A zaj okozta foglalkozási ártalmak jellege, következményei és azok prevenciójának komplexitása.

A zaj a különböző hangok, zörejek keveréke, amely fáraszt, a figyelmet elvonja, idegesít és az egészségre ártalmas.

Az állandó, folyamatos zaj kevésbé fárasztó mint az azonos erősségű, de gyakran megszakított zaj.

Az emberi fül a 20-20000 t-az rezgésszámú hangok felfogására képes. Az emberi fül érzékenysége frekvenciafüggő.

A zajártalom megelőzése érdekében el kell készíteni az üzem zajtérképét. A 85-90 dB intenzitású állandó zaj napi 8 órában nem okoz károsodást.

A zaj károsító hatása:

A fül a fájdalomküszöbig (120-130 dB) értékeli, feldolgozza a hangot.

A falkagyló külső hallójárata felfogja a hangokat, ezek beleütköznek a dobhártyába és azt rezgésbe hozza. A rezgés a kalapács, üllő és kengyel útján áttevődik a Corti szervre, ahol átalakul ingerré és a központi idegrendszerbe vezetődik.

kezdetben átmeneti halláscsökkenés, hallásérzékenység csökkenés lesz, amely

a csendben elmúlik.

hosszabb idő után a hallásküszöb megemelkedik, csendben sem javul, végleges halláskárosodás alakul ki.

felfokozódik az anyagcsere, gyomorpanaszok lépnek fel ingerlékenység, alvászavar, teljesítmény csökkenés léphet fel.

Megelőzés:

zajnormák kidolgozása (átlagos hangnyomásszint)

zajos munkahelyek, gépek számának csökkentése

a keletkezett zajt kis területre kell izolálni ( gép fülkébe helyezése, gép elszigetelése)

helyiségek falai jó hangelnyelő képességűek legyenek,

egyéni védőeszközök alkalmazása: faldugó, fülvédő tok, falvédő sisak előzetes és időszakos orvosi vizsgálatok

Az üzemi zaj a szabadba jutva a közlekedési zajjal együtt növeli a háttérzajt, ami a környezetre hat. (lakott területtől távoli telepítés)

19.) A munkahelyi porártalmak kóroki tényezői, a szervetlen és szerves porok, faporok, mesterséges ásványi rostok expozíciós jelentősége és egészségkockázatának prevenciós mérséklése.

A foglalkozási megbetegedések 50 %-át a porok okozzák. A por a légutakat és a tüdőt támadja meg, de bőr és szembetegséget is okozhat.

A por károsító hatását befolyásolja:

-        porszemcsék nagysága 7 mikront meghaladó a légutakból távozik, de az l mikron alattiak a tüdőben maradnak,

-        por mennyisége: a por szemcseszámát ellenőrizni kell

-        por behatás ideje

-        por jellege, fajtája

-        szervezet állapota

A szervetlen (ásványi) porok: 7 mikron alatt már károsítanak, a betegséget 1-3 mikronos porok okozzák. A kisebb porok bejutnak a tüdőhólyagokba, innen a nyirokmirigyekbe jutva felhalmozódnak. A tüdőhólyagokat ellepik és csökken a légzés.

Szilikózis tünetei: fáradtság, gyengeség, száraz köhögés jelentkezik, a beteg belázasodik. Szövődménye TBC. Az ilyen beteget kártalanítás illeti meg Munkahelyek: kemence falazás, bányászat, üveggyártás.

Azbesztózis: azbeszt tartalmú rostok váltják ki, rákkeltő hatása is van. Ma már minden azbeszt tartalmú anyag gyártása tiltott. Régi építmények bontásánál még fennáll az expozíciós veszély.

Talkózis: talkumi magnézium szilikát tartós expozíciója. Szilikózishoz hasonló tüdőelváltozást okoz.(gumijavítás, egészségügy)

Szerves eredetű porok: növényi porok, melyek sokszor allergiás tüneteket okoznak. A por eliminálódását károsan befolyásolja:

-        nyálkahártya kiszáradás

-        ha sok a por, akkor a nyirokrendszer nem képes a port elszállítani (tüdőben felhalmozódik)

-        lezajlott betegség is károsítja a nyálkahártyát.

Megelőzés:

-        orvosi vizsgálat

-        megengedhető határértékek kidolgozása és betartása,

-        zárt technológia alkalmazása

-        nyílt technológiánál nedvesítést kell alkalmazni

-        munkaszervezés, expozíciós idő csökkentése

-        egyéni védőeszközök alkalmazása

20) A foglalkozási toxikológiai ártalmak általános jelleorzói, az egyidejű expozíciók interaktív kölcsönhatásai, a veszélyes anyagok haszni lazának rnunkahigiénés követelményei, a foglalkozási mérgezések megelőzés, lehetőségei, a toxikológiai tájékoztatás jelentősége.

A vegyipar fejlődess, : vegyi anyagok elterjedése tette indokolttá a kemizáció mellékhatásainak, higiénés szempontjai elemzését.

