1. Felvonók biztonságos üzemeltetése.
A felvonó üzemben tartásának feltételei:
- A felvonó csak akkor tartható üzemben, ha:
- vizsgázott kezelője,
- arra jogosult karbantartója,
- karbantartás-felügyelője van.
- A kezelőnek azon a helyen kell tartózkodnia, ahova a felvonóból a vészjelzés leadható és naponta ellenőriznie kell a felvonó biztonságos állapotát.
- A karbantartónak a karbantartást havonta egyszer, de legalább 35 napon belül el kell végeznie.
- A karbantartás-felügyelő évente négyszer köteles ellenőrizni a karbantartás megfelelőségét és a felvonó biztonságát.
- A felsorolt személyeknek minden észrevételt a „Felvonókönyv”-be kell jegyezniük és ha a biztonságot veszélyeztető hibát észlelnek, a felvonót üzemen kívül kell helyezniük.
Felvonó létesítése:
- Létesítéséhez, az építményekbe való állandó beépítéséhez áthelyezéséhez, főbb műszaki adatainak megváltoztatásával járó átalakításához, lebontásához az építmény engedélyezésére jogosult építésügyi hatóság engedélye szükséges.
- Az építésügyi hatóság az engedélyt alkalmassági nyilatkozat figyelembe vételével adja meg. Ezt kiadhat a szakmai felügyeletet ellátó szervezet, valamint kijelölt tanúsító szervezet.
- Használatba vételi engedélyt a kiviteli tervdokumentáció és az üzembe helyezés előtti vizsgálat jegyzőkönyve alapján kiállított alkalmassági nyilatkozat figyelembe vételével adja meg. Alkalmassági nyilatkozatnak megfelel:
- Megfelelőségi nyilatkozat.
- Felújítás, átalakítás utáni ismételt üzembe helyezés kijelölt szervezet alkalmasságot igazoló nyilatkozata.
- Leállított berendezés ismételt üzembe helyezése alkalmával a leállítást elrendelő szervezet írásbeli alkalmassági nyilatkozata alapján a berendezés ideiglenesen üzemeltethető.
2. Ömlesztett anyagok biztonságos tárolása.
- Szabadtéren tárolt anyagok
- Amelyeknek az időjárás nem okoz károsodást.
- Garmadában helyezkednek el, melyek különböző alakúak lehetnek.
- Rézsűomlás:
→ Különböző anyagok természetes rézsűszöge más és más. Nem mindegy az sem, milyen a nedvességtartalma (pl. kavics kiszáradásakor megváltozik a rézsűszög és leomolhat).
→ Rezgések is okozhatják az omlást.
→ Elsősorban a nagy természetes rézsűszögű anyagok veszélyesek ilyen szempontból.
- Anyagrészek leválása
→ Talaj rezgés, pl. járművek miatt.
→ A rézsű belsejében lévő nagyobb méretű, de kisebb szilárdságú darabok összeroppanása (a felette lévő tömeg miatt).
Fentiek megelőzésére a garmadákat támfallal kell körülvenni. A támfal megakadályozza a lehulló anyagok kijutását a száradás után is.
- Fedett tárolók (tároló csarnok)
- Garmadában (a problémák hasonlók, mint a szabadtérieknél).
- Hombár (fölül legtöbbször nyitott, ott adják be az anyagot).
- Olyan anyagoknál, ahol az időjárás problémákat okozhat.
- Vannak támfalas és támfal nélküli tároló csarnokok.
- Hombárokban történő tárolás
- Boltozódás. Hombár töltésekor az ömlesztett anyag felszíne a természetes rézsűszögnek megfelelően kúpos alakú. A különböző nagyságú szemcsék fajtázódnak: a nagyobbak a kúpfelület széle felé igyekeznek, vagyis a hombár fala közelében helyezkednek el, míg az apróbb szemek a középrészre kerülnek.
Ürítéskor sajátos módon különböző csúszási síkok mentén jól elkülöníthető anyagrészek alakulnak ki és azok meghatározott sorrendben ürülnek. A fal mentén kialakul egy pangó (nem mozgó) réteg, amely kedvezőtlen hatású lehet: az anyag felboltozódik.
- Hombárba való beesés elleni védelem:
→ A felső részen védőkorlátot kell elhelyezni (1 m magas tömör fal vagy lábléccel ellátott korlát).
→ Vagy a teljes hombárkeresztmetszet lefedése lakatolt védőrácsozattal (maximum 20x20 cm-es osztású).
- Markolós daruval való megrakás esetén elütés következhet be. A feljárást a rakodás idejére meg kell tiltani (tilalom tábla és feljáró lezárása).
- Pneumatikus szállítóberendezés esetén gondoskodni kell a szállító levegőnek a hombárból való megfelelő elvezetéséről és tisztításáról.
