12.) A szellemi-, a könnyű-, a közepesen nehéz és a nehéz fizikai munkavégzés higiénés, munkafiziológiai sajátosságai, a személyes expozíció mértékét befolyásoló jellemzői, a munkahelyi klimatikus terhelések, ártalmak és azok prevenciójának lehetőségei_

Minden munkafolyamat fizikai és szellemi komponensekből áll, melyek aránya más és más. Pl. fűrészelés: fizikai- szellemi aránya 75 - 25 %, míg a gépírás 20 - 80 Ebből következik, hogy a munkavégzés okozta egészségi ártalommal kapcsolatban mindkét komponenst vizsgálni kell és a megelőzés kidolgozásánál a vizsgálati eredményeket figyelembe kell venni.

Terhelés: a szervezetben lezajló belső változások_

Fajtái: -            fizikai (testtartás, légkör hőmérséklete stb.) pszichológiai (információ áramlás) belső környezet (emésztés)

fénybevétel: A terhelés hatására a szervezeti funkcióváltozások összessége. A szervezetnek az igénybevételhez alkalmazkodni kell, melynek során kifárad - kimerül.

Szellemi munka: lényege az információ feldolgozás.

Alulterhelés: percenként 20-nál kevesebb logikai döntés. Optimális terhelés: 20-40 logikai döntés percenként. Túlterhelés: 60/percnél több döntés.

Az optimális sávban a legkevesebb a döntésekben a tévedés lehetősége. A szellemi munka következménye a mozgásszegény életmód, rendellenes testtartás, érzékszerv károsodás. A szellemi munka esetén az anyagcsere megváltozik. (elhízás)

Fizikai munka: munkavégzéskor nő az oxigén fogyasztás. Alapesetben 0,25 liter/min.

Az extra oxigén fogyasztás alapján a munkavégzés könnyű, közepesen nehéz, nehéz és rövid ideig végezhető nehéz munkáról beszélhetünk. Ennek megfelelően az 02 fogyasztás 2-12-szeresére nő.

Az izotóniás izomműködés (feszül-összehúzódik) valódi munkavégzést biztosít. Az izommunkára való átállás 2-5 perc. A dinamikus munka (súlyemelés, szállítás) izotóniás munka. Statikus munka (súlytartás) során az izmok izometriás működésűek. Következményeként a vérnyomás hirtelen megnő.

A munkavégzés terhelést jelent az idegrendszerre.

A munkát befolyásoló tényezők:

a tréning fokozza az 02 fogyasztást, az ilyen ember kiegyensúlyozottabb.

a szellemi munkát gépesíteni kell (prevenció: számítógépes adatfeldolgozás)

egyéni védelem- táplálkozás módosítása, sportolás, mozgás a szellemi munka okozta hatások ellensúlyozására.

13 ) Az egyoldalú megterhelés, az alul- és túlterhelés foglalkozási ártalmai és azok prevenciós lehetőségei, az ergonómia munkahigiénés szerepköre, .a pszichoszociális kóroki tényezők jelentősége.

A betegséget, megbetegedést általában a munkavégzés körülményeiben rejlő ok-okozati tényezőkre lehet visszavezetni.

Egyoldalú megterhelés következményei:

A mozgásszervek egyoldalú és/vagy fokozott terhelésére alakul ki. Az igénybevétel elsődlegesen a mozgás passzív szerveit érintheti, főleg az izületeket, csontokat érinti, de a környező izmok, inak működését is befolyásolja.

Az izmok egyoldalú igénybevételének következménye a túlterhelés. (statikus: elmozdulás nélküli)

Statikus izommunka esetén az izmok vérellátása nem kielégítő, az izmok csomósodnak, az izületek túlterhelődnek (izometriás munka)

Az idegrendszer szerepe: az idegesség, szorongás önmagában is izomfeszülést okoz és ha a túlterheléshez még fájdalom is járul, ez fokozza az idegességet, szorongást és így az izmok feszülését.

