16. Melyek a gázhegesztésnél használatos biztonsági szerelvények, hová kell beépíteni azokat?
- lángvisszacsapás elleni védelem
- levegő/oxigén beszívás elleni védelem
- veszélyes túlnyomás megakadályozása (fejlesztőknél)
- nyomáscsökkentés (palackoknál)
- visszafelé hatoló nyomáshullám, gázvisszaáramlás elleni védelem
Ezeket a gázforrás és a hegesztőpisztoly közé kell beépíteni, a veszély keletkezési helyéhez a legközelebb.
Lángfogó betét: (lángvisszacsapás gátló) Az áthaladó lángot kioltja, a zsugorított porózus fém miatt, és nem megy tönkre. Célszerűen a pisztoly gázbevezető csonkjára szerelik, esetleg a markolatba.
Visszacsapó szelep: a gáz ellentétes irányú áramlását akadályozza meg. A szelepet rugó ellenében a gázáram tartja nyitva, addig míg a kilépő nyomás kisebb. Ha ez eléri a belépő oldali nyomást a szelep lezár.
Száraz lángvisszacsapás gátló: dissous palacktelep, nagy teljesítményű C2H2 fejlesztő védelmére szolgál.
Mennyiséghatároló szelep: a megengedettnél nagyobb gázelvételnél automatikusan zár. A bemenő és kimenő oldali nyomáskülönbség működteti (acetont ne vegyen kis!)
Hő vagy nyomásérzékelő zárószelep: üzemszerűtől eltérő gázáram esetén zár.
A bizt-i berendezéseket úgy kell alkalmazni, hogy a munkavégzés biztonságos legyen.
A bizt. szerelvényeket jelölni kell! (típus, gyártó, áramlási irány, max. nyomás) milyen gázra jó A, H, O
Tömlők: O2 szürke, fekete vagy kék 3 kordbetétes
C2H2 vörös, sárga gyűrűs, sárga 2 kordbetétes
15-30 m, de min. 5 m legyen, csatlakozáshoz tömlőcsatlakozó kell!
Csővezeték:
O2 kék 10 barig, Cu, utána acél
C2H2 fehér, varrat nélküli cső
H2 vörös
17. Ismertesse a palacktelepek változatait és biztonsági szerelvényeit!
Nagyobb gázigény esetén több palack összekapcsolásával ún. palacktelepet hoznak létre. A palackok száma tetszőleges.
Összekapcsolás szerint: Minden palackon van reduktor
a gyűjtőtérben a palackban lévő nyomás van.
A különbség a dissous gáz palacktelepnél fontos. Ha minden palackon van reduktor a gyűjtőtérben és az elosztóvezetékekben 1,5 bar a max. nyomás, nem indul be a C2H2 spontán bomlása.
Ez a megoldás a drágább, de biztonságosabb.
A másik esetben a gyűjtőtérben a kritikus 2 bar-nál nagyobb a nyomás, ezért fontos, hogy spontán bomlásnál:
- a megnövekedett nyomás és hőm. a palackok felé ne menjen (reduktor), bizt. szelep 1,7 bar-nál lefúj
- a túlnyomás ellenőrzött módon legyen levezethető (hasadó tárcsa esetén a gáz a környezetbe lefúj)
Palackköteg: meghatározott számú palackot építenek egybe. Feltöltésük és a gázelvétel közös szelepen át történik.
18. Ismertesse a lánghegesztők egyéni védőfelszerelését
- lángmentesített védőruha
- hőálló, szigetelő talpú, csúszásmentes lábbeli
- vállvédő, tarkóvédő, lábszárvédő, kötény, sapka, sisak
- védőpajzs, illetve hegesztőszemüveg, lehet: kézi, fej és különleges pajzs, hegesztőszemüveg: szűrőüveg ívnél 7-16, lángnál: 1-6 a hegesztő segítője 1 fokozattal világosabb szűrőt használhat
- légzésvédő megfelelő szűrőbetéttel: gázok, gőzök ellen, oxigénszegény légtérben frisslevegős készülék kell
- zajvédő eszköz: füldugó, vatta, fültok, pl.: hajótest, tartály készítésnél
- környezetben dolgozók közül a daruvezető hegesztőszemüveget viseljen
19. Vázlatrajz segítségével ismertesse a kézi ívhegesztést!
Nyílt ívű eljárás, az ív a hőhatása következtében, az anyagszélek és az elektróda anyaga egybeolvad, létrejön a hegvarrat.
A megolvadt fémet a káros anyagváltozásoktól védeni kell (O2, N2 felvétel megakadályozása), ezért az elektródákat bevonattal látják el, az ebből keletkező gázok védőatmoszférát hoznak létre, salak védi a varratot, csökkenti a hűlési sebességet.
A leválasztáskor por és füst képződik
Bevont elektródák: ES savas
EB bázikus (poros, füstös)
ER rutilos
EC cellulóz bevonatú
Gyökvarrat és feltöltővarrat a jó minőségű hegesztéshez, lemezvégek gérbe vágva V alakban illesztve a gyökvarrathoz, nagy igénybevételű tartály, turbina esetén
20. Ismertesse a villamos ív tulajdonságait és az ívből származó veszélyeket!
Hegesztőív: az áramkörbe kapcsolt elektródákat rövidre zárják, megindul az áram. Az érintkező fémfelületek izzásig hevülnek. A katódból elektronok lépnek ki, és elindulnak a pozitív pólus felé. A nagysebességű elektronok a levegő vagy gáz molekulákat bontják, ionizálják. Az ívben elektron-ion vándorlás megy végbe.
A termikus elektronemisszió a katód legmelegebb helyéről indul. Ez az ún. „katódfolt”. Ha a - pólus a hegesztő elektródán van, akkor a katódfolt helyben marad. Ha a - pólus a hegesztendő anyag, akkor az ív könnyen megszakad, mert a katódfolt hőm. kisebb.
Egyenáram esetén a polaritás nem változik, váltóáramnál a két pólus helye cserélődik.
Az ívben mért feszültség 20-30 V, de az ívhossz mentén változik.
A plazmacsatornában a hőm. 12000-15000 °C
az ív szélén 2000-3000 °C
normál ív hőm. 4000-5000 °C
Az ívmeggyújtáshoz nagyobb áramerősség kell, mint az égő ív fenntartásához
Az ívből származó veszélyek
- villamos áramütés – áramforrás, kábel, elektródafogók, érintésvéd. olv. bizt. ÁVK
- az ív fény és hőhatása (+4-5°C; UV, infra, látható(paraván, árnyékoló, szemüveg))
- gőzök, gázok, füst, por képződés (elszívó, légcsere, légzésvédő)
- fröcskölés
fokozottan veszélyes környezet
- szűk, zárt tér, vezetőképes falak
- korlátozott mozgáslehetőség, vezetőképes tárgyak közelében
- nedves, meleg munkahely
- tartályok belseje |