4. A nedves levegő számítási egysége. Az abszolút és a relatív nedvességtartalom. A nedves levegő entalpiája.
Nedves levegő
A nedves levegő a vízgőzt túlhevített állapotban tartalmazta, így a nedves levegő olyan gázkeverék, melynek egyik komponense a száraz levegő (amely maga is gázkeverék), a másik komponense pedig a vízgőz.
A nedves levegő tömege a száraz levegő és a benne lévő vízgőz tömegének összege:
m = mlev + mvg [kg]
A száraz levegőrészt 1 kg-nak véve és az
[kg/kg]
jelölést bevezetve a nedves levegő tömegegysége:
m = 1 + x [kg]
Az abszolút nedvességtartalom az 1 + x tömegű nedves levegőben lévő vízgőzmennyiség. Jele: x, mértékegysége: [kg/kg].
A relatív nedvességtartalom az a viszonyszám, amely megadja, hogy egységnyi térfogatú, adott hőmérsékletű levegőben lévő vízgőz tömege hányad része, vagy hány százaléka annak a vízgőztömegnek, amely a levegőt ugyanazon a hőmérsékleten telítetté tenné. Jele: f, mértékegysége: [1 ill. %.]
Az 1 + x kg tömegű nedves levegő hőtartalma (entalpiája) az 1 kg száraz levegő és az x kg vízgőz hőtartalmának ősszege.
A száraz levegő hőtartalma:
hlev=cp t [kJ/kg]
A vízgőz hőtartalma a 0 °C-ra vonatkozó párolgási hő (r0) és a t °C hőmérsékletre melegítéshez szükséges túlhevítési hő (cpvg) ősszege:
hvg = r0 + cpvg t [kJ/kg]
A nedves levegő hőtartalma:
h = hlev hvg = cp t + X(r0 + cpvg t ) [kJ/kg]
50 °C hőmérsékletig 101,325 kPa nyomáson, gyakorlatban megfelelő pontossággal cp = 1,01 kJ/(kg K), r° = 2500,78 kJ/kg, cpvg = 1,87 kJ/(kg K), így a hőtartalom:
h= 1,01 t + x (2500,78 + 1,87 t) [kJ/kg]
Fenti hőtartalom-egyenlet alapján szerkeszthető meg a Mollier féle légállapotdiagram (h-x diagram), amely (1+x) kg, 101,325 kPa nyomású nedves levegőre vonatkozik. A diagramban:
- az állandó hőmérséklet (t) vonalak közel vízszintesek,
- az állandó abszolút nedvességtartalom (x) vonalak függőlegesek,
- az állandó hőtartalom (h) vonalak kőzet 45°-os eső jellegűek,
- az állandó relatív nedvességtartalom (f) vonalak pedig emelkedő jellegű görbék
- Szerepel még a diagramban a vízgőz résznyomását (pvg) szemlékelő vonal,
- a kerületen pedig a Dh/Dx értékei vannak feltűntetve, a diagramban ábrázolható állapotváltozások irányának könnyebb meghatározása érdekében. |