A munkavégzés kellő begyakorlása után a mozgás tudatosan zajlik, oda sem kell figyelni. Ha a munkát gyorsabban vagy lassabban végezzük, ez ismét kiváltja az odafigyelést.

A mozgásszervek egyoldali, fokozott terhelése akkor jön létre, ha az egyén teljesítőképessége és az elvégzendő munka nincs arányban.

Teljesítőképességet meghatározó tényezők:

veleszületett és szerzett mozgásszervi adottságok, idegállapot, munkához való viszony

munkaeszköz állapota, munkakörülmények megfelelősége testhelyzet

Prevenciós lehetőségek:

előzetes és időszakos orvosi vizsgálat,

új munkaeszköz esetén használatának begyakorlása (adaptálás) megfelelő munkaritmus

a kényszer testtartásban végzett munka kerülése statikus munka kerülése, csökkentése, nehéz fizikai munka gépesítése, automatizálása_

14 ) A változó nyomású körülmények közötti munkavégzés veszélyei, a keszon ártalom prevenciójának sajátosságai.

Túlnyomásos, sűrített levegőben végzeti munkafolyamatok: híd és alagút építés, földalatti vasút építése, búvármunka, magasrepülés. A munka befejezése után a légnyomás hirtelen nagyot esik és ez okozhat foglalkozási betegséget.

A vérben több oxigén és nitrogén oldódik. Ha a légnyomást hirtelen csökkentjük, a szervek és a vér leadják az oldott gázfeleslegüket, az oxigén felhasználódik, a nitrogén pedig a vérpálya írtján a tüdő felé áramlik, hogy a szervezetből távozzon.

A gazok elszállításával a felszabadulás nincs egyensúlyban, buborék alakjában összegyűlnék és trombusok képződnek.

Hirtelen nyomásesést követő elváltozás: aeropátia (légköri nyomásváltozás) miatti kóros állapot.

Aeropátia Lehet:

Akut forma: légembólia, 15-20 perc után jelentkezik

szöveti buborék képződés: gáz és vér keveredéséből hab keletkezik izületi fájdalom: köhögést, hányingert, szédülést, eszméletvesztést okoz.

A tünetek nyom nélkül gyógyulnak, a szédülés és az idegrendszeri tünetek mehetnek át krónikus formába. Krónikus forma:

idült izületi bántalom,

hallás és egyensúlyzavar

agyvelő - gerincvelő bántalom

A keszon: búvárharang módosítása, a felszínről légszivattyú szolgáltatja légtömlőn keresztül a víz mélységének megfelelő nyomáson a levegőt Búvárharang: szájával lefelé fordított edény, amelyben a búvár a vízoszlop által összenyomott levegőt lélegzi be.

Bezsilipelés: sűrített levegő bevezetésével fokozatosan emelkedik a nyomás, amíg el nem éri a munkahelyi értéket. A levegő a vérkeringéssel eljut a szövetekhez és a testrészekhez.

Kizsilipelés:         a csökkenő külső nyomás hatására a felszabadult gáz buborék formájában helyezkedik el az erekben vagy azokon kívül.

Megelőzés:                 a nyomáscsökkentést szakaszosan, előírás szerint végzik

a búvárok az előírt ideig tartózkodhatnak az egyes

mélységekben

az elegendő ideig végzett bezsilipelés során elegendő mennyiségű nitrogén halmozódik fel, különben a nitrogén 3 atm. túlnyomás felett mélységmámort okoz. a zsilipben a nyomásesés miatt a levegő lehűl, gondoskodni kell a személyzsilip és váróhely fűtéséről, orvos feladata: kizárni az okokat, ami a megbetegedés formái lehetnek,

Keszon munkára csak teljesen egészséges, 20-40 év közötti férfiak alkalmasak

15 ) A nem ionizáló sugárzások munkahigiénés jelentősége, a velük kap(..-,)lat_}s foglalkozási ártalmak prevenciója, az ún. „monitoros munkakörnyezet egészségvédelmi specifikációi.

