Hatósági felügyelet alá tartozó, legfeljebb 25 bar legnagyobb megengedhető nyomású nyomástartó edényen legalább 2.5, ezt meghaladó nyomású edényen legalább 1.5 pontossági osztályú nyomásmérőt kell használni.
A manométert évenként legalább egyszer ellenőrző vizsgálatnak kell alávetni.
Ha a manométer nyomásmentes állapotban nem a számlap 0 pontján áll, vagy ha az ellenőrző manométerhez képest több mint ±3% eltérést mutat, ki kell kicserélni.
Elhelyezése biztosítsa az ellenőrzés lehetőségét.
A manométeren a legnagyobb megengedhető nyomást piros színű vonallal kell megjelölni.
25. Ismertesse a kazánok folyadékszintjének közvetlen ellenőrzésére szolgáló szerelvényeket, felszerelésüket, üzemi ellenőrzésüket, valamint a vonatkozó előírásokat.
A kazándob égéstermékekkel még érintkező legfelső alkotóját tűzvonalnak, a kazándobban lévő vízszint helyzetét vízvonalnak nevezik. A vízvonalnak 10cm-rel magasabbnak kell lennie a tűzvonalnál.
A tényleges folyadékszint helyzetének ismerete biztonsági okokból és a tényleges töltetmennyiség ismerete miatt fontos.
Folyadékszint mutató
Fűtött tartályok esetében kiemelten fontos, mert a folyadékszint csökkenése következtében meg nem engedhető hőmérsékletre melegedhet, vagy a töltet bomlást szenved és így robbanást okozhat.
1. Közvetlen működésű folyadékszintjelzők:
Az edény folyadékterével közvetlenül összekapcsolt, készülhet:
- sík, rovátkolt, sima vagy alakos üvegű,
- üvegcsöves,
- csillámlemezes kivitelben.
Üvegcsöves folyadékszint-mutató
Kisnyomású berendezéseknél és tároló tartályoknál használják. Bekötése a folyadékszint maximuma és minimuma fölött ill. alatt történik, a közlekedő edények elve alapján működik.
Mágneses folyadékszint-mutató
Vegyipar alkalmazza, ha a töltet kiáramlása veszélyt okozhat. Nem mágnesezhető anyagból készült csőben, egy úszóban mágnes van. Az úszó csöve mellett üveg csőben üres acélgolyó lebeg folyadékban, amit a mágnes visz magával.
Üveghasábos, Klinger-féle folyadékszint-mutató
Nagynyomású és magas hőmérsékletű folyadékoknál is biztonságos. Hasonlatos az üvegcsöveshez de itt fém csőbe van befogva az üveghasáb.
26. Ismertesse a lehozott folyadékszint-mutató szerkezeteket, előnyüket, hátrányukat, alkalmazási területüket valamint a vonatkozó hatósági előírásokat!
A kazándob égéstermékekkel még érintkező legfelső alkotóját tűzvonalnak, a kazándobban lévő vízszint helyzetét vízvonalnak nevezik. A vízvonalnak 10cm-rel magasabbnak kell lennie a tűzvonalnál.
A tényleges folyadékszint helyzetének ismerete biztonsági okokból és a tényleges töltetmennyiség ismerete miatt fontos.
Folyadékszint mutató
Fűtött tartályok esetében kiemelten fontos, mert a folyadékszint csökkenése következtében meg nem engedhető hőmérsékletre melegedhet, vagy a töltet bomlást szenved, és így robbanást okozhat.
2. Közvetett működésű folyadékszintjelzők:
Az edény folyadékszintjét egy kiegészítő készülék segítségével mutatják, lehetnek:
- közvetítő folyadékkal működők,
- mechanikus, vagy villamos berendezésűek, illetve fizikai jellemzők mérésén alapulók,
- radioaktív elemeket tartalmazók.
Tükrös lehozás
Fent elhelyezett üvegcsöves v. üveghasábos folyadékszint-mutató elé 45°-os tükröket helyeznek el. Kis szintkülönbség, v. egy más elven működő mellett alkalmazható, mert a tükrük piszkolódnak és nagy távolságban már túl kicsi a kép.
Folyadékos lehozás
Leggyakoribb eljárás. A gőz és víztérbe (elzárható fejekkel) kötött hosszú csővezeték nyúlik le a kezelőszinten lévő mérőfejhez. A mérőfej egy „u” alakú cső, a víztől nehezebb, színes, azzal nem keveredő folyadékkal töltve. A gőzoldali fejben lecsapódó gőz állandó vízszintet biztosít, mert a lecsapódott gőz az edénybe visszafolyik. A vízoldali csőben a vízszint az edényével egyezik. Ha nő a vízszint az edényben, a színes folyadék lejjebb szorul. Egymagában alkalmazni nem szabad, gyakran össze kell hasonlítani a közvetlen folyadékszint-mutatóval, előnye hogy szinte bárhová elhelyezhető.
Úszógolyós lehozás
Egy úszóházba helyezett úszó mozgat egy tengelyen át acél drót segítségével a kezelőszinten egy mutatót. Nagy nyomás esetén a tengely szoros tömítése fékezőleg hathat.