Mérgek. a szervezetbe jutva, annak életfolyamatát megtámadja és az egészségi állapotot maradandóan vagy múlóan károsítják, halált okozhatnak.

A mérgek besorolása az LD érték megállapítása alapján történik. Állatkísérletek útján mérik. (patkány)

Méregerősség alapján:

-        nagyon mérgező

-        mérgező

-        ártalmas anyagról beszélünk.

V-A kifejezetten veszélyes

V-B veszélyes

V-C mérsékelten veszélyes

V-D nem veszélyes

A szervezetbe belégzéssel, lenyelve vagy bőrön át felszívódva jut be.

Toxicitás: a vegyi anyag károsító hatását, veszélyességét jellemzi.

Toxikus hatása függ attól, hogy a vegyi anyag milyen receptor működését gátolja.

A mérgezés a bejutó dózis függvénye.

A mérgezés időbeli lefolyása alapján:

-        heveny: egyszeri nagy adag

-        félheveny: elhúzódó mérgezés, néhány hét

-        idült: kis mennyiség hosszú időn át.

A szervezet a mérgek egy részét közömbösíti, kiüríti a szervezetből (méregtelenítés - máj) bizonyos mérgek pedig nem ürülnek ki, felhalmozódnak. Kiválasztás: vese - máj - széklet.

Megelőzés:

-        veszélyes anyag helyettesítése veszélytelennel

-        zárt technológia alkalmazása, automatizálás

-        egyéni védőeszközök alkalmazása

-        oktatás

-        védőberendezések időszakos vizsgálata

-        időszakos orvosi vizsgálatok

-        munkaidő (expozíciós idő) csökkentése,

-        mérgezés esetén a felszívódás elkerülése, méreg közömbösítése, ellenméreg

-        alkalmazása

21.) Világítsa meg a karcírogén hatású munkakörnyezeti expozíciós agensek jelentőségét, a primer prevenciós specifikációit, a kémiai biztonság munkáltatói, munkavállalói feladatait.

A karcírogén anyag rákkeltő, daganatos elváltozást okoz. Magyarországon növekvőben van a daganatos betegségek száma. A megbetegedések 85 %-a megelőzhető lenne nagyobb odafigyeléssel. Évente 33000 beteg, ebből 4-10 % ()300) döntően foglalkozással függ össze.

Ágensek = hatást kiváltó tényezők.

Primer prevenció célja: a munkahelyen a karcírogén terhelést okozó komponensek kiszűrése, illetve minimálisra csökkentése. Ezek a tényezők: a lakóhelyen, munkahelyen,

vízben, élelmiszerben,

élvezeti szerekben megtalálhatók.

Munkakörnyezeti karcírogén tényezők:

1.)       Fizikai:             ionizáló sugárzások (nyírok sejtes, csontvelő sejtes)

nem ionizáló sugárzás    (ultraibolya)

2 )       Kémiai:            azbeszt, benzol

kórházi dolgozók         fertőtlenítő folyadékok

gázok (etilénoxid)

oltóanyagok

3.)       Biológiai:          hepatitis B és C vírus

Legveszélyesebb munkahelyek:            humán és állategészségügy, strandok, szennyvíztelepek.

Megelőzés:

technológia felmérésével, a karcírogén anyagokat ki kell szűrni,

zárt technológia alkalmazásával, kollektív és egyéni védelemmel

életvitel módosításával, az alkohol a karcírogén anyagok hatását fokozza

időszakos szűrővizsgálatokkal.

22.) Ismertesse a lúg- és savmérgezések, fémek, az asfixiás gázok, a toxikus és ingerlő gázok használatának munkahigiénés követelményeit, velük kapcsolatos foglalkozási ártalmak megelőzési lehetőségeit.

Gázok lehetnek                      fojtó hatásúak, szén-dioxid

kémiai hatáson alapulóak,        cián, kén-dioxid, CO

ingerlő gázok              ammónia, klór

Fojtó hatásúak:            mérgező hatásuk nincs. Ahogy nő a C02 koncentráció, úgy csökken az 02 koncentráció. 6-8 %-os 02 tartalom esetén eszméletvesztés, fulladás

Kémiai hatásúak: szénmonoxid az oxigénnel való kötődését akadályozza rneg. Belégzéssel jut a szervezetbe. Szédülés, fejfájás, eszméletvesztés, halál. Késői tünetei: emlékezet, látás, hallás zavar.

Ingerlő hatásúak: a légutat, a nyálkahártyát ingerlik, gyulladást okoznak. Hatása nagyobb koncentrációban jelentős. (ammónia, klór)

Megelőzés: megfelelő szűrőbetétes gázálarc, ha az 02 tartalom min_ 17 %. friss levegős légzőkészülék, ha az 02 tartalom kisebb mint 17 zárt térben a levegő 02 tartalmát mérni kell.