→ Ennek egyik módja a hombár feletti ciklonban való szétválasztás.
→ Másik lehetőség az érkező levegő elvezetése a hombár tetején lévő nyílásokon. Ez lehet szűrővel ellátott szelep vagy csőcsonk, melynél a levegő porleválasztón halad keresztül.
- Zárt tartályos fluidizációs rendszerű feltöltés esetén (vasúti, közúti) ügyelni kell a csővezetékek és kötések biztonságos csatlakoztatására, egyébként porszennyezést okozhat. A kifújás megszüntetése érdekében csak teljes nyomás-mentesítés után szabad a csatlakozáson igazítani vagy megbontani.
- A hombár ürítése.
→ Ürítő nyíláson keresztül. Az anyagot többnyire lazítani kell a kiömlőnyílás előtt illetve adagoló berendezést kell alkalmazni.
→ Más esetben gondoskodni kell a kiömlő nyílás biztonságos elzárásáról, hogy a kívánt időpontban az anyag kiömlése befejezhető (megszakítható) legyen. A zárást sok esetben az adagolók kialakításuk következtében maguk végzik.
Zárószerkezetek: Serleges, tolózár, ívlapos, fogasléces.
Adagoló berendezések: Csigás, cellás, vibrációs adagolóvályú.
Kihordó szerkezetek: Hevederes, csuklótagos.
→ Felboltozódás hatása:
A hombár befogadó képessége csökken.
A szabálytalanul, alulról piszkáló dolgozókat veszélyezteti.
Tönkre teheti a hombár alját, zárószerkezetét.
→ Felboltozódás megszüntetése
Nyíláson át bolygató rúddal.
Pneumatikus berendezésekkel.
Vibrált fenék megoldással.
Hombár belsejében alpin technikával.
3. Darabáruk biztonságos tárolása.
Általános biztonságtechnikai szempontok:
- Árukezelési jelképek (ismerni kell a dolgozóknak és alkalmazni).
- A tárolás helyének megválasztásakor figyelembe kell venni, hogy az egyes árufajták a számukra kijelölt helyen csak az előírt módon tárolhatók.
- Csak ép, sérülésmentes csomagoló- illetve egységrakomány-képző eszközben tárolható be az áru.
- Az áru vagy kiálló része nem nyúlhat be a szabadon hagyandó közlekedő térbe.
- Nem torlaszolhatók el rakománnyal vészkijáratok, ajtók, ablakok, tűzjelző, tűzoltó készülékek, tűzcsapok, villamos berendezések kapcsolói és a biztosító táblák.
- Ha két targoncával kell emelni egy rakományt, erre technológiát kell készíteni.
Állvány nélküli tárolás:
- Az árukat és a tárolási egységeket a padlószinten egy vagy több rétegben közvetlenül egymásra helyezve tárolják.
- Akkor célszerű alkalmazni, ha viszonylag nagy mennyiséget kell egy árufajtából tárolni és az áruk illetve a tárolási egységek a sérülés veszélye nélkül több rétegben egymásra helyezhetők, továbbá nincs szükség a tárolás során a közvetlen hozzáférés biztosítására minden tárolási egységhez.
- Az áruhalmazok elrendezése az egy árufajtából tárolandó tárolási egységek számától függően
→ Soros (ha hozzá lehet férni a rakományhoz)
→ Tömbös (jobb helykihasználású).
- Állvány nélküli tárolás speciális biztonságtechnikai problémái (be- és kirakodás)
- Betároláskor az áruk csak olyan magasságig helyezhetők el, ami figyelembe véve a csomagolás és áru nyomószilárdságát és az adott födém teherbírását
→ A halmaz egyensúlyi helyzete stabil, nem áll fenn a ledőlés, leborulás veszélye külső hatásra sem.
→ A legfelső egységek felhelyezése és levétele is biztonságosan megoldható.
→ Kézi rakodás esetén a maximális kiszolgálási magasság 2,2 m.
- Egy halmazba (rakatba) lehetőleg csak azonos áruféleségek (méret, anyag, minőség) helyezendők az adott árura vonatkozó halmaz (rakat) képzési előírások figyelembe vételével.
- Henger alakú terhek fektetve való tárolásakor a szélső darabok az eldőlés, elgurulás ellen ékekkel rögzítendők.
- Szabályos négyszög keresztmetszetű áruk tárolásakor az egyes sorok, rétegek közé megfelelő szilárdságú, azonos méretű alátétek helyezendők oly módon, hogy
→ Az egymás fölé kerülő rétegek alátétei egy függőleges síkban helyezkedjenek el.
→ Az egymásra helyezett sorok, rétegek mindig vízszintes síkban helyezkedjenek el.
