22. Ködtelenítő berendezések. Ködtelenítő berendezések méretezésének alapelve. Méretezés nyári állapotra.
Azoknál a munkafolyamatoknál, melyeknél nagymennyiségű vízgőz szabadul fel, bekövetkezhet a munkahelyi levegő túltelítődése, amit ködképződés jelez. Köd a levegő és a benne igen kis méretű folyadékcseppek keveréke. A köd munkavédelmi szempontból káros, mert a dolgozóknál reumatikus, légúti- és emésztőszervi megbetegedéseket okozhat, valamint rontja a látási viszonyokat, így a balesetveszély fokozódását vonja maga után. Károsan hat a kőd az épületszerkezetekre, gépekre, berendezésekre is.
A ködtelepítés lényege, hogy megfelelő térfogatáramú száraz levegőt vezetünk a helyiségbe az elpárolgó nedvesség felvételére, a nagy nedvességtartalmú levegőt pedig folyamatosan elszívjuk, lehetőleg közvetlenül a felszabadulási helyről, helyi elszívóberendezéssel. Méretezésűk h-x diagram alapján történik.
A nyári méretezés a diagram A-B vonallal jelzett állapotváltozás alapján történik. A külső légállapot (tk, fk ) kijelölése után a meghatározott hőnyereség (Qö [kW]) és a nedvességmérleg, vagy egyéb számítás alapján megállapított felszabaduló vízgőz tömegáram (mvg kg/s) segítségével az állapotváltozás iránya meghatározható.
A külső légállapotot jelző pontból fenti irányban húzott egyenes adja az állapotváltozás irányát, végpontját pedig a helyiségben még megengedhető (maximális) relatív nedvességtartalom (fb), vagy hőmérséklet (tb) határozza meg.
A ködtelepítéshez szükséges levegő tömegáram a h-x diagramból meghatározott állapotjelzők segítségével számítható:
Például, ha a felszabaduló hőáram: Qö = 540 kW, a felszabaduló vízgőz tömegáram: mvg = 0,2 kgls, a külső hőmérséklet: tk= 30 °C, a külső relatív nedvességtartalom: fk = 0,4, a helyiségben megengedhető maximális hőmérséklet: tb=35 °C.
Az állapotváltozás iránya
Az állapotváltozás az ábra h-x diagramjában az A-B egyenes mentén zajlik le. A végpontokhoz tartozó hőtartalomértékek: hb=105 kJ/kg, hk=58 kJ/kg. A ködtelenítéshez szükséges levegő tömegárama:
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