Lengőtartányos lehozás
A kazán vízterébe hátulról bekötött hosszú csövön keresztül egy közepes vízállásnál kiegyensúlyozott kis tartály van, amely magasabb vízállás esetén nehezebb és a kezelőszinten egy mutatót elmozdít spirálrugón keresztül. Előnye, hogy a nyomás alatti térből semmi nincs kivezetve, ezért nagynyomásnál is biztonságos.
Vannak még:
Elektromos szondás folyadékszint-mutató
1. - Mérőedény, 2. - Elektromos szonda.
Izotópos folyadékszint-matató
1. -Üzemi tartály, 2. -Mérőedény, 3. -Izotóp, 4. -Érzékelőfej, 5.-Relé, 6. Jelzőlámpa.
31. Ismertesse a szilárd tüzelőanyagok (darabos-, és porszén) biztonságos, tartósidejű tárolását!
32. Ismertesse a folyékony tüzelőanyagok biztonságos lefejtését, a tárolótartály kötelező szerelvényeit, valamint a tartály tisztításának biztonságát!
33. Rajzoljon egy légtartányt, ismertesse kötelező szerelvényeit, valamint az elhelyezésére, karbantartására vonatkozó előírásokat!
34. Ismertesse egy „házi” víznyomáspróba biztonságos elvégzését.
A használati engedély megújítását célzó eljárás
Minden nagy-, és középveszélyességű nyomástartó edény, valamint az „A" felügyeleti osztályba tartozó kazán, meghatározott idejű használati engedélyt kap. Az engedély megszűnése előtt 30 nappal megújítását kérni kell.
Előfeltétele a szerkezeti vizsgálat, nyomáspróba és a nyomáshatárolók ellenőrzése.
Közép- és nagyveszélyességű nyomástartó edénynél, engedély alapján az időszakos vizsgálatokat az üzembentartó is elvégezheti. 15 napon belül a vizsgálatok bizonylatolt jegyzőkönyveit a hatósághoz el kell juttatni.
Használati engedélyt indokolt esetben a hatóság 6 hónapi időtartamra, a Kazánfelügyeleti Főosztály 12 hónapi időtartamra a fenti vizsgálatok hiányában is megújíthatja.
Nyomáspróba
A hatósági nyomáspróba megtartásának előfeltétele:
- 3 hónapnál nem régebbi sikeres eredményű hatósági szerkezeti vizsgálat,
- sikeres bizonylatolt házi nyomáspróba.
Célja, hogy nem mutatkozik-e tömörtelenség, maradó alakváltozás, repedés.
A nyomáspróbához valamennyi nyílást, csatlakozást a próbanyomás nagyságának megfelelő szilárdságú záróelemmel kell ellátni.
A nyomáshatárolók csonkjait - egy kivételével - le kell zárni. Egy csonkon a biztonsági szelepet a próbanyomás értékénél 5%kal nagyobb nyitónyomásra kell beállítani, vagy más módon kell gondoskodni a próbanyomás lehatárolásáról. 1 db üzemi és 1 db ellenőrző nyomásmérőt kell egy háromjáratú csap vagy szelep csatlakozóira felszerelni.
A nyomáspróbánál használt szivattyúnak azonnal elzárhatónak és fokozatos nyomásnövelésre alkalmasnak kell lennie.
Berendezések próbanyomásának értéke:
- NYEBSZ szerint,
- KBSZ szerint,
ahol:
pp- a próbanyomás (bar. túlnyomás),
pe- az engedélyezési nyomás (bar. túlnyomás),
Rm20- a megengedhető feszültség 20 °C-on,
Rmt - a megengedhető feszültség a tervezési hőmérsékleten.
Ha az engedélyezési nyomás 4 bar túlnyomásnál kisebb, a próbanyomás legalább 1 bar-ral nagyobb legyen, mint az engedélyezési nyomás.
A nyomóközeg általában víz, ritkábban semleges gáz.
A nyomáspróba sikeres és a berendezés biztonságtechnikai szempontból üzemképes, ha:
- a próbanyomást tömören tartja,
- a lemezillesztési helyeken, a szegecskötéseknél, csavarkötéseknél szivárgás nincs,
- a lemezfelületek épek,
- a szerelvények, a fedelek tömörek,
- rendellenesség nem észlelhető.
A nyomáspróba eredményét a hatóság a gépkönyvhe bejegyzi, rögzíti eljárása adatait, műszaki megállapításait; minősíti a nyomáspróba eredményét, rendelkezik a teendő intézkedésekről, megadja a használati engedélyt. Sikertelen vizsgálat esetén elrendeli a nyomáspróba megismétlését.
35. Ismertesse a hatósági eljárások rendszerét.
Gyártás, javítás, üzemeltetés, biztonságtechnikai jellegű hatósági engedélyezéseit, vizsgálatait és ellenőrzéseit értjük.
Elsőfokon az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet, Kazánfelügyeleti Főosztálya, másodfokon az Országos Energiagazdálkodási Hatóság látja el.
