34. A Természetes szellőzés kialakításának feltételei és lehetősége. Üzemeltetési feltételek meleg és hideg időszakban. A természetes szellőzés alkalmazási területe.
Természetes szellőzésnek nevezik az épületek belső terei és a külső tér közötti légcserét, ha az a külső levegő áramlása (szél) okozta nyomáskülönbség, vagy a külső- és belső levegő hőmérsékletének különbsége (belső felmelegedés) miatt létrejövő felhajtóerő (nyomáskülönbség), vagy ezek együttes hatása alapján alakul ki.
A természetes szellőzés létrejöttének feltétele, hogy a belső és a külső tér közötti határolófalak a levegő átbocsátására alkalmasak legyenek (megfelelő nagyságú nyitható ablakok, ajtók, zsaluk stb. álljanak rendelkezésre), valamint a nyalások belső és külső síkja között nyomáskülönbség jöjjön létre (szél, vagy belső felmelegedés hatására).
Szél hatására a széllel szemben levő oldalon túlnyomás, a szélárnyékos oldalon pedig depresszió alakul ki. A friss levegőt bevezető nyílásokat tehát a széllel szemben, a szennyezett, ill. felmelegedett levegőt elvezető nyílásokat pedig a szélárnyékos oldalon kell elhelyezni. (17. ábra)
A szélirány megváltozásával szükséges lenne a nyalások helyét megváltoztatni (nyílászárók nyitása és csukása), ami az alul elhelyezett bevezető nyílásoknál nem okoz nehézséget, a felső kivezető nyalásoknál azonban nehezen valósítható meg (a távműködtetés hátrányai miatt). Ezért a kivezető nyílásoknál célszerű szélvédő parapetet elhelyezni; ami a széliránytól függetleníti a kiáramlás lehetőségét (18. ábra)
Az egyes nyílásoknál a szél hatására létrejövő nyomáskülönbség
összefüggés alapján számítható, ahol
Ka: a széliránytól függő aerodinamikai tényező, amelynek értéke -1 és +1 kőnőtt van.
r: a levegő sűrűsége kg/m3
Wsz : a szélsebesség m/s
Belső hőfelszabadulás esetén a be- és kiáramló nyílások között létrejövő Dp nyomáskülönbség a nyílások közötti magasságkülönbségtől és a belső és külső hőmérséklet különbségből adódó levegő sűrűségkülönbségtől függ:
,ahol
H: a nyílások közötti magasság különbség m;
rk, rb: a külső ill. belső levegő sűrűsége kg/m3
g: a nehézségi gyorsulás 9,81 m/s2
A nyomáskülönbségekből számítható az áramlási sebesség
Ha az előzőekben leírtak alapján meghatározzuk a szükséges V szellőzési térfogatáramot, akkor a szükséges átáramoltatási keresztmetszet
lesz.
Hőfelszabadulás esetén természetesen figyelembe kell venni a hőmérséklet változás okozta térfogatváltozást is. Mivel sem a szélsebesség, sem a hőmérsékletkülönbség értéke nem állandó értékű, adott nyíláskeresztmetszeteknél az átáramló térfogatáram is változik Ebből következik, hogy állandó értékű szennyezőanyag felszabadulás esetén természetes szellőzéssel állandó értékű belső szennyezőanyag koncentráció sem biztosítható.
Téli állapotban annak érdekében, hogy az alsó légbevezető nyílások miatt ne érje a dolgozókat káros hideg-hatás, feljebb is kialakítanak nyílásokat és télen ezeket nyitják. Ilyen esetben a levegő áramlása a 19. ábra szerinti és a dolgozók kőzetébe már bizonyos mértékig felmelegedett (kevert) levegő jut.
Modern, héjszerkezetű csarnokoknál végigmenő tetőszellőzőt általában nem tudnak kialakítani, ilyenkor un. deflektorokat alkalmaznak. A deflektor olyan légvezető szerkezet, amely bármilyen szélirány esetén biztosítja a kiáramláshoz szükséges nyomáskülönbséget. Természetes szellőzést különösen olyan nagylégterű csarnokoknál célszerű alkalmazni, ahol nagy a hőnyereség (felszabaduló hőáram).
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