Savak - lúgok:             maró és/vagy mérgező hatásúak. Savak: sósav, kénsav, stb. Lúgok: nátrium-hidroxid, káliumhidroxid... stb. A lúgok és a savak a szöveteket károsítják.

Bőrre gyakorolt hatás: hígabb változatban bőrgyulladást, töményebb változatban égési sérüléshez hasonló elváltozást okoz.

Orális hatás: lenyelve szájban, nyelőcsőben, gyomorban felmaródást okoz. Az ilyen sérültet hánytatni nem szabad, a lenyelt savat, lúgot semlegesíteni kell.

Megelőzés: megfelelő tárolás, kezelés, egyéni védőeszközök használata, veszélyes helyen vészzuhanyat (vízzuhany) kell telepíteni.

Fémek: ólom, cink, réz, króm, higany stb és vegyületeik

A egyes fémek illetve fémvegyületek nem ürülnek ki a szervezetből, hanem a szövetekben felhalmozódnak, általában ötvözetek, vegyületek formájában alkalmazzuk őket, ami miatt a toxicitásuk megváltozik.

Mérgezés alakul ki a fémtartalmú gőzök belégzése során. (hengerlés, ötvözés, öntödék, hengerművek) A fémek expozíciója a szervezet elváltozását okozza. Megelőzés: - műszaki védelem (zárt folyamatok, elszívás biztosítása, stb)

- személyi higiéné betartása

- előzetes, időszakos orvosi vizsgálat

- biológiai monitorozás

23.) Vázolja a szerves komponensű vegyi expozíciós ártalmakat, a műanyagok, a herbicidek, az inszekticidek, a raticidek egészségkárosodástól mentes, minimális kockázatú előállításának, használatának munkahigiénés sajátosságait, a vonatkozó megelőzési módozatokat.

Szerves oldószerek: alifás, aromás vegyületek, pl. benzin, benzol, aceton, stb. Bódulatot, narkózist, légzésbénulást okoznak.

A vesét, a májat, a vérképző szerveket, idegrendszert károsítják. A bőrön, szakon és légutakon keresztül jutnak be a szervezetbe.

Gyakorlatilag a mindennapi életben jelen vannak. (üzemanyag, festék, lakk oldószerek formájában)

A benzol vérszegénységet okoz, a metanol vakságot. A klórtartalmú vegyületekből hő hatására foszgén szabadul fel, ilyenek: szén-tetraklorid, és a triklór-etilén.

Megelőzés:

-     a mérgező anyagok semleges anyagokkal történő helyettesítése (vízbázisú festékek, lakkok alkalmazása)

-     zárt technológia alkalmazása a gyártás, továbbfelhasználás során,

-     munkahelyi légszennyezettséget mérni, automatikus jelző és védőrendszert telepíteni kell,

-     egyéni védőeszközök biztosítása és használata,

-     orvosi vizsgálatok, biológiai monitorozás.

Növényvédőszerek: feladata a kultúrnövények élősködőinek irtása, gombás és vírusos betegségek elleni védelem, gyomnövények irtása.

Kb. 550 féle készítmény regisztrált Magyarországon. Az utóbbi időben jelentősen nőtt a kemikáliák alkalmazása a mezőgazdaságban. A gyomnövények megfelelő növényvédelem híján a termés 25-30 %-át elpusztítják. A növényvédőszerek alkalmazása nélkül élelmezési csődhelyzet lenne a világon. A szerves foszforsav-észterek idegmérgek. A szervezetben, környezetben gyorsan lebomlanak, nem halmozódnak fel.

Veszélyeztetettek:          -           gyártók (a kezelt területen illetve a környéken élők) felhasználók (élelmiszer útján)

Megelőzés:                     orvosi alkalmassági vizsgálat, időszakos vizsgálatok tisztálkodás, mosakodás     
egyéni védőeszközök alkalmazása

élelmezés egészségügyi várakozási idő leteltének kivárása.

24.) A gyakoribb mikrobiológiai jellegű foglalkozási ártalmak kóroki tényezői, a fertőző, betegségek járványtani alapjai, a vírusok, baktériumok, gombák, a fontosabb munkahigiénés vonzatú biológiai kórok: tényezők (egysejtűek, férgek, paraziták, stb) foglalkozásegészségügyi jelentősége, az ilyen eredetű ártalmak, foglalkozási bőrbetegségek megelőzésének spektruma.

Az ártalmak felléphetnek járványtani, klinikai, laboratóriumi vizsgálatok során vagy munkavégzéskor mezőgazdasági, erőgazdálkodási tevékenységnél.

Állatról emberre terjedő fertőzések: TBC, veszettség, kullancs, orbánc.

Megelőzés: Rágcsálók irtása

Fertőzött szabad vízben történő fürdés, tisztálkodás tiltása Állatállomány védelme, gyógyszerezése, Higiénés szabályok betartása.

Egészségügyi dolgozók:          vér és váladék útján fertőződhetnek, p1. hepatitis B,C, AIDS

Megelőzés: egészségügyi előírások betartása