D-5. Ismertesse a teherfelvevő eszközöket, a főbb baleseti veszélyforrásokat és a kiküszöbölésük módját.

       A teherfelvevő szerkezet közül az adott esetben megfelelőt a teher jellemző alapján lehet kiválasztani.

A megnyilvánulás és az ok adja a kiküszöbölés módját!

3. rész 6. Mi a daru acélszerkezetének, elektromos berendezésének és a darupályának a feladata, és melyek a kapcsolódó biztonságtechnikai követelmények?

A daru acélszerkezetének rendeltetése a daru gépészeti és villamos berendezéseinek alátámasztása; a darura való feljutás lehetővé tétele; a darura ható erők felvétele és továbbítása a darupályára; a daru geometriai méreteinek megvalósítása; a kezelést, a karbantartást igénylő részek megközelíthetőségének biztosítása. Ezekkel szemben támasztott követelmények:

·        járófelületek csúszásgátló kialakításúak,

·        kellő szélességűek és szabad magasságúak,

·        leesés ellenbiztosító, kéz-, és térd-, valamint lábléccel ellátott korlátokkal határoltak, létra esetén háttámasszal ellátottak,

·        a feljáróknak bizonyos maximális szintkülönbségenként pihenővel ellátottaknak kell lenniük.

A darun a külső villamosenergia-hálózatból nyert energiát el kell juttatni a daru különböző energiafogyasztóihoz. A legfőbb gondot az okozza, hogy a nagy áramerősségű villamos energiát:

·        egymástól távolodó, egymáshoz jelentékeny távolságból közlekedő,

·        egymáshoz képest körbe forgó,

·        egymáshoz képest számottevő nagyságú szögelfordulást végző részekre kell biztonságosan eljuttatni.

Az egymáshoz képest haladó mozgást végző egységek közötti villamos energia-átvitelre általában kétfajta megoldást alkalmaznak: csupasz vezetéket és áramszedőt vagy hajlékony kábelt.

Az egymáshoz képest körbe forgó részek közötti áramátvezetés elvi megoldása a csúszógyűrű és a kefe.

Az egymáshoz képest számottevő nagyságú szögelfordulást végző részek közötti áramvezetés eszköze a hajlékony kábel vagy a csúszógyűrű és a kefe.

A darupálya biztonságtechnikai szerepe a darun jelentkező erőhatások biztonságos átvétele és átadása az épület teherviselő elemeire vagy a talajra oly módon, hogy e közben meg nem engedhető maradandó és rugalmas alakváltozást sem maga, sem a daru ne szenvedjen.

A daru mozgási útjának határolásával a daru pályaelhagyása és az ebből származó baleseti veszélyek megelőzhetők. A mozgási út határolásának eszköze a végütköző.

A darupálya szerkezei részei: sín, sínfelfogás és a sínalátámasztás.

A darupálya kiegészítő részei: végütköző és az esetleges fülek a daru lehorgonyzására.

A darupályában a hőtágulás felvételére dilatációs hézagokat kell kiképezni.

DARUK 7. Ism.sse a daruk és teherfelvevő eszk.ök általános bizt.tech köv.eit

A teherfelvevő szerkezet közül az adott esetben megfelelőt a teher jellemző alapján lehet kiválasztani.

D-8. Ismertesse az emelőgépek tervezésére, létesítésére vonatkozó biztonságtechnikai előírásokat!

Az emelőgépek tervezésére és létesítésére vonatkozó általános biztonságtechnikai előírásokat az MSZ 19170 szabvány tartalmazza.

A daru fő műszaki jellemzői a vonatkozó szabványoknak megfelelőek legyenek. A szabvány felsorolja azokat a szerkezeti elemeket, amelyeket további , megnevezett szabványok szerint kell kialakítani. (pl: acélszerkezet, villamos berendezés, daruhorog, hajtás, stb.) A daru fő teherviselő elemei közül a daruhíd, az oszlop, a gém, a láb, a konzol, az alváz, a macskaváz főtartója, a kerékszekrény, a tengely, a csap és a horoghíd szavatolt minőségű anyagból készüljön.

Figyelmeztető táblát, feliratot, jelet kell elhelyezni: -teherbírást jelző táblát, és a “Függő teher alatt…..”, a daru feljáratához: “A darura csak a kezeléssel , karbantartással, az ellenőrzéssel megbízott személy mehet fel.”, vill. Szempontból érintésveszélyes helyekre figy. felirat, jel kell, a daru üzem közben elmozduló részeire sárga-fekete, ferde csíkozás kell.