Nem ionizáló sugárzások az ionizáló sugárzásoknál nagyobb hullámhosszúságúak, kisebb az energiájuk, nem nyelődne k PI az anyagban és nem keltenek ion párokat

Ultraibolya sugárzás: az ibolyán túli sugárzást a baktériumok elpusztítására, fluoreszcencia előállítására használják- Megtalálható minden munkahelyen, ahol az anyag hőmérséklete a 200 C°-ot meghaladja. Ultraibolya fényt bocsát ki a kvarc- és higanygőz lámpa, az ívhegesztés hegesztőíve, a plazmaállapotban dolgozó gépek. (hegesztők, vágók)

Biológiai hatása: nem hatol át a bőrön, annak felszínén pirít, szembe jutva kötőhártya gyulladást okoz.

Védelem: sugárzó forrás és a dolgozó közötti távolság növelése, bőr eltakarása, UV szűrőüveg a szem védelmére

Ultravörös sugárzás: magas hőmérsékletű anyagok bocsátják ki (üvegipar, fémolvasztás) Minden olyan munkahelyen jelen van, ahol az anyag hőmérséklete 500 C° fölé emelkedik.

Biológiai hatása: Az infravörös sugárzások a bőrben és a szemben elnyelődnek, hosszú ideig fennálló expozíció hatására a szemen szürkehályog keletkezhet.

Védelem: hatásos árnyékolás, megfelelő védőszemüveg (p1. hegesztéshez)

Látható fény: mesterséges megvilágításra szolgáló fényforrás. (izzó, fénycső, nátrium és higanygőz lámpa.

Biológiai hatása: a látószervekre gyakorolt hatása a megvilágítás jellemzőitől függ: erősségétől, kontrasztosságától, káprázástól. A szem kimerülése fejfájáshoz, szédüléshez, koncentráció képesség és teljesítmény csökkenéshez vezet.

Műszaki védelem: a munka jellegének megfelelő megvilágítást adó fényforrás kiválasztása, szakszerű elhelyezés. Így egyéni védőeszközre nincs szükség.

Lézer sugárzás: az iparban mikrohegesztéshez, mikro furatok készítéséhez a mikroelektronikában, mikrosebészet használja a gyógyitásban. Nagyteljesítményű pontszerűen koncentrált fénysugár.

Biológiai hatás: függ a sugárzás idejétől és a sugárnyaláb intenzitásától. Szem ideghártyájának sérülését, látásvesztést okozhat.

Védelem: zárt technológia, a fény nem szabadulhat ki, továbbá megfelelő szemvédő eszköz.

Elektromágneses hullámok: rádió és mikrohullám, adótornyok, radarok mikrohullámú sütők válthatják ki.

Biológiai hatás: nagy mágneses és elektromos térerősség hatására idegrendszeri és keringési panaszok.

Védelem: árnyékolás, elektromágnese szigetelések.

16.) Az ionizáló sugárzások munkahigiénés jelentősége, a velük kapcsolatos foglalkozási ártalmak prevenciója, az ún. „monitoros" munkakörnyezet egészségvédelmi specifikációi.

Valamennyi ionizáló sugárzásnak csak az a hányada vált ki biológiai hatást, amely a szövetekben elnyelődik­

A hatást befolyásolja a sugártípus ionizációs képessége és az érintett szövet sugárérzékenysége. PI az alfa ionizációs hatékonyság nagyobb mint a béta sugárzásé

Sugárexpozíciót jelentő munkakörök: uránbányák, egészségügyben a diagnosztikus és terápiás eljárást végzők, Röntgen sugárzást használnak csomagok, postai küldemények átvilágítására, ipari hegesztési varrat vizsgálatára.

Ionizáló sugárzás biológiai hatása a dózis hatás összefüggése alapján kétféle lehet: Determinisztikus hatás: az elnyelt dózis mértékétől függ. Küszöbdózis alatt nincs biológiai hatás, afelett arányosan nő az elváltozások kialakulása, illetve az akut sugárártalom.