- Kitároláskor a halmazok megbontását csak felülről szabad megkezdeni és a bontást felülről lefelé soronként haladva egyenletesen kell végezni.
- A halmazok tetejére csak indokolt esetben, pl. kötözési célból szabad felmenni, a felmenet előtt meg kell győződni, hogy nem áll fenn a szétcsúszás, szétdőlés veszélye.
Állványos tárolás:
- Alkalmazása általában akkor indokolt, ha egy árufajtából viszonylag kis mennyiséget kell tárolni vagy az áruk illetve a tárolási egységek nem, vagy csak korlátozott számban helyezhetők egymásra.
- A leggyakrabban alkalmazott soros elrendezésű állványok közvetlen hozzáférési lehetőséget biztosítanak minden tárolási egységhez.
- Tömbös elhelyezésnél jobb a térkihasználás, de nem biztosítható a közvetlen hozzáférés az egyes tárolási egységekhez.
- Polcos állványok: Viszonylag kis méretű egyedi áruk vagy tároló ládák tárolására. Az áru tulajdonságainak megfelelően legyen kialakítva (kis méret kézi, nagy méret gépi).
- Konzolos állványok: Csövek, rudak, deszkák stb. tárolására.
- Utántöltős állványok: Tömbös megoldás, de a tárolási egységeket alátámasztó hossztartók lejtősek, a végén ütköző van. Mindig a régebben elhelyezettet lehet kiszedni. A kivételhez speciális targoncát használnak (dönthető villás)
- Átjárható állványok: Rakodólapos tárolásra. Lehetővé teszi a targoncás közlekedést.
- Gördíthető állványok: A padlószinten elhelyezett sínpályán kézi vagy gépi erővel mozgathatók. Azon a helyen, ahol a folyosót nyitjuk, a mozgatás előtt mindent el kell távolítani.
- Körforgó állvány: Végtelenített vonóelemre rögzített tároló elemek (tálcák, polcok stb.). Lehet kézi vagy gépi mozgatású, függőlegesen vagy vízszintesen forgó.
- Állványos tárolás speciális biztonságtechnikai problémái
- Az állványokat a tárolási egységek tömegének megfelelő terhelésre kell méretezni, a megengedett (polconkénti/szerkezetenkénti) teherbírást az állványokon jól látható módon fel kell tüntetni.
- Az állványokat a statikus és dinamikus hatások következtében előálló bármilyen elmozdulás (megcsúszás, eldőlés) ellen biztosítani kell.
- Az állványok állapotát évente legalább egyszer ellenőrizni kell, jegyzőkönyvet kell felvenni erről és a hibák javításáról gondoskodni kell.
- Rekeszes, konzolos és egyéb kialakítású állványok csak olyan egységek tárolására használhatók, melyre kialakították.
- Utántöltős állványoknál az anyag mozgása begyorsulásának megakadályozására meghatározott távolságra fékező tárcsákat kell beépíteni. A kitárolási oldalon ütközőkkel kell megakadályozni a rakomány tároló csatornából való kiesését.
- Gördíthető állványrendszerekbe olyan (pl. fotocellás) biztonságtechnikai berendezéseket kell beépíteni, melyekkel megakadályozható az állványok mozgása, amíg a köztük lévő folyosó nem teljesen üres.
- Az áruk állványra helyezésekor meg kell győződni arról, hogy
→ Az áru tömege nem lépi túl a feltüntetett rekeszenkénti teherbírást.
→ Az áru alátámasztása biztonságos, nem áll fenn a leborulás, ledőlés veszélye.
→ Az áru méretei nem nyúlnak be a közlekedő térbe.
- Kézi anyagmozgatás esetén az állványmező középső, legkisebb erőkifejtéssel korrigálható (1,7-2,2 m) és alsó (0 1 m) zónájában a kis tömegű és kis forgási sebességű árukat célszerű elhelyezni.
- Tilos az állványokra felkapaszkodni vagy felmászni.
- Gépi anyagmozgatás esetén a be- és kitároláshoz használt anyagmozgató gépek általában emelőtargoncák vagy állványkiszolgáló targoncák.
4. Raktári felrakó-gépek biztonságos kialakítása.
6-30 m magas, rendszerint soros állványok raktári, magas raktári tárolóterek kiszolgálására.
A tárolási egységek többnyire rakodólapos vagy tároló-ládás egységrakományok.
- Rendeltetés szerint felrakó-gépek típusai
- Rakodólapos (800x1200 mm-es raklapok).
- Komissiózó (kézi árubehelyezés és kivétel a dolgozó felemelésével)
- Univerzális (kombinoid) forgalomra készült (egységrakományok be-, kirakására és komissiózására is alkalmas).
