6.) A prevenciós intézkedések hatékony megvalósíthatósága szempontjából ismertesse a munkakörnyezeti kóroki tényezők szervezettel való kapcsolatba kerülésének jelentőségeit, a xenobiotikumok fiziológiai jelentőségét, a foglalkozási ártalmak kialakulásának folyamatát.

Az emberi szervezet egészségének folyamatos megléte elválaszthatatlan a természetes és minőségi és mennyiségi jellemzőitől.

Munkakörnyezeti kóroki tényezők:

-        fizikai terhelésből adódó ártalmak,

-        munkafolyamat szellemi - pszichés hatásai,

-        emberi szervezet egyoldalú igénybevétele,

-        munkahelyi klíma (hideg - meleg, nedvesség, szellőzés)

-        fizikai ártalmak: zaj, rezgés, sugárzás, (radioaktív és lézer ártalmai)

-        foglalkozási elektromos hatások

-        vegyi ártalmak

-        fertőzések,

-        porártalom,

-        kombinált (együttes) kóroki tényezők

Mértékét meghatározzák:

-        a behatás intenzitása,

-        a behatás ideje és gyakorisága

A környezeti tényezők bejutása a szervezetbe:

-        diffúz módon (a szervezet egészére hatóan), pl. vibráció, sugárzás,

-        csak bizonyos receptorok útján,

-        egyes szerveket érintve (kéz, bőr, fül)

A kóroki tényező és a szervezet kölcsönhatásának eredményeként vizsgálattal kimutatható az elváltozás, melynek fokozatai:

tünet - tünet együttes - betegség.

Bejutási utak:

-        légutak, nyálkahártya ( por )

-        hallószerv (zaj)

-        kéz, csontok, izületek (vibráció)

-        légutak, bőr (vegyi anyagok)

-        mozgásszervekre (fizikai terhelés)

A kóroki tényezők hatásai:

-        szomatikus (testre ható)

-        pszichés (lélekre ható)

Az expozíciós ágensek a műszaki megoldások ellenére is jelen vannak a munkakörnyezetben. A hatások csökkentésére kollektív és egyéni védelem válhat szükségessé.

7.) A munkahigiénés prevenció komplexitására tekintettel vázolja az expozíciós hatások legalapvetőbb élettani következményeinek jellegét, a fiziológiai folyamatok expozíció mértékére kifejtett hatását, a biológiai perszonális dózis jelentőségét, a fiziológiai interakciós kapcsolatok lényegét.

Azok az expozíciós hatások hatnak a szervezetre, amelyek oda bel-irtottak. A környezeti hatások a bejutás kapuin eljutnak a célszervekhez, melynek következményeként helytől, időtől, egyidejűségtől függően változnak az állapotok.

A szervezet a külső hatás ellenére igyekszik az egyensúlyát fenntartani (érzékelő szervek a receptorok).

Az egészség szempontjából alapvetően fontos:

-        oxigén ellátás (sejtek megújulása)

-        víz        (anyagcsere)

-        tápanyag ellátottság (ion háztartás egyensúlya)

Fiziológiai folyamatoknál:

-        nő az oxigén fogyasztás, (0,25 litertől 3-4 liter/ min)

-        jelentős hőmennyiség is termelődhet,

-        a légzés mélysége és periódusa fokozódik

-        a szívfrekvencia nő (max 180/min értékig, vagy 220-életkor értékig), a perctérfogat 6 szorosáig nőhet (30-35 liter vér/ min9, a pulzustérfogat megkétszereződhet (max 200 ml értékig)

Tápanyagokból származó energia: E = Ehőre + Emunkára + E tartalék

Anyagcsere: energiaátalakulás folyamata.

Az ember energia szükséglete: 7200 KJ/nap (1 óra 300 KJ) + a munkavégzéshez szükséges energia (férfinál 12000 KJ/nap)

Interaktív kapcsolatok^­

A szervezetet a környezetből egyidejűleg több expozíciós hatás éri.