A hidraulikus berendezésszerkezeti egységein fel kell tüntetni a fő jellemzőit. A kapcsolási rajzot, ill. A körfolyam-tervet csatolni kell a gépkönyvhöz. A hidraulikus szerkezeteket védeni kell a veszélyes és károsa hőhatások, korrózió ellen, a környezeti és klimatikus viszonyok figyelembevételével.

Ha egy hidraulikus körben veszélyes nyomáscsúcs alakulhat ki, nyomáskorlátozóval kell védeni a rendszert a káros túlnyomástól. A hidraulikus berendezés kialakítása olyan legyen, hogy előírás szerinti üzemeltetés esetén ne idézhessen elő veszélyhelyzetet ( ateher lezuhanását, emelőgép feldőlését): -a hidraulikus szerkezet meghibásodása, -a csőtörés vagy tömlőszakadás vagy – az energia –kimaradás. A hidraulika kikapcsolt helyzetben tartsa meg a kikapcsoláskor elfoglalt helyzetet. A szivattyút védeni kell a káros túlnyomástól, a visszaáramlástól. A hidraulikus rendszer bizt.tech. szempontból fontos csővezetékeit méretezni kell az előírt biztonsági tényezőkkel.

A hidraulikus munkahenger dugattyújára, hossztengelyére merőlegesen, legfeljebb a tengelyirányú erő 10%-a hathat.

A hidraulikus berendezés állapotának folyamatos ellenőrzését jelzőlámpákkal és műszerekkel kell lehetővé tenni. Ha a cső szakadása, vagy törése a teher leesését vagy hirtelen süllyedését az emelőgép stabilitásának csökkenését, a gém akaratlan billenésétvagy forgását, valamely elindított mozgás vezérelhetetlenségét okozhatja, akkor közvetlenül a mozgatómotor nyomócsonkján legyen csőtöréskor  működő védőszerkezet, amelynek meg kell akadályoznia a felsoroltak bekövetkezését. Ha a csőtöréskor a munkahenger akaratlan elmozdulása nem balesetveszélyes csőtöréskor működő védőszerkezetként  alkalmazható fojtószelep, amely legfeljebb 0,5 m/s sebességgel engedi le a terhet.

A hidraulikus rendszerbe olyan elemeket kell beépíteni, amelyek a névleges teher 115%-ánál nagyobb teher emelését kizárják. A hidraulikus darun legyen túlterhelésgátló. A változó, 6tm-nél kisebb terhelhetőségű, gémes, hidraulikus daru túlterhelésgátlója helyettesíthető olyan szerkezettel, amely jelez a mindenkori gémálláshoz tartozó névleges terhelés 115 %-ánál nagyobb terhelás fellépésekor.

A villamops emelődob pályájának végén véghelyzetkapcsolót és ütközőt kell elhelyezni. A tartószerkezetet be kell kötni az érintésvédelmi rendszerbe. A tartószerkezet részei fémesen csatlakozzanak egymáshoz. A függőkapcsolót a vill. Vezetéktől függetlenül, 50 kg teher megtartására alkalmas függesztőelemre kell rögzíteni. A A vill. Vezető hordozóelemet(sodronykötelet, láncot) vill. Szigetelő taggal kell megszakítani az érintési magasság felett. Ha a villamos emelődobot több, egymástól független kezelőelemmel vezérlik, ezeket egy egységbe kell összefogni.

Az emelődob üzemkész állapotát a kezelőhelyről jól látható, 3 lámpából álló lámpacsoporttal kell jelezni.

A daru hajtás elemeinek szilárdságát számítással, vagy vizsgálatokkal kell igazolni. A szilárdsági számításban figyelembe kell venni a vizsgálati terheléseket is. A hajtás szerkezeti kialakítása tegye lehetővé elemeinek egyszerű és biztonságos beszabályozását, vmint a gyorsan kopó alkatrészek cseréjét. A hajtás olyan legyen hogy a sebesség változásakor ne következzen be a teher, a teherfelvevő eszköz, vagy a gém akaratlan süllyedése, ill. Az emelőgép mozgása. Az emelőgép vagy a fő hajtóegység energiaellátásának megszűnése esetén valamennyi bekapcsolt hajtás önműködően álljon meg akkor is, ha a vezérlőelemek nincsenek nullhelyzetben. Az energiaellátás visszatérésekor a szerkezet kialakítása akadályozza meg a villamos hajtás önműködő újraindulását, z egyéb hajtások akaratlan indítását. A padlószintről vezérelt gyalogkíséretű emelőgép haladási sebessége legfeljebb 0,8 m/s legyen.  

D-9. Melyek a daruk elemeinek méretezésére vonatkozó előírások?