- Az állványok közötti közlekedő folyosóban lévő sínpályán egyidejű haladó és emelőmozgással közelítik meg a kívánt tároló helyet.
- A sínpálya leggyakrabban a padlószerkezethez rögzített.
- Részei:
→ Emelőoszlop (a különböző szerkezeti elemek össz3efogása, emelőszán vezetése, a rendszer megtámasztása, tartása).
→ Emelőmű (emelőkeret és fülke függőleges irányú mozgatása).
→ Haladómű (a daru futómacskájához hasonló a szerkezete).
→ Emelő-kocsi és vezetőfülke (tehermegfogó szerkezet összefogása és együttes továbbítása, gépkezelő tartózkodási helye).
→ Tehermegfogó szerkezet (teleszkópos villa, másképp működik, mint a targoncáé).
- Elektromos meghajtásúak a gépek.
- Lehet: kézi vezérlésű, félautomata, automata.
- Kezelői munkahely
→ Minden olyan gépet kezelői munkahellyel kell ellátni, melyet magán a gépen vezérelnek (ez lehet emelő-kocsin, mozoghat az emelő-kocsitól függetlenül, vagy helyhez kötötten emelhető fel a gépre).
→ Vészhelyzet esetén lehetőleg rögzített lejárón legyen biztonságosan elhagyható vagy az elhagyásra önmentő készülék (biztonsági heveder) használható.
→ Ergonómiai szempontok szerint kell kialakítani.
→ A gépkezelőt védeni kell a kezelői munkahelyről való leesés ellen (1 m magas korlát, kétsoros, lábléc).
→ A kezelői munkahelyre nyíló ajtók nem nyílhatnak ki-, vagy csak felfelé.
→ Az ajtókat a mozgással kapcsolatban reteszeléssel kell ellátni.
→ El kell látni figyelmeztető eszközökkel és megfelelő világítási rendszerrel (vészvilágítás is kell).
- Vezérlő berendezések
→ Illetéktelen használat megakadályozása érdekében kulccsal működtetett főkapcsolót kell felszerelni.
→ Vezérlő kapcsoló elhelyezése: könnyű és biztonságos működtetés legyen, ki kell zárni az akaratlan vagy téves működtetést.
→ Vészkikapcsolót is fel kell szerelni. Működtető elemei a kezelői munkahelyen vagy vészhelyzeti vezérlőálláson legyen (ha van ilyen).
- Emelőmű
→ Hatékony fékkel vagy ezzel egyenértékű szerkezettel kell ellátni. Ha az energiaellátás megszakad, ezeknek automatikusan működésbe kell lépniük.
→ Mechanikus felső- és alsó végállás-ütközőt kell felszerelni.
→ A mozgások ütközés nélküli beállítása érdekében lassító-kapcsoló, vezérlő-készülék és vész végállás-kapcsoló kell.
→ Túlerő-határoló készülékkel is fel kell szerelni, amelyen oldalirányban elmozduló teherfelvevő eszköz van.
→ Személyek szállítására szánt emelő-kocsival rendelkező gépeket megfogó-készülékkel kell ellátni.
→ Kezelői munkahely nélküli gépeknél kell olyan biztonsági berendezés, amely a laza láncot vagy kötelet felismeri és ekkor leállítja a mozgásokat.
- Futómű
→ Villamos vezérlésű mechanikus fékkel kell ellátni.
→ Ütközők a vészhelyzeteken.
→ Kisiklás-gátló készülékkel is fel kell szerelni (futókerekek vagy vezetőgörgők meghibásodása esetén megakadályozza a gép eldőlését).
- Teherfelvevő eszközök
→ A rendeltetésszerűen felvett teher minden része tartsa meg stabil helyzetét.
→ A teherfelvevő eszközök minden mozgását mechanikusan határolni kell.
→ A hajtást fékrendszerrel vagy minden üzemmódban önzáró hajtóművel kell ellátni.
→ Reteszeléssel kell ellátni, mely a leállított gép esetén csak a teherfelvevő eszköz oldalirányú mozgását teszi lehetővé.
→ Automatikus gépeken a reteszeléseket úgy kell megoldani, megakadályozza a teher vagy a felvevő eszköz akaratlan érintkezését az állványokkal vagy más tárgyakkal.
- A gép munkaterülete
→ A személyeket a gép munkaterületére való bejutás korlátozásával kell védeni (2 m magas kerítés, rajta ajtókkal vagy elmozdítható lezárással; érzékelő készülékekkel: fénysorompók, mozgásérzékelők).
- Rakományátadási területek
→ Úgy kell kialakítani, hogy a gép mozgása ne okozzon sérülést.
→ A személyek belépése megakadályozható legalább 1 m magas távolságtartó védőberendezéssel.
5. Raktári felrakó-gépek biztonságos üzemeltetése.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