-        az azonos jellegű expozíciós hatások összegződnek                           (additiív hatás)

-        kunön-külön ható, hasonló expozíciós hatások erősítik egymást          (interaktív hatás)

-        az egyik hatása nem fejlődik ki, ez a másikra csökkentő tényező lesz (antagonista interakció)

8.) Mutassa be a munkakörnyezeti egészséget károsító és/vagy veszélyeztető kóroki tényezők megismerésének szubjektív és objektív lehetőségeit, a munkaegészségügyi kockázatkezelés jelentőségét, a perszonális rizikó sajátosságait, a technikai fejlődés, modernizálódás munkahigiénés következményeit.

Lényeges megismerni a foglalkozási megbetegedések vizsgálatakor az expozíciós idő és az hatás intenzitásának mértékét, a válaszreakciók mértékét és az érintettek számát.

Szubjektív tényezők: érzékszervekkel érzékelhető, konkrét hatások, értékeket azonban csak mérés útján (ehet meghatározni.

vizsgáló megfigyelés (A munkahely vizsgálata érzékszervek útján annak megállapítására, hogy milyen expozíciók jelentkeznek.)

technológiai megfigyelés ( a fertőtlenítendő felület legyen résmentes) zajterhelés

fénycső villogása, stroboszkóp hatás észlelése

Amire nincs receptor, azt nem tudom érzékelni p1. elektromágneses sugárzás

Objektív tényezők:

mérési eredmények az érzékelhető és nem érzékelhető meghatározására.

a munkakörnyezet és a környezet monitorozása.

Modernizálódás következményei:

egyre több vegyi anyag kerül felhasználásra és csak 23 félére van határérték megállapítva, legnagyobb veszély a kemizálódás,

számítógépek hatásaival is számolni kell,

nő az információs terhelés,

az elektronikus szmog hatása nő,

bizonyos anyagok szervezetre gyakorolt hatása még nem ismert, ezért ellenük a védekezés nehéz, (pl. elektromágneses sugárzás)

9) A munkahelyek, a munkakörnyezet általános és speciális kialakítottságbeli követelményei, minimális kockázattal való működtetésének lehetőségei, az egészségkárosodás és/vagy egészségkockázat kizárását, mérséklését eredményező foglalkoztatási sajátosságok, a megfelelő munkavállalói attitűd.

Munkahely és munkakörnyezet kialakításának követelményei:

- új üzemet ipari zónája lehet telepíteni. A munkahely telepített vagy változó lehet, de mindig építészeti előírásokkal létesülnek,

ha szükséges, akkor megfelelő védőtávolságot kell biztosítani, ez a levegő szennyeződés, zaj mértékétől függően 100-1000 méter is lehet.

üzemen belül az összes műhely alapterülete ne legyen nagyobb mint az üzem területének 30-35 %-a.

- biztosítani kell a megközelíthetőséget,

megfelelő minőségű és mennyiségű ivóvizet kell biztosítani,

gondoskodni kell a szennyvizek gyűjtéséről, ártalmatlanításáról és elvezetéséről,

a keletkező hulladék összegyűjtéséről és ártalmatlanításáról úgy, hogy a a dolgozók egészségét és a környezetet ne veszélyeztethesse,

a veszélyes hulladékot az előírások szerint kell kezelni,

megfelelő légcserét kell biztosítani,

biztosítani kell a munkaterületeket, műhely belmagasság 3 m-nél kevesebb nem lehet,

megfelelő padozatot, világítást, szellőzést, fűtést, vészkijáratot kell kialakítani, szociális létesítményeket kell építeni,

a szakhatóságokat (ANTSZ, Tűzoltóság, Építési Hatóság stb.) is be kell vonni a jogszabályi előírások érvényesülésének érdekében (telepengedélyezés)

Munkavállalói attitűd:____ pozitív hozzáállás

technológiai fegyelem betartása,

egyéni védőeszközök használata, indokolatlan expozíció tudatos kerülése, megfelelő magatartás, rend - tisztaság - életvitel szociális létesítmények használata oktatáson való megjelenés

10.) Az egyéni védőeszközök főbb jellemzői, a minősítésükkel, az elrendelésükkel, alkalmazhatóságukkal, a használatukkal, tarolásukkal, ellenőrzésükkel kapcsolatos követelmények, az igénybevétel bizonyos korlátai.