A hatósági eljárások a következők:
- Gyártásengedélyezési eljárás,
- Biztonságtechnikai behozatali engedélyezési eljárás,
- Gyártóművi eljárás,
- Felállítási engedélyezési eljárás,
- Használati engedélyezési eljárás,
- Átalakítási engedélyezési eljárás,
- Javítási engedélyezési eljárás,
- Eljárás robbanások, sérülések alkalmával.
36. Ismertesse egy légtartány helyszíni vizsgálatának lefolyását.
A berendezés gyártása, üzemeltetése, meghibásodása során hatósági helyszíni vizsgálatok kellenek. A hatóság megtagadhatja a vizsgálatot, ha annak műszaki, személyi, tárgyi, adminisztratív feltételeit nem kielégítően biztosítják, a vizsgálat folyamatos elvégzését hiányosságok több mint egy órán át akadályozzák.
A legfontosabb hatósági vizsgálatok:
- szerkezeti vizsgálat,
- berendezés nyomáspróbája,
- biztonsági szelepek (nyomáshatárolók) vizsgálata.
Szerkezeti vizsgálat
A berendezést le kell állítani és le kell hűteni, hogy -5 °C és +45 °C között legyen. Le kell választani más berendezésektől, ezután szabad tisztítás, szerelés, javítás, vizsgálat céljából bemenni, ha a töltetmaradék nem káros, vagy robbanásveszélyes.
Berendezést kívül-belül tisztítva, száraz állapotban, belül és a varratok környezetében fémtisztán kell bemutatni. Új berendezést bevonattal ellátni nem szabad. A burkolatot, szigetelést 15 évenként kell lebontani a szerkezeti vizsgálathoz. Külső felületéről a festéket nem szükséges eltávolítani, csak ha a berendezés állapota alapján a vizsgálatot végző elrendeli.
Vizsgálandó részt hozzáférhetővé kell tenni, leszerelhető szerkezetet amely gátolja a vizsgálatot el kell távolítani, a vizsgálatot zavaró más munka nem végezhető.
Rendelkezésre kell bocsátani minden okmányt, adatot, bizonylatot, naplót. Biztosítani kell eszközöket (létrát), műszereket, mérőeszközöket, szerszámokat, világítóeszközt, egyéni védőeszközt, öltözködési és tisztálkodási lehetőséget.
A vizsgálat célja, annak megállapítása, hogy a kivitelezés ill. a berendezés állapota kielégíti-e az engedélyek, szabályzatok, szabványok követelményeit. Kiterjed a berendezés szerkezeti elemeinek és felületeinek ellenőrzésére.
Az új berendezés szerkezeti vizsgálata a gyártóművi eljárás során a gyártóműben történik, a gyártás valamely fázisában, szigetelés, burkolás előtt.
A hatóság egyezteti a berendezést a műszaki iratanyaggal, ellenőrzi a nyomással terhelt részek fő méreteit, felülvizsgálja az anyagok szakértői és műbizonylatait; majd egyezteti azokat a felhasznált anyagokkal. Ellenőrzi a varratkészítést.
Új berendezésnél, ha az felállítás engedélyezési eljárás alá tartozik, a szerkezeti vizsgálat a felállítás helyén fejeződik be, ahol a hatóság meggyőződik a felállítás szabályszerűségéről, ellenőrzi a biztonsági és üzemi szerelvényeket, kezelőjárdákat, lépcsőket, létrákat, korlátokat, kapaszkodókat.
A használt berendezés szerkezeti vizsgálatára a használati engedély megújítását célzó eljáráskor kerül sor. A vizsgálat azonosítással kezdődik, a berendezésen levő adatok, a gépkönyv, az eljárási kérelemben szereplő adatok egyeztetésével. Megszemlélik kívülről, hogy az alapozást, a biztonsági berendezések kivitelét és állapotát. Megvizsgálják kívül-belül a tartány lemezeit, csatlakozó szerelvényeit.
A vizsgálatot végző a bemaródásokról lenyomatot készíttethet, a lemezeket megfúrathatja, a hőszigetelést lebontathatja, lemezrészekből szövetszerkezeti vagy elridegedési vizsgálatokhoz kivághat; elrendelheti a varratok röntgenvizsgálatát.
Vizsgálati jegyzőkönyvet kell kiállítani. Be kell jegyezni az észrevételeket, amelyek a berendezés üzembiztonságát veszélyeztetik vagy befolyásolják, a tett előírásokat, adott utasításokat, valamint a vizsgálatot végzőnek a nyomáspróba megtartására vonatkozó döntését.
Nyomáspróba
A hatósági nyomáspróba megtartásának előfeltétele:
- 3 hónapnál nem régebbi sikeres eredményű hatósági szerkezeti vizsgálat,
- sikeres bizonylatolt házi nyomáspróba.
Célja, hogy nem mutatkozik-e tömörtelenség, maradó alakváltozás, repedés.
A nyomáspróbához valamennyi nyílást, csatlakozást a próbanyomás nagyságának megfelelő szilárdságú záróelemmel kell ellátni.
A nyomáshatárolók csonkjait - egy kivételével - le kell zárni. | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
