- a töltet korróziót okozó, ragacsos, vagy poros anyag,

- a hirtelen gáz-, gőzképződés nagy keresztmetszetek szabaddá tételét igényli.

18. Ismertesse a rugóterhelésű biztonsági szelepeket, a megfelelő fúvókaméret (átömlő keresztmetszet) meghatározását, egy karáttételes rugóterhelés számítását, valamint a rugóterhelésű szelepek helyes felszerelését és üzemi ellenőrzését!

A biztonsági szelepek felszerelése és ellenőrzése

A szelepek és az edény közötti összekötő elemeknek akkora keresztmetszete legyen, mint a szelep beömlő keresztmetszete. Ha a lefúvás a kezelőszemélyzetre veszélyes lehet, a kiömlő anyagot csővezetéken kell elvezetni.

A szelep teljesítőképességét az elvezetőcső ne csökkentse.

Az edény nyomásterétől a biztonsági szelep ne legyen távolabb a szelep átmérőjének 200-szorosánál, és a hozzá vezető cső a szelep keresztmetszetének 1,25-szöröse legyen.

A biztonsági szelep és a védendő berendezés közé elzárószerkezetet közbeiktatni, leágazást készíteni nem szabad. A hatóság engedélyével, ha az emberre veszélyes a töltet, lehet elzáró szerkezet, de ólomzárral kell biztosítani.

A szelepszár hossztengelye függőleges legyen, súlyterhelésű szelepek karjának fogáspontja, valamint az ellensúly támadáspontja egy vízszintesre essen.

A biztonsági szelepek alkalmasságát és üzemképességét ellenőrizni kell. Műbizonylattal nem rendelkező biztonsági szelepek alkalmazása tilos.

Rugóterhelésű biztonsági szelep akkor alkalmazható, ha a rugó csak nyomásra van igénybe véve, nincs rugalmasságát befolyásoló hőhatásnak kitéve, és a rugófeszültség a hitelesítés után nem növelhető.

A műbizonylatnak tartalmaznia kell:

- a gyártó nevét, jelét,

- az azonosítási számot (gyári számot),

- a gyártás évét,

- a szelep típusát,

- a névleges átmérőt és nyomást a szelep ki- és belépő oldalán,

- a fúvóka átmérőjét; a fúvóka keresztmetszetét,

- a közeget és jellemzőit (amelyhez a szelep alkalmas),

- az a teljesítménytényezőt (a vizsgálattal meghatározott 90%-át),

- a megengedett hőmérsékletet,

- a megengedett ellennyomást,

- nyitónyomást és értéktartományát,

- a szelep fő elemeinek anyagjellemzőit,

- a szelep típusvizsgálatáról szóló tanúsítványt,

- a szelepház víznyomáspróbájának nyomásértékét,

- a tömörzárási vizsgálat tanúsítását,

- a szelep és segédszerkezeteinek megváltoztatása, illetve megváltoztatása elleni védelmét.

Minden szelepen - adattáblán, vagy házon - fel kell tüntetni:

- a gyártó neve vagy jele,

- az azonosítási szám,

- a gyártási év,

- a szelep típusjele,

- a csat1akozó csonkok névleges nyomása és átmérője,

- az á teljesítménytényező,

- a nyitónyomás.

Új szelep felhelyezése, vagy a régi lecserélése előtt, azokat a hatóság ellenőrzi, beállítja, s beüti a fémbélyegzőt.

Hitelesített szelepen a felhasználó változtatás nem végezhet.

A rugóterhelésű szelepek beállítása az állítócsavar segítségével próbapadon történik.

A biztonsági szelepeket időszakosan ellenőrizni kell, ajánlatos legfeljebb 2 évenként elvégezni, a karbantartásával egybekötve.

A biztonsági szelepek általában nem alkalmazhatók a következő esetekben:

- a töltet korróziót okozó, ragacsos, vagy poros anyag,

- a hirtelen gáz-, gőzképződés nagy keresztmetszetek szabaddá tételét igényli.

19. Milyen különleges szerkezetű biztonsági szelepeket ismer, mi a célja ezeknek, hogyan befolyásolj a szerkezeti kialakítás a szükséges fúvóka-keresztmetszetet?

Biztonsági szelep

Olyan nyomáshatároló szerelvények, amelyek az edény nyomásának a legnagyobb megengedhető nyomást tartósan meghaladó növekedését önműködő nyitással s a töltet egy részének elvezetésével akadályozzák meg. A működést követően, önműködően lezárnak.

Csoportosíthatóak:

A szelepek a záróelem elmozdulási módja szerint:

- a nyomásváltozással arányosan működő záróelem,

- nyomásváltozással nem arányosan (lökésszerűen) működő.

A szelep záróelemének emelkedése szerint:

- teljes emelkedésű biztonsági szelep (lökésszerűen működő szelepek),

- kis emelkedésű biztonsági szelep (arányosan működő szelep).