Egyéni védőeszköz:

A munkavállaló által egy vagy több veszélyforrás hatása megelőzésére vagy károsító hatásuk csökkentésére használt eszköz, amely a használója egészségét és biztonságát nem veszélyezteti

Az EVE kiválasztásáról, juttatásáról törvény rendelkezik.. Mvt. 56 §

A munkáltató az egyéni védőeszköz helyett pénzbeli megváltást nem adhat.

Az minősül egyéni védőeszköznek, amely rendelkezik minősítő bizonyítvánnyal. Juttatásának rendjét írásban kell meghatározni.

Minősítését az OMMF államig. eljárás keretében kérésre elvégezteti es meghatározza annak kódszámát.

Érvényessége 3 év, mely után ismét minősíttetni kell, minősítés után írásbeli tájékoztatót is kell mellékelni a forgalmazónak,

Egyéni védőeszközt akkor kell alkalmazni, ha más módon a munkavégzés során jelentkező veszélyforrások hatásai nem küzdhetők le.

A kollektív védelmi lehetőségeket mindig előnyben kell részesíteni az egyéni védőeszközökkel szemben.

Az egyéni védőeszköz nem a műszaki megelőzés helyett, hanem azzal együtt és egyidejűleg fejti ki a hatását.

Az egyéni védőeszközöket úgy kell kialakítani, hogy használatuk nem jelenthet terhet és ergonómiai, egészségügyi szempontból is alkalmazkodjon a személyhez.

Az egyéni védőeszközöket úgy kell tervezni és elkészíteni, hogy más védőeszközökkel együtt is alkalmazhatók legyenek, harmonizáljanak egymással. (p1. sisakon álarc, fúltok viselése)

A szakszerű használatát pontosan szabályozni, valamint gyakoroltatni kell.

Használata kötelező, kihordási ideje nincs, a munkavállalótól elvárható a napi tisztítása és karbantartása, de alapvetően a munkáltató biztosítja a megfelelő állapotot és az időszakos vizsgálatokat, nem megfelelőség, védőképesség elvesztése esetén a cseréjét, selejtezését.

Könnyen hozzáférhető helyen és előírt feltételek mellett kell tárolni.

Az elhasználódott egyéni védőeszköz hulladéknak illetve veszélyes hulladéknak minősül.

Kiválasztás szempontjai:

veszélyforrások azonosítása,

elsődleges és másodlagos védelem és a védelem irányának meghatározása, védőeszköz típus (fazon vagy forma) meghatározása, szükséges védőképesség meghatározása

kódszám szerinti kiválasztás a védőeszköz választékból.

11.) A megterhelés és igénybevétel munkafiziológiai jelentősége; a fiatalkorúak, a nők, a terhes nők és az időskorúak, korlátozott munkavégző képességűek foglalkoztathatósági sajátosságai.

Különös védelmet igénylő (sérülékeny) csoportok foglalkoztatása előtt a munkaköri alkalmassági vizsgálatuk és véleményezésük során figyelembe kell venni, hogy a nők, terhes nők, fiatalkorúak alkalmatlanok vagy bizonyos feltételekkel alkalmazhatók veszélyes munkakörülmények között.

Munkavégzésből adódó megterhelések:

dinamikus izommunka (nehéz, közepesen nehéz fizikai munka) esetén a fiatalkorú férfi terhelhetősége a felnőtt férfiak 70%-a,

statikus elemeket tartalmazó izommunka

·        anyagmozgatás,

·        kényszer testhelyzetben végzett munka

fokozott pszichés megterhelés

·        időkényszer feltételei között végzett munka

·       különös figyelmet igénylő munka

fokozottan terhelő munkahelyi klíma:

·         hőtermelésben végzett munka (kőmunka)

o hideg-nedves környezetben, illetve változóan hideg-meleg környezetben végzett munka

vibráció,

ionizáló sugárzásnak kitett munka,

túlnyomásban (keszon) végzett munka

·        munkavégzés nagyon mérgező, rákkeltő, daganatkeltő vegyianyagok expozíciójában,