Kijárati utak                Pánik illeni        Különösen veszélyes

Biztonsági                   világítás            munkaterületek világítása

világítása

Tartalékvilágítás

Az üzemi világítás megszűnése esetén lehetővé tegye az alapvető látást.

Biztonsági világítás

Veszélyes tevékenység befejezésének, és a helyiség, biztonságos elhagyásának látási feltételeit biztosítja.

Helyettesítő világítás

A szokásos tevékenység folytatásához szükséges látási feltételek biztosítása.

Kijárati utak biztonsági világítása

A menekülés útvonalának felismerhetősége.

Pánik elleni világítás

Lehetővé teszi az olyan helyre való eljutást, ahonnan egyértelműen felismerhető menekülési útvonal érhető el. Célja, hogy csökkentse a pánik kitörésének valószínűségét, és hogy a helyiség használóinak lehetővé tegye a kijárati utak biztonságos elérését, és megfelelő látási feltéteket biztosítson a tájékozódáshoz.

Különösen veszélyes munkaterületek világítása

Lehetővé teszi a leállítási munkák biztonságos elvégezését.

37. Mi a helyettesítő világítás és mi a pánik világítás.

Helyettesítő világítás

A szokásos tevékenység folytatásához szükséges látási feltételek biztosítására létesített tartalékvilágítás.

Pánik elleni világítás

A biztonsági világítás azon része, amely lehetővé teszi az olyan helyre való eljutást, ahonnan egyértelműen felismerhető menekülési útvonal érhető el. Célja, hogy csökkentse a pánik kitörésének valószínűségét, és hogy a helyiség használóinak lehetővé tegye a kijárati utak biztonságos elérését, és megfelelő látási feltéteket biztosítson a tájékozódáshoz.

38. Biztonsági jelzések felismerési távolsága.

Biztonsági jelzések

Fényforrások

5 s-on belül elérik az előírt megvilágítás érték 50 %-át, és 60 s-on belül pedig a teljes értéket.

Színek

Feleljenek meg az ISO-nak.

Fénysűrűség

Legalább 2 cd/m² legyen.

Fénysűrűség eloszlás

A legnagyobb és legkisebb fénysűrűség ne legyen nagyobb, mint 10:1. A fehér, és a színes felületek aránya ne legyen kisebb, mint 5:1, és ne legyen nagyobb, mint 15:1.

Biztonsági jelzések felismerési távolsága

A legnagyobb felismerési távolság

d = s ´ p

ahol:     d - a felismerési távolság;

p - a piktogram függőleges mérete;

s - megvilágított jel esetén 100; világító jelzés esetén 200.

39. Világítási berendezések rendszer szerinti csoportosítása.

Lámpatest meghatározása: készülék a lámpa vagy lámpák fényének elosztására, szűrésére vagy átalakítására. Az MSZ a lámpából és lámpatestből álló készüléket világítótestnek nevezi.

Lámpatestek csoportosítása

Alkalmazási terület szerint: belsőtéri és szabadtéri lámpatestek.

Fényforrások szerint: izzólámpás, fénycsöves, kisülőlámpás stb.

Érintésvédelmi szempontból: I érintésvédelmi osztályú (védővezető csatlakoztatására alkalmas szerkezet van), II érintésvédelmi osztályú (megerősített, vagy kettős szigetelése van), III érintésvédelmi osztályú (érintésvédelmi törpefeszültségű).

Érintés és idegen test behatolása elleni védettség, valamint a víz és pára behatolása elleni védelem az IPXX jelek szerint.

A szerelés helyének gyúlékonysága szerint: - gyúlékony anyagra közvetlenül szerelhető és - gyúlékony anyagra közvetlenül nem szerelhető.

Fénytechnikai szempontból: - a fényeloszlási görbék alakja és - a fényeloszlás jellege szerint osztályozhatók.

Lámpatestek kápráztató hatását azok fénysűrűség-eloszlása alapján értékelhetjük. A fényeloszlási görbék, s a lámpatest geometriai méretei alapján a lámpatest fénysűrűség-eloszlása számítható:                     L(g)=k´I(J)/A(g)

Ahol:           L(g) a lámpatest felületének (g) irányú fénysűrűsége;

                   K fényáramszorzó, a fényforrások klm-ben kifejezett mérőszáma;

                   I(J) a fényeloszlási görbe (J) irányú fényerőssége;

                   A(g) a lámpatest felületének (g) irányú vetülete.

Káprázáskorlátozás értékeléséhez a számításokat - amennyiben számítógépes program nem áll rendelkezésre - táblázat alapján célszerű elvégezni.

40. Helyiségek természetes és mesterséges világításának kapcsolata, oldalvilágított belső terek helyes lámpatest elrendezése.

A lámpatestek elrendezése általában „építészi szimmetriát" tükröz. A falak mellett általában szekrények, bútorok vannak, a világítási berendezések elhelyezésénél ezt a sávot kihagyhatjuk.

A lámpatestek elhelyezésének legfőbb szabálya, hogy nem kápráztathatnak. Ezért, a lámpatest hossztengelye legyen párhuzamos a fő nézési iránnyal. Ha nem határozható meg a fő nézési irány, p1.: nagyteres irodák, óvodai foglalkoztatók, akkor a lámpatest hossztengelye legyen párhuzamos az ablakkal.