A biztonsági szelep olyan legyen, hogy az edényben a legnagyobb megengedhető nyomást 10%-kal meghaladó nyomás alakulhasson ki.

A biztonsági szelepek átmérője: 15-300 mm.

A szelep kialakítása tegye lehetővé ellenőrzését és a kényszernyitását.

A NYEBSZ előírása szerint minden nyomástartó edényen, ill. nyomástérén, legalább egy biztonsági szelepnek kell lenni.

A biztonsági szelepek felszerelése és ellenőrzése

A szelepek és az edény közötti összekötő elemeknek akkora keresztmetszete legyen, mint a szelep beömlő keresztmetszete. Ha a lefúvás a kezelőszemélyzetre veszélyes lehet, a kiömlő anyagot csővezetéken kell elvezetni.

A szelep teljesítőképességét az elvezetőcső ne csökkentse.

Az edény nyomásterétől a biztonsági szelep ne legyen távolabb a szelep átmérőjének 200-szorosánál, és a hozzá vezető cső a szelep keresztmetszetének 1,25-szöröse legyen.

A biztonsági szelep és a védendő berendezés közé elzárószerkezetet közbeiktatni, leágazást készíteni nem szabad. A hatóság engedélyével, ha az emberre veszélyes a töltet, lehet elzáró szerkezet, de ólomzárral kell biztosítani.

A szelepszár hossztengelye függőleges legyen.

A biztonsági szelepek alkalmasságát és üzemképességét ellenőrizni kell. Műbizonylattal nem rendelkező biztonsági szelepek alkalmazása tilos.

A műbizonylatnak tartalmaznia kell:

- a gyártó nevét, jelét,

- az azonosítási számot (gyári számot),

- a gyártás évét,

- a szelep típusát,

- a névleges átmérőt és nyomást a szelep ki- és belépő oldalán,

- a fúvóka átmérőjét; a fúvóka keresztmetszetét,

- a közeget és jellemzőit (amelyhez a szelep alkalmas),

- az a teljesítménytényezőt (a vizsgálattal meghatározott 90%-át),

- a megengedett hőmérsékletet,

- a megengedett ellennyomást,

- nyitónyomást és értéktartományát,

- a szelep fő elemeinek anyagjellemzőit,

- a szelep típusvizsgálatáról szóló tanúsítványt,

- a szelepház víznyomáspróbájának nyomásértékét,

- a tömörzárási vizsgálat tanúsítását,

- a szelep és segédszerkezeteinek megváltoztatása, illetve megváltoztatása elleni védelmét.

Minden szelepen - adattáblán, vagy házon - fel kell tüntetni:

- a gyártó neve vagy jele,

- az azonosítási szám,

- a gyártási év,

- a szelep típusjele,

- a csat1akozó csonkok névleges nyomása és átmérője,

- az á teljesítménytényező,

- a nyitónyomás.

Új szelep felhelyezése, vagy a régi lecserélése előtt, azokat a hatóság ellenőrzi, beállítja, s beüti a fémbélyegzőt.

Hitelesített szelepen a felhasználó változtatás nem végezhet.

A biztonsági szelepeket időszakosan ellenőrizni kell, ajánlatos legfeljebb 2 évenként elvégezni, a karbantartásával egybekötve.

A biztonsági szelepek általában nem alkalmazhatók a következő esetekben:

- a töltet korróziót okozó, ragacsos, vagy poros anyag,

- a hirtelen gáz-, gőzképződés nagy keresztmetszetek szabaddá tételét igényli.

20. Ismertesse a biztonsági állványcsövek szerepét, szerkezetét, működését, valamint az állványcsövekkel kapcsolatos hatósági előírásokat.

Biztonsági folyadékzár (állványcső)

Vízzel töltött U-alakú cső, az edénnyel el nem zárható módon van összeköttetésben, hosszabb ága légköri nyomású térbe vezet.

Állványcső részei: -főcső, kipufogóedény, -terelőkúp, -gőzelvezetés, -feltöltő, -zárócsap, -töltőcső, -visszavezetőcső, -leeresztőcsap, -nyomástartó edény, -csatlakozó karima.

Az állványcső hosszának megválasztásával a berendezésben kialakuló maximális nyomás a legnagyobb megengedhető nyomásnál lehatárolható.

A biztonsági állványcsövet fagyás ellen védeni kell, és a legalsó pontján víztelenítőt kell alkalmazni. Egy darab csőből kell készíteni.

Záró folyadéka csak víz lehet és csak 0,5 bar túlnyomásig szabad alkalmazni.

Az állványcső-méreteket táblázat tartalmazza.

21. Ismertesse a roncsolódóelemes nyomáshatárolókat, ezek működését, a szükséges, minimális átömlő keresztmetszetük meghatározását. Mikor melyiket alkalmazzuk.

Hasadótárcsa

Ha biztonsági szelepet nem lehet alkalmazni, hasadótárcsa kell, mely alkalmazását a hatóság engedélyezheti.