Biztonságtechnikai szempontból az emelőmű a daruk egyik legfontosabb szerkezeti része, ezért a szabvány határozza meg a kötél, a kötélkorong, a kötéldob méretét és az utóbbi kettőn a kötél felfekvévére szolgáló felület alakját, a terhet rögzítő fékszerkezet biztonsági tényezőjét.

Az MSZ 19170-1 előírja, hogy a daru, mely részeit kell más szabványok szerint méretezni. A daru acélszerkezetét az MSZ 9749 szerint kell tervezni. Ez a szabvány tartalmazza az acélszerkezet üzemi csoportba sorolását (4 csoport van) a terhek és erőhatásokszámításának módját, az anyagok megválasztásánakszempontjait és a megengedett feszültségeket, az általános méretezési előírásokat (statikai, fáradási, alakváltozási, állékonysági) a részletes méretezési előírásokat és az acélszerkezeti elemek szerkesztési előírásait.

A daru gépészeti egységeit az MSZ 9750 szabvány szerint kell üzemi csoportba sorolni a működési idő fokozat és a terhelésfokozat alapján. Az előbbit a gépészeti egység tervezett élettartama alatt működésben töltött órák száma, az utóbbit a rtényleges terhelés és a névleges teherbírás hányadosából számított tényező alapján kell meghatározni. A szabvány egy táblázatban csoportszám értéket is ajánl, különböző esetekre.

A sodronykötél, a kötéldob, és a kötélkorong fő méreteit az MSZ 19170-6 szabvány szerint kell meghatározni. A kötélátmérőt a húzóerő nagysága és az üzemicsoportszám, ill. A kötél fajtájának figyelembevételével lehet kiszámítani.  A kötéldob és a kötélterelő elem beépítési helye és az üzemi csoportszám függvényében.

A daru fékjeinek méretezéséhez szükséges biztonsági tényezőket az MSZ19171-1 szabvány tartalmazza.

A daru egyéb szerkezeti elemeit  (függeszték, emelőhorog, kötél, lánc) ugyancsak különböző szabványok szerint kell kiválasztani.

DARUK 10. Melyek a daruk bizt.i berendezéseire von.ó előírások?

Véghelyzetkapcsolók: Véghelyzetkapcsolót kell alkalmazni az emelőmű felső véghelyzetének határolására. Az emelőmű motorját a horogszerkezetnek a daruszerkezetbe ütközése előtt legalább 200 mm-rel meg kell állítania, ellenkező irányú mozgást (süllyesztést) azonban lehetővé kell tennie.

Véghelyzetkapcsolót kell beépíteni az emelőmű alsó véghelyzetének határolására is, ha annak túlhaladása veszélyes következményekkel járhat (pl.: terhek aknákba való leeresztésekor), illetve ha az üzemi körülmények lehetővé teszik a tehermegfogó szerkezet leengedését a műszaki jellemzők szerinti alsó állás alá.

Kötött pályán mozgó daruk és futómacskáik haladóművét a haladási sebességtől függetlenül általában végálláskapcsolóval kell határolni. A haladómű végálláskapcsolóját úgy kell beállítani, hogy működése, illetve a mozgatómű ezt követő fékezése után a daru vagy a futómacska szélső helyzetében a rugalmas ütközők ne nyomódjanak össze. A kötött pályán mozgó daruk futómacskája esetében általában nem engedhető meg az ütközőbakokra való futás.

A korlátozott szögelfordulású daruk forgatóművének mindkét szélső helyzetét szintén véghelyzetkapcsolóval kell határolni.

Túlterhelésgátló készülékek: Azokon a gémes darukon, ahol szavatolni kell a felborulás elleni biztonságot, a teherbírás túllépésekor túlterhelésgátlónak kell az üzemi mozgásokat megszüntetnie. A túlterhelésgátló működésének küszöbértéke a teherbírás legfeljebb 15 %-kal való túllépése.

A gémes darukon kívül célszerűminden 1 t-nál nagyobb teherbírású darut túlterhelésgátló készülékkel ellátni.

A daruk túlterhelésének megakadályozására alkalmas készülékek két fő csoportra oszthatók:

1. a felemelt teher tömegét érzékelő készülékek

2. a billentőnyomatékot érzékelő készülékek.

Az 1. csoportba tartozó készülékek rendszerint a függesztő- (emelő-) kötélben fellépő húzóerő nagyságát érzékelik, és a megengedettnél nagyobb kötélerő esetén az emelőmotort kikapcsolják.

A 2. csoportba tartozó készülékek gémes darukon alkalmazzák. A teher tömege mellett a billenőgém állásszögét, illetve a gémen mozgó futómacska helyzetét is érzékelik.

A daruk biztonsági berendezéseire vonatkozó előírásokat az MSZ KGST 725 tartalmazza.