Mesterséges világítás illeszkedjen a természeteshez.

A lámpatesteket az oldalvilágítókhoz közelebb helyezik el.

A természetes megvilágítás eloszlása oldalvilágított helyiségekben mindig aszimmetrikus.

Oldalvilágított helyiségekben a lámpatesteket egyéb előírás hiányában az ablaksíkkal párhuzamosan kell elhelyezni. A természetes világításhoz való illesztés miatt eltolva kell szerelni a lámpatesteket.

Természetes világításhoz illesztett mesterséges világítás megvilágítás eloszlása.

41. Gépek beépített világítása

Megvilágítás

A munkaterület megvilágítása érje el az E_av= 500 lx értéket. Ha védőszemüveg szükséges, a megvilágítás megállapításánál a védőeszköz fényelnyelő képességét (t) figyelembe kell venni (Eavt)                                 Eavt³Eav/t

A megvilágítás térbeli egyenletessége                         e1=Emin/Eav³0,7

A környezet és munkaterület átlagos megvilágításának aránya feleljen meg az:

E környezet / E_av ³0,3

Fényirány

A világítás iránya segítse elő a jó láthatóságot.

A fény minősége

Alkalmasak legyenek a gépi munka által megkövetelt színek megkülönböztetésére, a fényforrás színhőmérsékleti csoportja, legyen semleges (S).

A fényáram időbeli egyenletessége

Fényforrásai ne hozzanak létre sztroboszkóphatást, a fényáram hullámossága ne legyen nagyobb, mint 0,l.                              (Fmax-Fmin)/ Fmin£0,1

Fényforrások legyenek rázásállók, biztonságosan működjenek.

Lámpatestek legyenek összhangban a géppel, rázásállóság.

Felszerelést úgy kell, hogy:

• teljes munkaterületet bevilágítsák;
• ne okozzanak zavaró hatást a munkaterületen;
• ne jelentsenek veszélyt a kezelőre;
• a legkisebb értéken tartsák a technológiából bekövetkező szennyeződést
• tegyék lehetővé az egyszerű fényforráscserét, könnyű javíthatóságot.

Üzemkészség. A gép beépített világítási berendezésének meghibásodása veszély helyzetet idézhet elő, a beépített világítást több (fényforrással) lámpatesttel kell kialakítani, független tápforrásról kell működtetni. A világítási berendezés a gép kikapcsolt állapotában is működtethető legyen.

Felülvizsgálatok. A beépített világítással ellátott gép gyártójának:

• mérnie kell a munkaterület megvilágítását;
• értékelnie kell a munkaterület megvilágításának egyenletességét;
• a munkaterület és a környezet átlagos megvilágítását

Megtekintéssel ellenőriznie kell, hogy a káprázás elleni védelem, a színvisszaadás, a színhőmérséklet megfelelőek-e. A világítási berendezésről vizsgálati jegyzőkönyvet kell készítenie.

A használattal kapcsolatos kötelezettségek. Világítási berendezés működését évente legalább egyszer ellenőrizni kell. A jegyzőkönyv alapján a szükséges intézkedéseket, tisztításokat, karbantartásokat el kell végezni.

42. Helyiségek és berendezések helyes színezésének szempontjai, biztonsági alak és színjelek.

43.Ismertesse az additív és a szubtraktív színkeverést.

A természetes fényt összetevőire bonthatjuk. Az egyes részek külön-külön is vizsgálhatók, a mérhető sugárzott teljesítmények [spektrális teljesítniény] adják a vizsgált sugárzás spektrális teljesítményeloszlását. Az egyes spektrumrészeket fehér ernyőre vetítve a szivárványban is megfigyelhető színek jelennek meg. A színek rövid hullámú részét ibolyának, a látható leghosszabb hullámhosszúságú sugárzást pedig vörösnek fogjuk látni. Közbül helyezkednek el a szivárvány színei, az un. természetes tarka színek.

A tárgyaknak az emberi szem, a tárgyról szembe jutó sugárzás spektrális összetétele alapján tulajdonít színeket. Az, hogy egy tárgy mit képes reflektálni, függ a megvilágító sugárzás spektrális összetételétől és a tárgy spektrális reflexiós tényezőjétől.

Természetes fényben a füvet zöldnek látjuk, mert mind a zöld sávnál rövidebb, mind a hosszabb hullámhosszúságú sugárzást elnyeli, Szemünkbe csak a visszavert "zöld színű" sugárzás jut.

Additív színkeverésnek nevezzük a spektrumrészek egymásra vetítéses összegezését. Vörös, zöld, kék alapszínből kettőt- kettőt egymásra vetítve:

vörös + zöld = sárga,  kék + vörös = bíbor

Az alapszínek egyike sem állítható elő két másik szín addiciójaként.

Szubtraktív színkeverés esetén a teljes spektrumból szűrők segítségével elnyeletjük a spektrum nem kívánt részeit.

A biztonsági alak és színjeleknél a színek dominanciája csökken. Régebben a kizárólag színt mutató jelzőkben egyre több helyen jelennek meg a kiegészítő alakjelek, pl.: futó alak a közlekedést irányító jelzőlámpákban, a tartalékvilágítások esetén a kijáratjelzőknél a zöld alapszínben is megjelennek a nemzetközileg egyeztetett jelek, pl.: zárt térből kimutató nyíl.