Ha vegyi hatások hirtelen nyomásemelkedést okozhatnak, a biztonsági szelepen kívül hasadótárcsát is kell alkalmazni. Ilyen esetekben az edény üzemi nyomása kisebb kell, hogy legyen a legnagyobb megengedhető nyomásnál, és a biztonsági szelep a hasadási nyomásnál kisebb nyomáson fújjon le. A hasadótárcsa olyan legyen, hogy biztosan felhasadjon, ha a nyomás a legnagyobb megengedhető nyomást 10%-kal meghaladja.

A hasadóelem alakja szerint a biztonsági szerkezetek sík, homorú, vagy domború lehet, annak alapján, hogy az elem melyik oldala néz a védendő nyomástér felé.

A hasadótárcsák anyagának kiválasztásakor figyelembe kell venni a közeg kémiai jellemzőit, hőmérsékletét, nyomását és az üzemi viszonyokat.

Ha a közeg robbanásveszélyes, az elem anyaga elektrosztatikusan feltöltődőképes nem lehet.

Ha az edényben vákuum is keletkezhet, vákuumtámasszal kiegészített hasadótárcsát kell alkalmazni.

Az edény és a biztonsági szerkezet közötti csatlakozó vezeték keresztmetszete a lefúvó keresztmetszetével egyenlő, vagy annál nagyobb kell, hogy legyen. Á ártalmas közeget zárt csővezetéken keresztül kell vezetni, semlegesíteni.

A roncsolódó elemeken a következő megjelöléseket kell alkalmazni:

n     - a gyártó neve, vagy jele,

n     - típusjel,

n     - azonosítási szám,

n     - gyártási év,

n     - névleges átmérő,

n     - anyagminőség,

n     - nyitónyomás az üzemi hőmérsékleten.

A gyártó nevét, vagy jelét, a típusjelet, a névleges nyomás és névleges átmérő értékeit a befogószerkezeten is fel kell a gyártónak tüntetnie.

22. Ismertesse a szippantószelep szerepét, működését, valamint alkalmazásának területét. Mire kell ügyelni alkalmazásakor.

Szippantószelep

Szippantószelepet kell alkalmazni, ha használat közben vákuum keletkezhet, de az edény nincs arra mértezve.

Szippantószelep

A szippantószelep beáramlási szabad nyílása olyan méretű legyen, és a rugó ill. súlyterhelése olyan legyen, hogy 2% nyomáskülönbség esetén kinyíljon és a keletkező nyomáskülönbséget kiegyenlítse.

Csak olyan edényen szabad alkalmazni, amelynek töltete a levegővel nem lép vegyi kölcsönhatásba.

23. Ismertesse a légtelenítő-, és csapadékelvezető szerelvények szerepét, helyes felszerelésüket és az ezekkel kapcsolatos hatósági előírásokat.

Lefúvató berendezések

A nyomástartó edény legalacsonyabb részéhez ürítő szerelvényt kell elhelyezni.

Annak megállapíthatósága, hogy a készülékben van-e még nyomás, továbbá veszély esetén nyomásmentesítésre szolgál a lefúvató berendezés.

Ha a töltet veszélyes, semlegesítéséről kell gondoskodni.

24. Ismertesse a nyomásmérők fajtáit, alkalmazási területüket, helyes felszerelésüket és üzemi ellenőrzésüket.

Nyomásmérő (manométer)

Az edényben jelenlévő mindenkori nyomást méri, a nyomótérrel állandó összeköttetésben kell lennie.

Az edényt legalább egy manométerrel, ill. vákuumméterrel kell ellátni.

Ha manométert nem lehet alkalmazni, helyett hőmérőt kell alkalmazni, amelyen a legnagyobb megengedhető nyomásnak megfelelő hőmérsékletet piros jellel kell megjelölni.

Manométert az OMH (Országos Mérésügyi Hivatal) hitelesíti.

Lemezrugós manométer csak 2,5 bar túlnyomásig használható. E fölött csak a csőrugósak használhatók.

Lemezrugós (membrános) nyomásmérő

1. -Tengely, 2. -Mutató, 3. -Hajszálrugó, 4. -Fogasív, 5. -Mozgató rugó,

6. -Membrán, 7. -Menetes csatlakozás.

Gyakran változó nyomások mérésére a piezoelektromos, illetve a kapacitív elven működő nyomásmérők a legalkalmasabbak.

Ellenállás-változás alapján működő a nagy nyomások méréséhez, hővezetésen és ionizációs elven működő műszerek a vákuum mérésére.

A manométer állandóan üzemképes legyen. Egyidejűleg egy másik, ún. ellenőrző műszert is lehessen működtetni. E célra csatlakozási lehetőséget kell biztosítani.

Mérési tartományát úgy kell meghatározni, hogy a legnagyobb megengedhető nyomás a mérési tartomány 2/3-ának feleljen meg. A nyomásmérőket pontossági osztályba sorolják.