15. Kiegyenlített szellőzés fogalma. A kiegyenlített szellőzés kialakításának módja. Alkalmazási területe.

Kiegyenlített szellőzés

A kiegyenlített szellőzésnél a helyiségben kialakuló légnyomás gyakorlatilag megegyezik a környezet levegőjének nyomásával Ezt az ideális állapotot nehéz beállítani, gyakorlatilag mindig számolni kell egészen kis mértékű túlnyomás vagy depresszió fellépésével.

Ezért a kiegyenlített szellőzést a különösen ártalmas szennyező anyagoknál ne alkalmazzuk. Viszont igen jól alkalmazható meleg elvezetésénél, tömegtartózkodási helyek szellőztetésénél és általában mindenütt, ahol a szennyező anyagok szervezetlen be- vagy kiáramlása következményekkel nem járhat.

A kiegyenlített szellőzés feltétele, hogy a befúvott és az elszívott levegő térfogatárama egyenlő legyen, vagyis

V_be=V_el

A kiegyenlített szellőzési rendszer előnye, hogy:

-         a levegő befúvása és elszívása sokkal egyenletesebbé tehető, mint az előző esetekben (túlnyomásos, depressziós);

-         a szervezetlen be- és kiáramlás kismértékű;

-         ezek következtében a huzatjelenségek kisebb mértékűek.

További előny, hogy a téli légpótlásnál a befúvási hőmérséklet kisebb. Ez utóbbi természetesen abból következik, hogy kiegyenlített szellőzésnél a bevezetett és az elszívott levegő mennyiségét egyezőnek vesszők fel. Amíg a túlnyomásos és a depressziós szellőzésnél a feladat gyakran egy berendezéssel is megoldható, addig a kiegyenlített szellőzéshez két berendezés (két ventilátor) szükséges. E látszólagos hátrányt azonban a magasabb igényeket kielégítő diszpozíciós lehetőség - , meghatározott helyről való levegővételezés, szervezett kifúvás, levegőszűrés, fűtés, egyenletesebb légelosztás, recirkulációs lehetőség - messze felülmúlja.

A befúvóberendezés centrális vagy decentralizált kivitelben (termoventilátorok), az elszívóberendezés azonban általában csak centrális elrendezéssel készül. A légpótlásról a túlnyomásos és a depressziós szellőzésnél elmondottak értelemszerűen itt is felhasználhatók.