1. Az egészségfogalom, és annak WHO-definíciója, a népegészségügyi jellemzok
legfontosabb befolyásoló tényezoi, a foglalkozási expozíció, a foglalkozási ártalom, a
fokozott expozíció, a foglalkozási mérgezés, a munkaegészségügy és a munkahigiénés
prevenció meghatározói, egymással való kapcsolatrendszere.
2. A hazai népegészségügyi mutatók legfontosabb jellemzoi, mortalitási adataink
európai-és világátlaghoz való viszonyulása, a legfontosabb megbetegedési-és
halálozási okok, a munkaegészségügyi prevenció hatékonyságnövelésének, a
munkahigiénés EU-harmonizáció megvalósításának várható eredményei.
3. A munkakörnyezeti noxák népegészségügyi kihatásai, a munkahigiénés prevenció
struktúrális lehetoségei, a munkáltató, munkavállaló legfontosabb munkahigiénés
kötelezettségei, a munkaegészségügyi biológiai monitorozás jelentosége.
4. A foglalkozásegészségügyi szolgálat munkavállalókkal és a munkakörnyezettel
összefüggo tevékenysége, az ÁNTSZ-el való kapcsolata, a munkahelyi rehabilitáció
és egészségpromóció lehetoségei.
5. Az általános és specifikus munkahigiénés prevenció tételes lehetoségei, az
ÁNTSZ munkaegészségügyi felada~köre, hatósági eszköztára, a munkaegészségügyi
normatívák humáncentrikus értékelése.
6. A prevenciós intézkedések hatékony megvalósíthatósága szempontjából
ismertesse a munkakörnyezeti kóroki tényezok szervezettel való kapcsolatba
kerülésének lehetoségeit, a xenobiotikumok fiziológiai jelentoségét, a foglalkozási ~ ártalmak kialakulásának folyamatát!
7. A munkahigiénés prevenció komplexitására tekintettel vázolja az expozíciós
I hatások legalapvetobb élettani következményeinek jellegét, a fiziológiai folyamatok
expozíció mértékére kifejtett hatását, a biológiai perszonális dózis jelentoségét, a
fiziológiai interakciós kapcsolatok lényegét!
8. Mutassa be a munkakörnyezeti egészséget károsító és/vagy veszélyezteto kóroki
tényezok megismerésének szubjektív és objektív lehetoségeit, a munkaegészségügyi
kockázatkezelés jelentoségét, a perszonális rizikó sajátosságait, a technikai
fejlodés, modernizálódás munkahigiénés következményeit!
9. A munkahelyek, munkakörnyezet általános és speciális kialakítottságbeli
követelményei, minimális kockázattal való muködtetésének lehetoségei, az
egészségkárosodás és/vagy egészségkockázat kizárását, mérséklését eredményezo
foglalkoztatási sajátosságok, a megfelelo munkavállalói attitud.
10. Az egyéni védoeszközök fobb jellemzoi, a minosítésükkel, az elrendelésükkel,
alkalmazhatóságukkal, a használatukkal, tárolásukkal, ellenorzésükkel kapcsolatos
követelmények, az igénybevétel bizonyos korlátai.
11. A megterhelés és igénybevétel munkafiziológiai jelentosége, a fiatalkorúak, a
nok, terhes nok és az idoskorúak, korlátozott munkavégzo képességuek foglalkoztathatósági
sajátosságai.
12. A szellemi-, a könnyu-, a közepesen nehéz és a nehéz fizikai munkavégzés
higiénés, munkafiziológiai sajátosságai, a személyes expozíció mértékét befolyásoló
jellemzoi, a munkahelyi klimatikus terhelések, -ártalmak és azok prevenciójának
lehetoségei.
13. Az egyoldalú megterhelés, az alul-és túlterhelés foglalkozási ártalmai, és azok
prevenciós lehetoségei, az ergonómia munkahigiénés szerepköre, a pszichoszociális
kóroki tényezok jelentosége.
14. A változó nyomású körülmények közötti munkavégzés veszélyei, a keszon
ártalom prevenciójának sajátosságai.
15. A nem ionizáló sugárzások munkahigiénés jelentosége, a velük kapcsolatos
foglalkozási ártalmak prevenciója, az ún. "monitoros" munkakörnyezet egész
ségvédelmi specifikációi.
16. Az ionizáló sugárzások munkahigiénés jelentosége, a velük kapcsolatos
foglalkozási ártalmak prevenciója.
17. A lokális és egész testre ható vibrációs ártalmak jellege, prognózisa, a kerülendo
foglalkozási interakciók típusai, az ilyen jellegu foglalkozási betegségek megelozése.
18. A zaj okozta foglalkozási ártalmak jellege, következményei, és azok prevenciójának
komplexitása.
19. A munkahelyi porártalmak kóroki tényezoi, a szervetlen-és szerves porok,
faporok, mesterséges ásványi rostok expozíciós jelentosége és egészségkockázatának
prevenciós mérséklése.
20. A foglalkozási toxikológiai ártalmak általános jellemzoi, az egyideju expozíciók
interaktív kölcsönhatásai, a veszélyes anyagok használatának munkahigiénés
követelményei, a foglalkozási mérgezések megelozési lehetoségei, a toxikológiai
tájékoztatásjelentosége. .
21. Világítsa meg a karcinogén hatású munkakörnyezeti expozíciós ágensek
jelentoségét, a primér prevenciós $pecifikációit, a kémiai biztonság munkáltatói,
munkavállalói feladatait!
22. Ismertesse a lúg-és savmérgezések, fémek, az asfixiás gázok, a toxikus-és
ingerlo gázok használatának munkahigiénés követelményeit, a velük kapcsolatos
foglalkozásai ártalmak megelozési lehetoségeit!
23. Vázolja a szerves komponensu vegyi expozíciós ártalmakat, a muanyagok, a
herbicidek, az inszekticidek, a raticidek egészségkárosodástól mentes, minimális
kockázatú eloállításának, használatának munkahigiénés sajátosságait, a vonatkozó
megelozési módozatokat!
24. A gyakoribb mikrobiológiai jellegu foglalkozási ártalmak kóroki tényezoi, a fertozo
betegségek járványtani alapjai, a vírusok, baktériumok, gombák, a fontosabb
munkahigiénés vonzatú biológiai kóroki tényezok (egysejtuek, paraziták, férgek, stb.)
foglalkozásegészségügyi jelentosége, az ilyen eredetu ártalmak, a foglalkozási
borbetegségek megelozésének spektruma.
25. A munkahelyi elsosegélynyújtás alapjai, a sérülések, mérgezések érintettjeivel
kapcsolatos teendok, az újraélesztés lehetoségei, laikus megvalósíthatósága, a
szakellátás igénybevételével kapcsolatos teendok, az ezirányú munkáltatói,
munkavállalói kötelezettségek.