Sztochasztikus hatás: a statisztikai valószínűség szerinti előfordulás Nincs küszöbdózis, a sugárzás erőssége nem befolyásolja a hatás gyorsaságát.

Biológiai elváltozás létrejöhet: pl. daganatképződés.

Akut sugárártalom:

Korai sugárártalom és tünetek: legérzékenyebbek az ivarmirigyek szövetei, csontvelő, pajzsmirigy, tüdő, idegrendszeri sejtek.

Sugárbetegség lefolyásának 4 szakasza:

- kezdeti állapot: a sugársérüléstől pár óra, 1-2 nap időtartamig: étvágytalanság, hányinger, bőrpír, szőrzet kihullása, kötőhártya gyulladás,

- lappangás szakasza: dózistól függően 1-3 hétig tartó tünetmentes szakasz

-sugárbetegségre jellemző tünet: csontvelő károsodás a vérben keringő vérsejtek pusztulásához vezet, vékonybél rendszer károsodás a nyálkahártya sejtjeinek pusztulását okozza, központi idegrendszer károsodása.

- lábadozás szakasza: sugárkárosodás mértékétől függ.

Késői sugárártalmak hónapok évek múlva jelentkeznek Pl szemlencse hólyag, bőr sugárégése, bőrszárazság, daganat.

Megelőzés: árnyékolás

munkaidő korlátozás,

távolság növelés

egyéni védőeszközök alkalmazása időszakos ellenőrző orvosi vizsgálatok

17.)      A lokális és egész testre ható vibrációs ártalmak jellege, a velük kapcsolatos foglalkozási ártalmak prevenciója.

Az embert éríj rezgések nem korlátozódnak az érintkezési helyre, hanem az egész testre szétterjednek. (megengedett 5Hz.)

Munkaegészségügyi szempontból a másodpercenkénti 0,5-300 rezgésszám az érdekes, a 18 Hz alatti rezgéseket már ütésként érzékeljük, a vibrációs érzés megszűnik 150-350 Hz felett a rezgések már hanghatást is keltenek.

Vibrációs ártalom legfontosabb tényezői: expozíciós idő expozíció folyamatossága

Helyi vibráció: kéz-kar-váll útvonalon terjed. Rezgőgépek, csiszológépek.

Csontok, izületek: 20-30 Hz. Oka a túlterhelés. Teljes kifejlődése 2-3 év Kéz remeg, gyenge, éjjel fáj. A röntgen nem mutatja ki az elváltozást.

Érrendszer: nagyfrekvenciás, kis amplitúdójú re3zgés, 2-5 ujjon elszíneződés jelentkezik 2-3 év után.

Idegrendszer: károsodik, az alkarban hangérzés, fájdalom, érzéketlenség

jelentkezik. Mintha az ujjakra kesztyűt húztunk volna

Egész testre ható: a rezonancia pont 8-12 Hz körül van. Függ attól, hogy a test ülő vagy álló helyzetben van-e és a testtartás laza vagy merev.

Elváltozás lehet:

Csontrendszerben porckorongsérv, meszesedés, kopás

Izmokban: az összehúzódott izmok az ereket összenyomják, a vérellátás romlik, a beteg sáv szélesedik, az izmok reakcióideje nő, az izomzat fáj, fáradt lesz.

Idegrendszer: az ébrentartó központ sérül, fáradtság, csökkenő figyelem.

Belső szervek: vese-gyomor süllyed, gyomor-máj működési zavarok

Érzékszervek: 4 Hz-ig a szem kompenzálja a mozgást. Látászavar keletkezik 40-100 Hz esetén.

Megelőzés: fontos, mert a betegség csak tünetileg kezelhető, de nem gyógyítható.

folyamatok gépesítése

az expozíciós idő korlátozása 2 óra/napra

megfelelő karbantartás, a rezgés és a másodlagos rezgések csökkentése

bélelt kesztyű, hideg elleni védelem

egész testre ható vibráció kizárása műszaki megoldásokkal