elsodorhatnak, elüthetnek személyeket, testrészek beszorulhatnak, az anyag feladása levétele válhat veszélyessé, a berendezésen lévő anyag lehullhat. A testrészek beszorulásának becsípésének veszélye fenyegeti a gép felülvizsgálóit, karbantartóit, ga illetéktelen elindítja a gépet, mert annak fesz.mentesítéséről nem gondoskodtak. A szállított anyag mozgási állapota indításkor megálláskor megváltozik, az anyagra ható dinamikus erő megváltoztathatja az anyag stabilitását, az felborulhat, lecsúszhat, leeshet.

A váratlan indítás bekövetkezhet, figyelmetlen munkavégzésből, illetéktelen beavatkozástól, fesz. kimaradást követő visszatérő energia miatt, ha a rendszer a visszatérő fesz. elleni védelemmel nincs ellátva.

       A folymatos működésű szállítógépek üzemeltetésekor leggyakrabban az indítás, a leállítás, az anyagfeladás és a kezelés, karbantartás során keletkeznek balesetek.

       Indítás: védőfelszereléssel nem kellően ellátott, folyamatos működésű szállítógépek veszélyeztetik a kezelőt valamint a hatókörben tartókodókat,

       A be nem látható szakaszok miatt, az indítász előre jelezni kell (fény- és hangjelzés) Kiemelt figyelmet kell fordítani azon gépekre, amelyket több pontról is indítani lehet (megelőzés: kulcsos indítás)

       Több együttműködő gép esetén szigorúan elő kell írni a kapcsolási sorrendet, a gépláncba sorolt szállítógépek csak a szállítási iránnyal ellentétesen indíthatók (legelőször a feladó helyről) ennek érdekében a megfelelő reteszelésről gondoskodni kell

       Leáálítás: kevésbé veszélyes mint az indítás. Több együttmüködő gép esetén: az indítási sorrend fordítottja.

            Fontos a vészkikapcsolási lehetőség biztosítása.

4 rész 7. Az anyag fel- és leadásának veszélyei a folyamatos működésű szállítógépeknél és a kiküszöbölés lehetőségei.

Az anyagfeladás biztonsága a feladóhelyek megfelelő kialakítását, pontosabban az itt jelentkező zúzódási és nyíródási veszélyekkel szembeni védelemmegoldását igényli, főként a serleges elevátorok, a szállítócsigák és a darabárut továbbító szállítógépek esetében, de az egyéb folyamatos működésű szállítógépek feladóhelyeit is úgy kell kialakítani (mellvéd, lábléc, korláttal ellátott aknák, stb), hogy ne okozhassanak balesetet.

A más anyagmozgató gépek által folyamatosan táplált serleges elevátorok feladóhelyeit teljesen zártan célszerű kialakítani. A szakaszosan táplált elevátorok esetében viszont nehezebb megakadályozni a mozgó elevátorelemekhez való hozzáférést. Különösen veszélyes a helyzet az egyszerű, nyitott elevátorok feladóhelyein, ahol közvetlenül hozzá lehet férni a veszélyes pontokhoz. A sokszor nagydarabos anyag miatt itt sem lehet megfelelő takarást kialakítani, ezért az egész feladóaknát kell megfelelő korláttal körülvenni.

A nagyobb serleges elevátorok esetében a feladóhelyen még a garatba zuhanás lehetősége is fennáll. Ez ellen a feladógaratok rostéllyal való felszerelése nyújthat védelmet, ha az anyag szemnagysága a biztonságos rostély kialakítását teszi lehetővé. A rostélyokat a padlóburkolat szintjében célszerű elhelyezni, mert így nem gátolják a közlekedést. Ilyen esetékben úgy kell kialakítani őket, hogy járhatók legyenek, ill. szükség esetén a járművek keréknyomását is elbírják.

A szállítócsigák esetében is úgy kell a feladóhelyet kiképezni, hogy a forgó csigatengely csigaszárnyai ne tudjanak kéz- vagy lábsérüléseket okozni. A feladóhelyek garatainak legalább olyan hosszúnak kell lenniük, hogy benyújtott karral ne lehessen a veszélyes helyet elérni. Ha ezt üzemi okokból nem lehetne megvalósítani, védőburkolattal kell a a csigaszárnyakhoz való hozzáférést kizárni. A védőrudak és a csigaszárnyak közti távolságnak meg kell gátolnia az ujjsérüléseket. Ez a megoldás egyébként a nagyobb idegen anyagdaraboknak a vályúba kerülése és a csigaszárnyak ebből származó rongálása ellen is véd.

Az anyagátadás a folyamatos működésű szállítógépek között, ill. az ilyen gépek és az őket kiszolgáló gravitációs szállítópályák között, átadóhelyeken megy végbe. Az átadóhelyek a legtöbb esetben olyan különleges szerkezeteket igényelnek, amelyek lehetővé teszik, ill. megkönnyítik az átmenetet. Ezeken a helyeken a legtöbb esetben olyan sajátos veszélyforrások keletkeznek, amelyek nem küszöbölhetők ki eleve a szállítórendszer e